A szabadalom<\/strong> l\u00e9nyeg\u00e9ben egy \u201eszerz\u0151d\u00e9s\u201d a jogtulajdonos (a feltal\u00e1l\u00f3, vagy jogosult) \u00e9s a t\u00e1rsadalom k\u00f6zt, melynek \u00e9rtelm\u00e9ben a jogosult a k\u00f6z sz\u00e1m\u00e1ra megismerhet\u0151v\u00e9 teszi a tal\u00e1lm\u00e1nyt, melynek r\u00e9v\u00e9n a t\u00e1rsadalom annak haszn\u00e1t \u00e9lvezheti, cser\u00e9be a t\u00e1rsadalom a jogosultnak egy korl\u00e1tozott id\u0151tartamra \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban 20 \u00e9vre – vonatkoz\u00f3 monopol hasznos\u00edt\u00e1si jogot aj\u00e1nl fel (ez maga a szabadalmi oltalom), mely id\u0151tartam alatt a jogosult lehet\u0151s\u00e9get kap arra, hogy a tal\u00e1lm\u00e1ny kifejleszt\u00e9s\u00e9re, piaci elterjeszt\u00e9s\u00e9re ford\u00edtott befektet\u00e9sei megt\u00e9r\u00fclhessenek, \u00e9s tisztess\u00e9ges hasznot is kitermelhessen. Term\u00e9szetesen az oltalmi id\u0151 lej\u00e1rt\u00e1val a megold\u00e1s k\u00f6zkinccs\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s \u00edgy b\u00e1rki enged\u00e9ly- \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gt\u00e9r\u00edt\u00e9s-mentesen hasznos\u00edthatja.<\/p>\n \u00c1m a fenti \u201eszerz\u0151d\u00e9s\u201d mindig a nemzet\u00e1llamok t\u00e1rsadalmi egyess\u00e9g\u00e9n alapul, \u00e9s nem region\u00e1lis \u00e9s vil\u00e1gszinten. Az, hogy egy szabadalom t\u00f6bb orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9re vonatkoz\u00f3an is megalap\u00edthat\u00f3, mindig az \u00e9rintett orsz\u00e1gok szabadalmi rendszer\u00e9n kereszt\u00fcl val\u00f3sul meg.<\/p>\n Vizsg\u00e1ljuk is meg, hogy egy adott tal\u00e1lm\u00e1nyra milyen utakon kereszt\u00fcl alap\u00edthat\u00f3 t\u00f6bb orsz\u00e1gra vonatkoz\u00f3an oltalom:<\/p>\n A legk\u00e9zenfekv\u0151bb, \u00e9s leg\u0151sibb \u00fat az lehet, ha a jogosult minden megc\u00e9lzott orsz\u00e1g szabadalmi hivatal\u00e1n kereszt\u00fcl egyenk\u00e9nt nemzeti bejelent\u00e9seket t\u00e9ve tesz szert a szabadalomra. Ez term\u00e9szetesen sok ut\u00e1naj\u00e1r\u00e1st, adminisztr\u00e1ci\u00f3t, id\u0151t, vesz\u0151ds\u00e9get ig\u00e9nyel, nem besz\u00e9lve a vil\u00e1gban l\u00e9tez\u0151 egym\u00e1st\u00f3l n\u00e9mileg \u2013 sokszor nem is csak kism\u00e9rt\u00e9kben – elt\u00e9r\u0151 szabadalmi rendszer, a sz\u00e1mos besz\u00e9lt nyelv \u00e9s haszn\u00e1lt valuta okozta kih\u00edv\u00e1sokr\u00f3l. R\u00e1ad\u00e1sul az adott orsz\u00e1g szabadalmi hivatal\u00e1nak d\u00f6nt\u00e9s\u00e9n fog m\u00falni, hogy a szabadalom megad\u00e1sra ker\u00fcl-e, ezt ugyanis el\u0151re nem lehet megj\u00f3solni.<\/p>\n B\u00e1r az egyes orsz\u00e1gra vonatkoz\u00f3an megszerzett oltalmak legt\u00f6bb esetben tov\u00e1bbra is nemzeti szabadalmakk\u00e9nt \u00f6ltenek testet, \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letet \u00e9lnek, egyes orsz\u00e1gcsoportok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy egy k\u00f6zponti adminisztrat\u00edv bejelent\u00e9s \u00e1ltal ig\u00e9nyelj\u00fcnk oltalmat az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben r\u00e9sztvev\u0151 tagorsz\u00e1gokra. Ilyen lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l az Eur\u00f3pai Szabadalmi Egyezm\u00e9ny (EPC) keret\u00e9ben az EU tag\u00e1llamok sor\u00e1n is t\u00falmutat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, vagy ak\u00e1r egyes eur\u00e1zsiai (EAPO<\/a>), illet\u0151leg afrikai orsz\u00e1gokat t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 szervezetek is (ARIPO<\/a>, OAPI<\/a>).<\/p>\n V\u00e9g\u00fcl, arra is lehet\u0151s\u00e9g van, hogy a Szellemi Tulajdon Vil\u00e1gszervezete \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett bejelent\u00e9si rendszerben egy m\u00e9g a region\u00e1lis k\u00f6r\u00f6n is t\u00falmutat\u00f3 orsz\u00e1gok sor\u00e1ra vonatkoz\u00f3an v\u00e1logathassuk ki, hogy melyek ter\u00fclet\u00e9re k\u00edv\u00e1njuk a szabadalmat megalap\u00edtani. \u00c1m ebben az esetben is igaz, hogy b\u00e1r az \u00fagynevezett PCT (szabadalmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s – Patent Cooperation Treaty) rendszer\u00e9ben \u00fagymond egy form\u00e1lis bejelent\u00e9ssel \u201esok legyet csapunk\u201d, \u00e1m a szabadalom bejelent\u00e9st k\u00f6vet\u0151 \u00e9lete m\u00e1r nemzeti hat\u00e1sk\u00f6rbe fog tartozni. Azaz lehet, hogy 4 orsz\u00e1got megjel\u00f6l\u0151 bejelent\u00e9s\u00fcnkb\u0151l pl. h\u00e1romban megadj\u00e1k majd a szabadalmat, m\u00edg egyben pedig elutas\u00edtj\u00e1k, hasonl\u00f3k\u00e9nt ahhoz, mintha azt a nemzeti \u00faton kereszt\u00fcl tett\u00fck volna meg. R\u00e1ad\u00e1sul ebben az esetben is sz\u00fcks\u00e9g van a nemzeti jogszab\u00e1lyokat ismer\u0151 helyi szabadalmi \u00fcgyviv\u0151re.<\/p>\n A fenti p\u00e9ld\u00e1b\u00f3l az is nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy annak ellen\u00e9re, hogy jelenleg a legsz\u00e9lesebb v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt\u00f3 PCT rendszer ak\u00e1r 180 orsz\u00e1gra vonatkoz\u00f3an is lehet\u0151v\u00e9 teszi a bejelent\u00e9s kiterjeszt\u00e9s\u00e9t, ez nem t\u00f6rt\u00e9nik meg automatikusan, s\u0151t l\u00e9nyeg\u00e9ben soha nem t\u00f6rt\u00e9nik \u00edgy. Ennek oka, hogy minden egyes orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6n k\u00f6lts\u00e9get jelent, ez\u00e9rt a bejelent\u0151k a megalap\u00edtand\u00f3 szabadalom geogr\u00e1fiai kiterjed\u00e9s\u00e9t a fizet\u0151k\u00e9pesnek \u00edt\u00e9lt orsz\u00e1gok k\u00f6r\u00e9re sz\u0171k\u00edtik. Att\u00f3l, hogy egy oltalom a region\u00e1lis, vagy nemzetk\u00f6zi \u00faton ker\u00fcl kiterjeszt\u00e9sre, k\u00f6nnyen lehet, hogy a jogtulajdonos csak 2-3 orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9re vonatkoz\u00f3an k\u00edv\u00e1nja a monopoljogokat megszerezni, tekintettel a terjeszt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gekre, \u00e9s az elv\u00e9gzett k\u00f6lts\u00e9g-hasznon megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1s eredm\u00e9ny\u00e9re.<\/p>\n \u00a0<\/strong><\/p>\n Amikor elhangzik a \u201evil\u00e1gszabadalom\u201d kifejez\u00e9s, ott sejthet\u0151en \u00e1ltal\u00e1ban az illet\u0151 nemzetk\u00f6zi (PCT) bejelent\u00e9sre hivatkozik. Ezzel a f\u0151 probl\u00e9ma az, hogy a PCT bejelent\u00e9s csup\u00e1n egy technikai bejelent\u00e9s, amely val\u00f3j\u00e1ban sehol nem keletkeztet oltalmat, \u00e9s ha a jogtulajdonos a vonatkoz\u00f3 hat\u00e1rid\u0151ben nem ind\u00edt bel\u0151le nemzeti vagy region\u00e1lis k\u00f6vet\u0151 bejelent\u00e9seket, akkor abb\u00f3l nemhogy vil\u00e1gszabadalom nem lesz, de a vil\u00e1gon sehol sem lesz szabadalom (kiv\u00e9ve az els\u0151bbs\u00e9gi orsz\u00e1got, ha volt ilyen). A PCT elj\u00e1r\u00e1sban nem is t\u00f6rt\u00e9nik enged\u00e9lyez\u00e9s, teh\u00e1t ez id\u0151 alatt szabadalomr\u00f3l nem is, csak szabadalmi bejelent\u00e9sr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk.<\/p>\n Ha pedig v\u00e9g\u00fcl a k\u00f6vet\u0151 nemzeti vagy region\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1sokban megadj\u00e1k a szabadalmat, az sem a vil\u00e1g \u00f6sszes orsz\u00e1g\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nik, csak ott, ahol a jogtulajdonos anyagi lehet\u0151s\u00e9gei \u00e9s \u00fczleti \u00e9rdeke engedte, hogy bejelent\u00e9st tegyen. Az pedig t\u00e1volr\u00f3l sem biztos, hogy minden orsz\u00e1gban megadj\u00e1k, ahol bejelent\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n A tapasztalatok alapj\u00e1n az \u201e\u00fagynevezett vil\u00e1gszabadalmak\u201d, azaz val\u00f3j\u00e1ban azon szabadalomcsal\u00e1dok, melyek a PCT rendszer r\u00e9v\u00e9n j\u00f6ttek l\u00e9tre, \u00e1tlagosan mind\u00f6ssze 5-7 orsz\u00e1gra vonatkoz\u00f3an alap\u00edtanak \u00e9s tartanak fent monopoljogokat, r\u00e1ad\u00e1sul \u00e1tlagosan csak 12-13 \u00e9vig, szemben a szabadalom maxim\u00e1lis \u00e9letciklus\u00e1nak 20 \u00e9v\u00e9vel. A \u201evil\u00e1gszabadalom\u201d kifejez\u00e9s haszn\u00e1lata teh\u00e1t rossz \u00fczenet a potenci\u00e1lis \u00fcgyfelek, befektet\u0151k fel\u00e9, hiszen kis ut\u00e1naj\u00e1r\u00e1ssal is r\u00e1 tudnak j\u00f6nni, hogy rosszul haszn\u00e1ljuk a kifejez\u00e9st, amib\u0151l vagy azt felt\u00e9telezik, hogy meg akarjuk \u0151ket t\u00e9veszteni, vagy azt, hogy nem vagyunk tiszt\u00e1ban alapvet\u0151 szabadalmi kifejez\u00e9sekkel. Ugyanezen ok miatt, ha olyan potenci\u00e1lis partnerrel tal\u00e1lkozunk, aki a kifejez\u00e9st haszn\u00e1lja, akkor legy\u00fcnk \u00f3vatosak.<\/p>\n Ez\u00e9rt ne d\u0151lj\u00fcnk h\u00e1t be a hangzatos \u201evil\u00e1gszabadalom\u201d meghat\u00e1roz\u00e1snak, \u00e9s k\u00e9sz\u00edttess\u00fcnk el szakemberrel egy st\u00e1tuszjelent\u00e9st<\/u><\/a>, mely felfedi a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 nemzeti, illetve az azokon alapul\u00f3 professzion\u00e1lis szabadalmi adatb\u00e1zisok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, hogy mely ter\u00fcletekre vonatkoz\u00f3an is hat\u00e1lyos m\u00e9g a k\u00e9rd\u00e9ses monopoljog, illet\u0151leg v\u00e9geztess\u00fcnk szellemi vagyon\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st<\/u><\/a>, amennyiben a v\u00e1s\u00e1roland\u00f3 hasznos\u00edt\u00e1si vagy tulajdonjog re\u00e1lis, fair piaci \u00e9rt\u00e9k\u00e9re vagyunk k\u00edv\u00e1ncsiak.<\/p>\n K\u00e9rd\u00e9se van? \u00cdrjon a szerz\u0151nek!<\/span><\/strong><\/p>\n1. Direkt nemzeti oltalom alap\u00edt\u00e1sa:<\/strong><\/h4>\n
2. Region\u00e1lis szabadalmi rendszerek ig\u00e9nybev\u00e9tele r\u00e9v\u00e9n:<\/strong><\/h4>\n
3. Nemzetk\u00f6zi szabadalmi bejelent\u00e9s<\/strong><\/h4>\n
Mi\u00e9rt megt\u00e9veszt\u0151 a \u201evil\u00e1gszabadalom\u201d? <\/strong><\/h3>\n
![\"\"](\"https:\/\/www.danubia.com\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/Haszonits-Andras-300x300.jpg\")
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"