Az esemény korlátozott létszámban személyesen is megtekinthető volt, melynek helyszínét főszponzorként a Danubia biztosította.

A résztvevők színvonalas előadásokat hallhattak a különböző magyar és nemzetközi iparjogvédelmi szervezetek, az ipar és a jogi képviselők széles köre előadásában.

A kétnapos rendezvényt kollégánk, Dr. Molnár István, mint az LES Hungary elnöke nyitotta meg. A Danubia Cégcsoporttól még három további munkatársunk, Dr. Szakács Eszter, Dr. Lantos Mihály és Pethő Levente is szerepelt az előadók és moderátorok között.

Egy rendkívül hasznos és sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött, ezúton is köszönjük szépen az előadóknak és a résztvevőknek!

The post Az LES Hungary Pán-Európai konferenciát tartott appeared first on Danubia.

A Danubia Cégcsoport partnere, Dr. Molnár István is jelen volt az előadók között. Előadásában a szellemi tulajdon átengedésének szabályaira tért ki részletesen.

Egy rendkívül hasznos és színvonalas rendezvényt tudhatunk magunk mögött, ezúton is köszönjük szépen a szervezőknek!

Képek forrása: Világgazdaság

DR. MOLNÁR ISTVÁN

a DANUBIA IP Kft. ügyvezető igazgatója
európai és magyar szabadalmi ügyvivő
partner

The post Az SZTNH és VG szervezésében az „5letből érték – Szellemi alkotások tudatos védelme” című konferencia appeared first on Danubia.

Az előadások témakörei többek közt a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó fogalmak pontosítása, az adókedvezmények az egyes adónemekben és a szellemi alkotások számviteli kezelése az előállítástól a hasznosításig. A konferencián még szó lesz az innovációs folyamat számvitelhez kapcsolódó lépéseiről, valamint a szellemi tulajdonok helyes értékeléséről.

További információk a konferenciáról az alábbi linken találhatóak meg:

Szellemi alkotások tudatos kezelése | System Media

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, jelentkezni a fenti linken keresztül lehet.

A Danubia Cégcsoport Ügyfeleinek jelentkezéskor 50 %-os kedvezmény igénybevételére van lehetőségük a kuponkódunk felhasználásával. Ebben az esetben, kérjük, küldjenek egy levelet az info@danubia.hu címre, és munkatársunk megküldi a kedvezményes jelentkezéshez szükséges kuponkódot!

The post Szellemi tulajdon konferencia appeared first on Danubia.

Ezúttal a szektor kulcsszereplői, a 70 éves Danubia Cégcsoport és a KKVHÁZ kezdeményezésére gyűltek össze a virtuális térben a KKV-k innovációs készségének és lehetőségeinek előmozdítása céljából, az első szellemitulajdon-védelmi csúcstalálkozó keretében. „A kutatási, fejlesztési tevékenység eredményeként szellemi alkotások jönnek létre, melyek hasznosítási jogai különböző formákban (úgy mint a szabadalom, a használati mintaoltalom, a növényfajta oltalom, és egyebek) védhetőek, melynek eredményeként a szellemi alkotás létrehozója piaci monopoljogokat szerez annak üzleti hasznosítására vonatkozóan.” – árulta el Dr. Pethő Árpád a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. vezetője. Ezek a monopoljogok biztosítják azt, hogy a kutatásra, fejlesztésre áldozott befektetés megtérülhessen, és ne a „másolók” vigyék el a hasznosításból származó piaci bevételek nagy részét. A szellemi tulajdon tehát minden innováció szükségszerű velejárója, hisz a valós megtérülést biztosító üzleti hasznosítás kizárólag szellemitulajdon-jogokon alapulhat.

A csúcstalálkozón a szellemi tulajdonnal foglalkozó társadalmi szervezetek, stratégia- és jogalkotó, pályázati forrásokért felelős kormányzati szervek, valamint a piaci szektor képviselői vettek részt abból a célból, hogy egy kreatív ötletbörze keretében maguk is hozzájáruljanak a szektor innovativitását támogató jogi, infrastrukturális és gazdasági környezet kialakításához és a hatékony forrásfelhasználás elősegítéséhez. Így jelen voltak a kormányzat részéről az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési, és Innovációs Hivatal, a KKV szektor képviseletében az IPOSZ, a VOSZ, a kutatói oldal képviseletében az Eötvös Loránd Kutató Hálózat, a Semmelweis, és az Óbudai egyetemek képviselői, valamint a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakmai kör számos neves képviselője.

Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója szavaival élve „a világban verseny folyik, mely verseny egyik meghatározó tényezője az innováció, mely versenyben a küzdelem a szellemi tulajdon előállításáért, birtoklásáért, és megvédéséért folyik”.

A versenyképességi „hexathlon” versenyben elfoglalt helyezésünket illusztrálja az alábbi ábra, melyben „versenykörönként” 100 pont az elérhető maximum.

Forrás: https://ado.hu/cegvilag/versenykepessegi-kihivasok-infografika/

A fentiekből látható, hogy bár Magyarország élen jár a digitális infrastruktúra területén, ugyanakkor szinte valamennyi többi „versenyszámban” sajnos jelentős lemaradásban van nem csak az országok átlagát tekintve, de a V4 többi tagállama átlagteljesítményéhez mérten is. A neuralgikus pontok az innovációs képességben és adózási környezetben, illetve sok esetben a rendelkezésre álló lehetőségek ki nem használásában keresendők.

Példa lehet erre éppen az adórendszer, mely Magyarországon nem csak hogy nemzetközi viszonylatban is jelentős, ám európai kitekintésben egyenesen páratlan kedvezményeket tartogat a vállalkozások számára K+F tevékenységekre és a szellemi tulajdon hasznosításához kötődő TAO, HIPA és SZOCHO adókedvezmények eredményeképpen. Sajnos a mai napig sok vállalkozás nincs tisztában a leírható adóalap mértékével, illetőleg az elérhető pályázatok biztosította forráslehetőségekkel. Pedig ellenkező esetben biztos sokan megfontolnák a vállalti K+F és innovációs tevékenység élénkítését – mondta Dr. Molnár István, a Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft. vezetője.

Sajnos a vállalkozások szellemi alkotásaik monopolizált hasznosítási jogainak lehetőségét megalapozó szellemitulajdon-védelmi rendszerrel kapcsolatban sem minden esetben rendelkeznek kellő ismeretekkel, igazodnak el a rendelkezésre álló lehetőségeik közt. Ez különösen igaz a KKV szektorra, annak ellenére, hogy a közelmúltban számos inkubációs közösségformáló kezdeményezés is megvalósult, ezek ma még távol állnak attól, hogy képesek legyenek becsatornázni és termőre fordítani a magyar gazdaság teljes, a KKV-kban rejtőző innovatív kapacitását.

A KKV-k „innovatív önjáróképességének” fokozása céljából a csúcstalálkozó résztvevői a helyzet megvitatását követően a tapasztalatok leszűrésén keresztül olyan intézkedési lehetőségek kidolgozását tűzték ki célul, melyek hozzájárulhatnak különösen a magyar KKV-k innovációs versenyképességének erősítéséhez. Összesen 20 javaslati irány került megjelölésre, melyeket aztán egymással megversenyeztetve – és talán a „három a magyar igazság és egy a ráadás” elvét szem előtt tartva – négy indítvány került kijelölésre és elfogadásra, mint stratégia javaslatok.

Ezek a következők:

1) Olcsó és költséghatékony szellemi tulajdonvédelmi lehetőséghez minden KKV számára hozzáférhetőséget biztosítani

A cél a szabadalmi és a kis-szabadalomnak is gyakorta nevezett használatiminta-oltalmi rendszerek egymáshoz történő közelítése. A jelen szabályozás szerint ugyanis a jelentős műszaki találmányokat védő szabadalmakkal szemben a kisebb feltalálói szintet képviselő, és így a KKV-körnek jobban testreszabott, a szabadalmakhoz képest gyorsabban megszerezhető, költséghatékony alternatívát jelentő használatiminta-oltalmi rendszer jó néhány iparág képviselői, így pl. az élelmiszeripari, vegyipari, agrokémiai és biotechnológiai iparágak számára nem elérhető. Mivel számos országban ez nem így van, így az említett iparágakban működő vállalkozások nemcsak szektoriális értelemben, de nemzetközi kontextusban is versenyhátrányt szenvednek. A javaslat ezt a helyzetet kívánja orvosolni.

2) Szellemitulajdon-védelmi, hasznosítási és innováció-menedzsment képzések hozzáférhetővé tétele

Kiemelt fontosságú, hogy a felsőoktatási intézményekből, de különösen a műszaki és műszaki menedzserképzés kötelékében végző hallgató ne hagyhassa el a képzőintézményt úgy, hogy ne sajátítsa el az alapvető szellemi alkotások védelmére és hasznosításának megkönnyítésére szolgáló alapszintű jogi, pénzügyi, szervezési, műszaki és innováció-menedzsment ismereteket. Ezáltal a vállalkozások a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítására vonatkozó, és alapvető innováció menedzsment ismerethalmazt és kompetenciakészletet tudnak a végzősök alkalmazásával szervezeti kultúrájukba integrálni. A résztvevők ugyanakkor a KKV szektorban dolgozó szakemberek számára felnőttképzési keretek közt is elérhetővé javasolják tenni a szakismeretek megszerzésének lehetőségét, méghozzá támogatott formában.

3) A jelentősebb találmányokat védő szabadalmi oltalom publikációs tevékenység utáni megszerezhetőségének kiterjesztése

Akik az iparból egyetemekkel, vagy egyéb kutatóhelyekkel működtek már együtt kutatási és termékfejlesztési projekteken – például a kedvező adókedvezmény-rendszer lehetőségeit is kiaknázva -, azok jól tudják, hogy jelentős érdekellentét feszül a kutatói és az üzleti szféra közt a létrejövő szellemi alkotások nyilvánosságra hozása tekintetében. Míg a kutatóintézmények abban érdekeltek, hogy mielőbb publikálhassák az eredményeket, az ipari szereplőnek titokban kell addig tartani a találmányt, míg a megfelelő monopoljogi helyzetet biztosító szellemitulajdon-védelmi intézkedéseket megteszi. Ugyanis arra a találmányra, mely idő előtt a köz számára megismerhetővé válik, többé már nem alapítható a hasznosítási monopóliumot megalapozó szabadalom. Jelenleg a jogszabály csak igen kivételes esetben ad 6 hónapnyi „türelmi idő” erejéig felmentést eme szigorú szabály alól, ám ez a kutatás-fejlesztési együttműködésben résztvevő felek megállapodásával történő publikációra sajnos jelenleg nem terjed ki. A résztvevők javaslata szerint a türelmi idő növekedjen a duplájára, azaz egy teljes évre, és a szabadalmi oltalomért folyamodó bejelentő általi vagy az ő hozzájárulásával történő publikáció újdonságrontó jellege alól is adjon felmentést a jogszabály. Fontos ugyanakkor, hogy ezt az intézményt, ha lehetővé is válik, csak végső esetben vegyék igénybe az innováció szereplői, mert az idő előtti publikáció a türelmi idő jogintézménye esetén is rendkívül hátrányosan befolyásolhatja a hatékony oltalomszerzést.

+1) A szellemi tulajdon vagyoni értékével való tudatos gazdálkodás fokozása a központi támogatásban, illetve adókedvezményben részesülő projektek esetében

A közismert nevén csak innovációs törvényként emlegetett 2014. évi LXXVI., a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 33. §-a kimondja, hogy minden költségvetési szervnek szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkeznie. A szellemitulajdon-kezelési szabályzat az ilyen jellegű vagyonelemekkel való gazdálkodást emeli a tudatosság egy magasabb szintjére, és biztosít eszköztárat, valamint eljárásrendeket mindezek megvalósításához. A résztvevők javaslata szerint ugyanez a tudatosság elvárható minden egyéb olyan esetben is, amikor egy szervezet K+F+I támogatás formájában közpénzt használ fel – függetlenül annak tulajdonosi szerkezetétől. Azaz, átlátható, jó gyakorlatokon alapuló, konzekvens szellemi tulajdon kezelési politikája legyen mindazon vállalkozásoknak is, akik K+F+I támogatást vagy adókedvezményt vesznek igénybe innovációs tevékenységük körében.

A „dobogós helyezést” elért négy javaslatcsomagot a KKVHÁZ hamarosan előterjeszti a törvény- és döntéshozó pozícióban lévő állami intézményrendszer számára, és velük, valamint a csúcstalálkozó további résztvevőivel szorosan együttműködve támogatják a szükséges keretszabályok megfelelő módosítását, a KKV-k innovációs képességeinek előmozdítása érdekében.

A csúcstalálkozóról készült videokonferencia felvételt megtekintheti az alábbi linken: https://kkvhaz.hu/kkvhaztv/

The post Az innováció és a szellemi tulajdon szakemberei a KKV szektor szolgálatában appeared first on Danubia.

A Danubia Cégcsoport két partnere is jelen volt az előadók között. Dr. Molnár István előadásában az üzleti titokra és know-how-ra tért ki részletesen, Dr. Łuszcz Viktor pedig a cégnév, domain, védjegy és védjegykutatás témakörökben tartott előadást.

A nap folyamán, a konferencia keretein belül Dr. Molnár István részt vett a „Ne dobjuk a kukába a tudásunkat! Tudod, hogy mennyit ér a fejedben levő láthatatlan vagyon?” című Webtelevízió beszélgetésben, ahol érdekes témák kerültek szóba a szellemi tulajdonnal kapcsolatosan.

Egy rendkívül hasznos és színvonalas rendezvényt tudhatunk magunk mögött, ezúton is köszönjük szépen a szervezőknek!

The post Szellemi tulajdon – A láthatatlan vagyon konferencia appeared first on Danubia.

A járványügyi helyzetre való tekintettel online formában tartották meg az eseményt, melynek központi témái a szállítási megállapodással egybekötött licencia megállapodások és a szerződéstípushoz kapcsolódó szellemi alkotásokkal kapcsolatos adójogi megfontolások voltak. A webináriumot 11:00-kor kollégánk, Dr. Molnár István, mint az LES Magyarország elnöke nyitotta meg.

Ezt követően színvonalas előadásokat hallhattak a résztvevők Dr. Morovján György, valamint Dr. Csővári István előadásában. Az Egis Gyógyszergyár Zrt. szabadalmi osztályának vezetője, Dr. Morovján György prezentációjában részletesen bemutatta az LSA megállapodások problematikáit a jogkimerülés szempontjából.

Végezetül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje és egyben adószakértője, Dr. Csővári István korreferátumában az LSA megállapodások adójogi megfontolásairól, a jogdíjakkal kapcsolatos adókedvezményekről beszélt a résztvevőknek.

Rendkívül hasznos és kiváló előadásokat tudhatunk magunk mögött, ezúton is köszönjük szépen az előadóknak és a résztvevőknek!

The post Online konferenciát tartott a LES (Licensing Executives Society) appeared first on Danubia.

Az eseményt Dr. Bene Tamás, a KTTK központvezetőjének nyitotta meg, aki előadásában a kutatási eredmények hasznosításainak lehetőségeit foglalta össze. Ezt követően Dr. Harangozó Gábor ismertette a mesterséges intelligencián alapuló találmányok szabadalmaztatásának jelenleg érvényes joggyakorlatát Európában és USA-ban. Végül Beregszászi Patrícia beszélt a szabadalmak és a szerzői jog kapcsán arról, hogy a mesterséges intelligencia önálló entitásnak tekinthető-e.

dig

The post Támogatjuk az egyetemi kutatók és hallgatók innovációs tudatosságát appeared first on Danubia.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kialakult helyzet ellenére a Danubia, a Danubia IP és a Danubia Legal kollégái folyamatosan dolgoznak és rendelkezésükre állnak – még ha megváltozott körülmények között is -, a folyamatban lévő ügyekben emiatt nem lesz fennakadás.

A Danubia csoport számára elsődleges az ügyfelek és a kollégák egészsége, továbbá felelős vállalatcsoportként a társadalom érdekeit is szem előtt tartjuk, ezért mindenben eleget teszünk a kihirdetett jogszabályoknak.

A cégcsoport irodáiban mindent megtettünk, hogy minimalizáljuk a Covid-19 (koronavírus) fertőzés veszélyét. Számos kollégánk már hetekkel ezelőtt lemondta nemzetközi utazásait és konferencia-részvételeit, ami utólag helyes döntésnek bizonyult, még ha akkor túlzott elővigyázatosságnak is tűnt.

Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy kollégáink élhessenek az otthoni munkavégzés (home office) lehetőségével, a találkozókat online módon és telefonon intézik. A személyes találkozással járó ügyfélfogadás szünetel, de telefonon, e-mailben a megszokott munkaidőben folyamatosan ügyfeleink rendelkezésére állunk. Természetesen új megkeresésekre is felkészültünk. Munkatársaink telefonos és email útján történő elérhetőségeit honlapunkon megtalálhatják.

Biztosítjuk Önöket, hogy folyamatban lévő ügyeikkel kapcsolatosan továbbra is az eddigi magas színvonalú szakmaiságot és odafigyelést várhatják tőlünk, a munkánkat ilyen szempontból nem befolyásolják a megváltozott körülmények. Azon ügyfeleinket, akiket bírósági vagy hatósági eljárásban képviselünk, a vele kapcsolatban lévő szenior kolléga fogja tájékoztatni az ügyével kapcsolatban a veszélyhelyzet miatt bekövetkező esetleges változásokról.

Mindannyijuknak egészséget és kitartást kívánunk ezekben a kihívásokkal teli időkben, és megkérjük Önöket, hogy a közösség érdekében Önök is tartsák be a kihirdetett egészségügyi szabályokat!

Danubia csoport

The post Közlemény a koronavírus kapcsán appeared first on Danubia.

Kollégáink, Beregszászi Patrícia és Dr. Harangozó Gábor, többek között részt vettek a 2020. február 27-én megrendezett „A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra” című konferencián.

Továbbá, 2020. február 28-án tájékoztató előadásokat tartottak az LES „Mesterséges intelligencia és szellemi tulajdon” című szemináriumon. Részletek az alábbi bejegyzésben olvashatók: https://www.danubia.com/hu/konferencia/az-les-licensing-executives-society-mesterseges-intelligencia-es-szellemi-tulajdon-cimu-szeminariuma/.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy kollégáinkat felkérték a Debreceni Egyetem Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ innováció-menedzsment képzéssorozatának következő moduljának megtartására. Az előadások a szabadalmaztatás és a mesterséges intelligencia témakörét mutatják be.

Amennyiben szívesen hallana a témáról és találkozna munkatársainkkal, regisztráljon az alábbi linken keresztül: https://techtransfer.unideb.hu/node/384

The post A mesterséges intelligencián alapuló találmányok iparjogvédelme appeared first on Danubia.

Egy rendkívül hasznos és sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött, ezúton is köszönjük szépen az előadóknak és a résztvevőknek!

The post Az LES (Licensing Executives Society) „Mesterséges intelligencia és szellemi tulajdon” című szemináriuma appeared first on Danubia.