Erre a k\u00e9rd\u00e9sre el\u0151sz\u00f6r \u00e1ltal\u00e1ban valamilyen m\u0171szaki megold\u00e1s, technikai \u00fajdons\u00e1g jut az ember esz\u00e9be, \u00e9s ezeket \u00e1ltal\u00e1ban azonos\u00edtj\u00e1k is a projektgazd\u00e1k, mint \u00e9rt\u00e9kes dolgot, amit v\u00e9deni kell. Ezeknek az eset\u00e9ben l\u00e9nyeg\u00e9ben h\u00e1romf\u00e9le jogi eszk\u00f6z \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a szellemi alkot\u00e1sok v\u00e9delm\u00e9re. Ezek az iparjogv\u00e9delem, a v\u00e9dett ismeretk\u00e9nt (know-how-k\u00e9nt) val\u00f3 kezel\u00e9s \u00e9s a szerz\u0151i jog. Ut\u00f3bbi a szoftverek \u00e9s bizonyos adatb\u00e1zisok eset\u00e9ben kap szerepet. El\u0151nye, hogy a v\u00e9delem automatikusan keletkezik a m\u0171 megalkot\u00e1s\u00e1val, m\u0171szaki szempontb\u00f3l viszont kev\u00e9s v\u00e9delmet biztos\u00edt, mivel a szerz\u0151i jog nem terjed ki a szoftver m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek logik\u00e1j\u00e1ra, funkcionalit\u00e1s\u00e1ra \u00e9s m\u00e1s m\u0171szaki jellemz\u0151j\u00e9re sem, l\u00e9nyeg\u00e9ben csak a forr\u00e1sk\u00f3d szolgai m\u00e1sol\u00e1sa ellen ny\u00fajt v\u00e9delmet. Ha viszont a megold\u00e1s nem kiz\u00e1r\u00f3lag szoftverb\u0151l \u00e1ll, hanem szoftver-hardver rendszerr\u0151l van sz\u00f3, arra adott esetben szabadalom is szerezhet\u0151. A megfelel\u0151 eszk\u00f6z kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, hogy a megold\u00e1s term\u00e9szete mit enged meg. Ehhez \u00e9rdemes szabadalmi \u00fcgyviv\u0151vel konzult\u00e1lni.<\/p>\n
Ha t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl lehet v\u00e1lasztani, akkor a v\u00e9delem er\u0151ss\u00e9ge nyilv\u00e1nval\u00f3 szempont, de csak akkor d\u00f6nt\u0151 szempont, ha az \u00fczleti modell\u00fcnk a jogi v\u00e9delemre alapul, p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n licensz szerz\u0151d\u00e9ssel vagy franchise-zal akarunk terjeszkedni, esetleg a szakmai befektet\u0151k csak megfelel\u0151en v\u00e9dett technol\u00f3gi\u00e1ba fektetnek be, \u00edgy a szabadalom az exit el\u0151felt\u00e9tele. M\u00e9rlegelni kell az egyes eszk\u00f6z\u00f6k id\u0151 \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gig\u00e9ny\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul egy szabadalom 5-7 \u00e9ves megad\u00e1si ideje, illetve a 20 \u00e9ves oltalmi ideje nagy es\u00e9llyel nem j\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1s az 5 \u00e9v alatt el\u00e9v\u00fcl\u0151 technol\u00f3gi\u00e1khoz.<\/p>\n
A projektgazda \u00e1ltal azonos\u00edtott m\u0171szaki megold\u00e1s legt\u00f6bbsz\u00f6r valamilyen berendez\u00e9s, amit lehet oltalmazni szabadalommal vagy haszn\u00e1lati mint\u00e1val. A reflektorf\u00e9nyt kap\u00f3 \u201etal\u00e1lm\u00e1ny\u201d mellett azonban nagy jelent\u0151s\u00e9ge lehet a kapcsol\u00f3d\u00f3 tud\u00e1selemeknek is, p\u00e9ld\u00e1ul, hogy hogyan gy\u00e1rtjuk a berendez\u00e9st. Az ilyen kapcsol\u00f3d\u00f3 know-how k\u00e9s\u0151bb fontos \u00fczleti biztos\u00edt\u00e9kot jelenthet, hogy egy partner ne tudjon megker\u00fclni minket. A val\u00f3s\u00e1g az, hogy a nagyv\u00e1llalatok hozhatnak olyan d\u00f6nt\u00e9st, hogy bitorolj\u00e1k a szabadalmunkat (\u00e9s hoznak is) ha az el\u00e9rt haszon nagyobb, mint az ebb\u0151l ered\u0151 anyagi \u00e9s preszt\u00edzsvesztes\u00e9g. A Samsungnak ez p\u00e9ld\u00e1ul az Apple-lel szemben is egy\u00e9rtelm\u0171en meg\u00e9rte az okostelefonok piac\u00e1\u00e9rt, aki akkor sem volt egy k\u00fcszk\u00f6d\u0151 startup. Ha az er\u0151f\u00f6l\u00e9ny rossz v\u00e9g\u00e9n \u00e1llunk, a t\u00f6k\u00e9letes jogi v\u00e9delemn\u00e9l t\u00f6bbet jelent, ha a m\u00e1sik f\u00e9l nem tudja hogyan kell j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 bitorl\u00f3 term\u00e9ket csin\u00e1lni, vagy t\u00fal sok id\u0151be telik kifejleszteni. Az ilyen v\u00e9dett ismerettel ez\u00e9rt megfontoltan kell gazd\u00e1lkodni, amit csak lehet titokban kell tartani a m\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n, \u00e9s k\u00edv\u00fcl tartani az iparjogv\u00e9delmi bejelent\u00e9seken.<\/p>\n
Meglep\u0151en gyakran maradnak ki a tervez\u00e9sb\u0151l a v\u00e9djegyek, pedig ez szint\u00e9n fontos vagyoneleme az innovat\u00edv c\u00e9geknek is. Min\u00e9l ismertebb lesz egy megnevez\u00e9s, ann\u00e1l t\u00f6bbet \u00e9r \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ann\u00e1l t\u00f6bb befektet\u00e9sbe ker\u00fclt azt fel\u00e9p\u00edteni \u00e9s bevezetni. Ha ezek ut\u00e1n der\u00fcl ki, hogy a megnevez\u00e9s bitorolja valaki m\u00e1s v\u00e9djegy\u00e9t, el\u0151fordulhat, hogy el kell k\u00f6sz\u00f6nni t\u0151le, \u00e9s ez f\u00e1jdalmas b\u00facs\u00fa. Egy m\u00e1rka fel\u00e9p\u00edt\u00e9se el\u0151tt, teh\u00e1t m\u00e9g a grafika elk\u00e9sz\u00edttet\u00e9se, s\u0151t a c\u00e9g elnevez\u00e9se el\u0151tt sz\u00fcks\u00e9ges felm\u00e9rni, hogy a kigondolt elnevez\u00e9s bitorl\u00f3 lehet-e b\u00e1rmelyik orsz\u00e1gban, ami \u00fczletileg fontos.<\/p>\n
Az oltalmaz\u00e1s \u00fctemez\u00e9se<\/strong><\/span><\/h4>\nA nemzetk\u00f6zi iparjogv\u00e9delmi rendszereket nem mag\u00e1nszem\u00e9lyekre m\u00e9retezt\u00e9k, hanem c\u00e9gekre, abb\u00f3l is sokkal ink\u00e1bb a nagyobbakra. Ez a rendszerek szofisztik\u00e1lts\u00e1g\u00e1ra is igaz \u00e9s a haszn\u00e1latuk k\u00f6lts\u00e9geire is. Az el\u0151bbit a legt\u00f6bb felhaszn\u00e1l\u00f3 idegt\u00e9p\u0151 b\u00fcr\u00f6kr\u00e1ci\u00e1nak \u00e9li meg, ami r\u00e1ad\u00e1sul sokba is ker\u00fcl. Nehezemre esik nem vitatkozni most ezzel az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9ssel, de szeretn\u00e9k a poszt v\u00e9g\u00e9re \u00e9rni egyszer. A \u201esokba ker\u00fcl\u201d r\u00e9sszel viszont indul\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l neh\u00e9z vitatkozni ha szabadalomr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk (minden m\u00e1s viszont sokkal kevesebbe ker\u00fcl). Egyetlen tal\u00e1lm\u00e1ny v\u00e9delm\u00e9nek k\u00f6lts\u00e9ge is el\u00e9rheti az 50-100 milli\u00f3 forintos k\u00f6lts\u00e9get, ha 10-20 orsz\u00e1gban szabadalmaztatunk. Ez viszont 20-22 \u00e9v alatt jelentkezik, \u00e9s nem egyenletesen. A szabadalmaz\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s az els\u0151bbs\u00e9gi bejelent\u00e9s megt\u00e9tel\u00e9re elegend\u0151 lehet 1 milli\u00f3 forint. Ett\u0151l sz\u00e1m\u00edtva egy \u00e9v\u00fcnk van arra, hogy eld\u00f6nts\u00fck a felm\u00e9rt piaci ig\u00e9ny, a szabadalmi hivatal visszajelz\u00e9sei, a fejleszt\u00e9si eredm\u00e9nyek, stb. f\u00e9ny\u00e9ben, hogy \u00e9rdemes-e komoly, nemzetk\u00f6zi szint\u0171 v\u00e9delmet ki\u00e9p\u00edteni. Ha igen, a nemzetk\u00f6zi bejelent\u00e9s megt\u00e9tel\u00e9nek (PCT rendszerben) 1-1,5 milli\u00f3 forintos k\u00f6lts\u00e9ge az els\u0151bbs\u00e9gi bejelent\u00e9st\u0151l sz\u00e1m\u00edtott 1 \u00e9v m\u00falva jelentkezik. A k\u00f6vetkez\u0151 nagy m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 2,5 \u00e9vn\u00e9l van, amikor a PCT bejelent\u00e9s ut\u00e1n meg kell tenni a region\u00e1lis (p\u00e9ld\u00e1ul eur\u00f3pai bejelent\u00e9s) \u00e9s nemzeti bejelent\u00e9seket, \u00e9s ezzel a folyamat sokfel\u00e9 \u00e1gazik. Itt bejelent\u00e9senk\u00e9nt nagys\u00e1grendileg ism\u00e9t 1 milli\u00f3 forinttal sz\u00e1molhatunk indul\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gk\u00e9nt, majd \u00e9vente a megad\u00e1sig (amir\u0151l tegy\u00fck fel, hogy 2-3 \u00e9ven bel\u00fcl megt\u00f6rt\u00e9nik) szint\u00e9n orsz\u00e1gonk\u00e9nt fognak jelentkezni a k\u00f6lts\u00e9geink, de ez m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 v\u00e1ltoz\u00f3, lehet nulla is, de lehet soksz\u00e1zezres nagys\u00e1grend is. A szabadalmak megad\u00e1s\u00e1ig l\u00e9p fel a k\u00f6lts\u00e9gek jelent\u0151sen nagyobb \u00e9s rosszul tervezhet\u0151 r\u00e9sze. Ezut\u00e1n m\u00e1r csak fenntart\u00e1si d\u00edjat kell majd fizetni, aminek a m\u00e9rt\u00e9ke az egyes hivatalok honlapj\u00e1r\u00f3l is megtudhat\u00f3.<\/p>\n
Visszat\u00e9rve az id\u0151z\u00edt\u00e9sre, legk\u00e9s\u0151bb a nemzeti szakaszok megind\u00edt\u00e1sa el\u0151tt, teh\u00e1t az els\u0151bbs\u00e9gi bejelent\u00e9st\u0151l sz\u00e1m\u00edtott 2,5 \u00e9v letelte el\u0151tt er\u0151sen javasolt a t\u0151ke bevon\u00e1sa.<\/p>\n
A befektet\u0151k megkeres\u00e9se el\u0151tt ugyanakkor javasolt megtenni a bejelent\u00e9seket, mivel ez n\u00f6veli a c\u00e9g \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t. Szabadalom eset\u00e9ben tov\u00e1bb cs\u00f6kkenti a technol\u00f3gia oltalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1val kapcsolatos kock\u00e1zatot, ha m\u00e1r pozit\u00edv hivatali v\u00e9lem\u00e9ny is van az oltalmazhat\u00f3s\u00e1gr\u00f3l. A v\u00e9lem\u00e9ny kiad\u00e1s\u00e1t gyors\u00edtott elj\u00e1r\u00e1sban k\u00e9t h\u00f3nap alatt meg lehet szerezni a magyar hivatalt\u00f3l, ami ut\u00e1n m\u00e9g mindig t\u00f6bb mint 2 \u00e9v van h\u00e1tra a legnagyobb k\u00f6lts\u00e9gt\u00e9telig, \u00edgy ez az id\u0151szak optim\u00e1lis lehet a t\u0151kebevon\u00e1sra.<\/p>\n
\u00d6n\u00fajdons\u00e1gront\u00e1s<\/strong><\/span><\/h4>\n\u00dczletfejleszt\u00e9si szempontb\u00f3l nem kifizet\u0151d\u0151 a hosszas titkol\u00f3z\u00e1s, ha az ember startupot \u00e9p\u00edt. \u00d6ssze kell \u00e1ll\u00edtani a megfelel\u0151 csapatot, be kell vonni a kulcs partnereket \u00e9s miel\u0151bb valid\u00e1lni kell a technol\u00f3giai \u00e9s \u00fczleti elk\u00e9pzel\u00e9seket a piacon, ami mind inform\u00e1ci\u00f3 megoszt\u00e1ssal j\u00e1r. Ez sokszor nem ker\u00fclhet\u0151 el a bejelent\u00e9s megt\u00e9tele el\u0151tt, de ilyen esetben gondoskodni a kritikus inform\u00e1ci\u00f3 titokban marad\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ilyennek sz\u00e1m\u00edtanak azok a technikai r\u00e9szletek, amikben a mi megold\u00e1sunk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a kor\u00e1bbiakt\u00f3l. Hogy mit tud a technol\u00f3gia az nem felt\u00e9tlen\u00fcl ilyen, de a hogyan m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az. Kritikus m\u0171szaki inform\u00e1ci\u00f3val ne b\u00fcszk\u00e9lkedj\u00fcnk az online fel\u00fcleteken, \u00e9s ha partnernek vagy egy-egy nagy vev\u0151nek el kell mondani, ott haszn\u00e1ljunk titoktart\u00e1si szerz\u0151d\u00e9st.<\/p>\n
Megszak\u00edtatlan tulajdonosi l\u00e1nc<\/strong><\/span><\/h4>\nB\u00e1rmilyen szellemi alkot\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, a megalkot\u00e1sa pillanat\u00e1ban az ahhoz f\u0171z\u0151d\u0151 jogok az alkot\u00f3t illetik meg. Az pedig a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s az \u00e1llatv\u00e9d\u0151k minden pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak dac\u00e1ra, jogilag tov\u00e1bbra is csak term\u00e9szetes szem\u00e9ly, teh\u00e1t ember lehet. Ha a jogok tulajdonosa egy v\u00e1llalkoz\u00e1s \u2013 \u00e9s a befektet\u00e9sekn\u00e9l ez el\u0151bb-ut\u00f3bb \u00e1ltal\u00e1ban elv\u00e1r\u00e1s -, akkor azok oda mindenk\u00e9ppen csak jog\u00e1truh\u00e1z\u00e1ssal ker\u00fclhettek. Ennek sokszor m\u00e9g sincs \u00edr\u00e1sos nyoma, ami jogi kock\u00e1zatot jelent. Az alkot\u00f3 lehet egy k\u00fcls\u0151 megb\u00edzott (pl grafikus, vagy m\u0171szaki szak\u00e9rt\u0151), aki a megb\u00edz\u00e1s teljes\u00edt\u00e9se k\u00f6zben hozta l\u00e9tre a szellemi alkot\u00e1st. Ebben az esetben a megb\u00edz\u00e1sra vonatkoz\u00f3 szerz\u0151d\u00e9snek kell tartalmaznia a jogok \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1t, illetve ha ezt nem rendezi megnyugtat\u00f3an, akkor ezt k\u00fcl\u00f6n meg\u00e1llapod\u00e1sban is lehet p\u00f3tolni. Az alkot\u00f3 lehet olyan szem\u00e9ly is, aki nem kapott ellent\u00e9telez\u00e9st a szellemi alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ebben az esetben \u00e1truh\u00e1z\u00e1si szerz\u0151d\u00e9sre lesz sz\u00fcks\u00e9g, akkor is, ha az adott szem\u00e9ly tulajdonosa annak a c\u00e9gnek, aki bejelent\u00e9st tesz. V\u00e9g\u00fcl az alkot\u00f3 lehet alkalmazott is a bejelent\u00e9st tev\u0151 c\u00e9gn\u00e9l, amely esetben a jog\u00e1tsz\u00e1ll\u00e1s alapja lehet a munkaviszony. Ehhez azonban a szellemi alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak munkaviszonyb\u00f3l foly\u00f3 k\u00f6telezetts\u00e9gnek kell lennie, r\u00e1ad\u00e1sul a tal\u00e1lm\u00e1nyok eset\u00e9ben form\u00e1lis l\u00e9p\u00e9seknek is meg kell t\u00f6rt\u00e9nnie hat\u00e1rid\u0151re ahhoz, hogy a c\u00e9g val\u00f3ban megszerezze a vagyoni jogokat. Ha pedig mindez megt\u00f6rt\u00e9nik, a k\u00e9s\u0151bbiekben k\u00f6teles lehet tal\u00e1lm\u00e1nyi d\u00edjat fizetni az alkalmazottj\u00e1nak. Itt teh\u00e1t t\u00f6bb olyan akna is van, ami alapja lehet k\u00e9s\u0151bbi jogvit\u00e1nak, \u00edgy \u00e9rdemes elker\u00fclni.<\/p>\n
Sz\u00e1mos eshet\u0151s\u00e9g k\u00e9pzelhet\u0151 el arra, hogy hogyan \u00e9s h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9sen kereszt\u00fcl jut el a szellemi tulajdon az alkot\u00f3t\u00f3l a befektet\u0151vel k\u00f6z\u00f6s c\u00e9ghez, illetve a folyamatban milyen bejelent\u00e9s \u00e9s mikor t\u00f6rt\u00e9nik. Azon t\u00fal, hogy a gyakorlatban ez sajnos ritk\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik \u00fagy, hogy a befektet\u0151i \u00e1tvil\u00e1g\u00edt\u00e1s mindent rendben tal\u00e1ljon, a szellemi tulajdon transzfer\u00e1l\u00e1s\u00e1nak szinte minden esetben ad\u00f3 \u00e9s m\u00e1s jogi vonzata is van, ez\u00e9rt az alapos tervez\u00e9s mindig megt\u00e9r\u00fcl.<\/p>\n
Freedom to operate<\/strong><\/span><\/h4>\nMagyarul \u201eszabadalom- avagy jogtisztas\u00e1gi vizsg\u00e1lat\u201d alatt hivatkozunk r\u00e1, de az angol megfelel\u0151 jobban kifejezi a l\u00e9nyeget, ugyanis a piaci m\u0171k\u00f6d\u00e9si szabads\u00e1g felm\u00e9r\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. Technol\u00f3gia intenz\u00edv ipar\u00e1gakban a nagy sz\u00e1m\u00fa kor\u00e1bbi szabadalom \u00e9s egy\u00e9b oltalom sok m\u0171szaki megold\u00e1s haszn\u00e1lat\u00e1t teszi lehetetlenn\u00e9, pontosabban jogs\u00e9rt\u0151v\u00e9. Ha a mi technol\u00f3gi\u00e1nk is beleesik egy ilyenbe, akkor jobb esetben licenszd\u00edjat kell majd fizetn\u00fcnk a saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u00fcnk haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt, rosszabb esetben jogs\u00e9rt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl nem is haszn\u00e1lhatjuk, teh\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben nem tudunk majd m\u0171k\u00f6dni.<\/p>\n
Ha egy technol\u00f3gi\u00e1n\u00e1l komoly FTO probl\u00e9ma van, nem \u00e9rdemes inveszt\u00e1lni bele, ez\u00e9rt ezt min\u00e9l kor\u00e1bban kell tiszt\u00e1zni. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert ha van lehet\u0151s\u00e9g a fenn\u00e1ll\u00f3 oltalmak k\u00f6rbefejleszt\u00e9s\u00e9re, az kevesebbe fog ker\u00fclni korai szakaszban.<\/p>\n
IP transzfer<\/strong><\/span><\/h4>\nJellemz\u0151en az egyik utols\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt van a befektet\u00e9st megel\u0151z\u0151en, hogy hogyan ker\u00fcl a szellemi tulajdon az \u00fajonnan alap\u00edtott c\u00e9gbe, ahov\u00e1 a befektet\u0151 hajland\u00f3 besz\u00e1llni. Felt\u00e9ve persze, hogy abban konszenzus van, hogy tulajdonjogot (pontosabban vagyoni jogokat) vagy hasznos\u00edt\u00e1si jogot kap a k\u00f6z\u00f6s c\u00e9g. B\u00e1r a hasznos\u00edt\u00e1si jog rugalmasan alak\u00edthat\u00f3, \u00e9s licensz szerz\u0151d\u00e9sben is megadhat\u00f3ak a sz\u00fcks\u00e9ges befektet\u0151 biztos\u00edt\u00e9kok, az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a tulajdonjog a befektet\u0151i elv\u00e1r\u00e1s. Ha a befektet\u0151 jelent\u0151s t\u0151ke elveszt\u00e9s\u00e9t kock\u00e1ztatja azzal, hogy r\u00e1nk \u00e9s az \u00e1lmunkra fogad, \u00e9rthet\u0151 \u00e1ll\u00e1spont, ha cser\u00e9be az t\u0151l\u00fcnk is azt v\u00e1rja, hogy az \u00e1lmot teljes eg\u00e9sz\u00e9ben tegy\u00fck fel a t\u00e9tre.<\/p>\n
Ez al\u00f3l kiv\u00e9telt jelenthet ha a technol\u00f3gi\u00e1nak t\u00f6bb elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt alkalmaz\u00e1ster\u00fclete van, \u00e9s a befektet\u00e9s ezeknek csak egy r\u00e9sz\u00e9t c\u00e9lozza, csak egy r\u00e9sz\u00e9re elegend\u0151. Ilyenkor fair kompromisszum lehet a jogoknak csak ar\u00e1nyos r\u00e9sz\u0171 \u00e1tad\u00e1sa.<\/p>\n
A transzferre gyakori megold\u00e1s az apport, ami a hasznos\u00edt\u00e1si jog eset\u00e9ben is m\u0171k\u00f6dik, hiszen az is vagyoni \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr\u00f3, forgalomk\u00e9pes jog. Az apport mellett lehets\u00e9ges megold\u00e1s m\u00e9g, hogy az el\u0151z\u0151 jogtulajdonos \u00e1truh\u00e1zza vagy licenszbe adja a szellemi tulajdont az \u00faj c\u00e9gnek. A k\u00e9t megold\u00e1s el\u0151nyeit \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyait hosszasan lehet elemezni, \u00e9s esetenk\u00e9nt d\u0151l el, hogy melyik j\u00e1r t\u00f6bb el\u0151nnyel. Amire \u00e9rdemes odafigyelni, hogy az apporthoz szakszer\u0171 szellemi tulajdon \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sre lesz sz\u00fcks\u00e9g, mivel az \u00fcgyletnek ad\u00f3- \u00e9s egy\u00e9b jogi vonzata van, az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek pedig szigor\u00fa szakmai k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek kell megfelelnie. A m\u00e1sik esetben szint\u00e9n fontosak a szakmai szempontok az \u00e1truh\u00e1z\u00e1si vagy a licensz szerz\u0151d\u00e9s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l, mivel ezen alapszik majd a v\u00e1llalkoz\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9se, \u00e9s j\u00f3 es\u00e9llyel a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6r\u00f6s befektet\u00e9sek \u00e9s az exit l\u00e9trej\u00f6tte.<\/p>\n
\u00dczletfejleszt\u00e9si szempontb\u00f3l nem kifizet\u0151d\u0151 a hosszas titkol\u00f3z\u00e1s, ha az ember startupot \u00e9p\u00edt. \u00d6ssze kell \u00e1ll\u00edtani a megfelel\u0151 csapatot, be kell vonni a kulcs partnereket \u00e9s miel\u0151bb valid\u00e1lni kell a technol\u00f3giai \u00e9s \u00fczleti elk\u00e9pzel\u00e9seket a piacon, ami mind inform\u00e1ci\u00f3 megoszt\u00e1ssal j\u00e1r. Ez sokszor nem ker\u00fclhet\u0151 el a bejelent\u00e9s megt\u00e9tele el\u0151tt, de ilyen esetben gondoskodni a kritikus inform\u00e1ci\u00f3 titokban marad\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ilyennek sz\u00e1m\u00edtanak azok a technikai r\u00e9szletek, amikben a mi megold\u00e1sunk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a kor\u00e1bbiakt\u00f3l. Hogy mit tud a technol\u00f3gia az nem felt\u00e9tlen\u00fcl ilyen, de a hogyan m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az. Kritikus m\u0171szaki inform\u00e1ci\u00f3val ne b\u00fcszk\u00e9lkedj\u00fcnk az online fel\u00fcleteken, \u00e9s ha partnernek vagy egy-egy nagy vev\u0151nek el kell mondani, ott haszn\u00e1ljunk titoktart\u00e1si szerz\u0151d\u00e9st.<\/p>\n
Megszak\u00edtatlan tulajdonosi l\u00e1nc<\/strong><\/span><\/h4>\nB\u00e1rmilyen szellemi alkot\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, a megalkot\u00e1sa pillanat\u00e1ban az ahhoz f\u0171z\u0151d\u0151 jogok az alkot\u00f3t illetik meg. Az pedig a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s az \u00e1llatv\u00e9d\u0151k minden pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak dac\u00e1ra, jogilag tov\u00e1bbra is csak term\u00e9szetes szem\u00e9ly, teh\u00e1t ember lehet. Ha a jogok tulajdonosa egy v\u00e1llalkoz\u00e1s \u2013 \u00e9s a befektet\u00e9sekn\u00e9l ez el\u0151bb-ut\u00f3bb \u00e1ltal\u00e1ban elv\u00e1r\u00e1s -, akkor azok oda mindenk\u00e9ppen csak jog\u00e1truh\u00e1z\u00e1ssal ker\u00fclhettek. Ennek sokszor m\u00e9g sincs \u00edr\u00e1sos nyoma, ami jogi kock\u00e1zatot jelent. Az alkot\u00f3 lehet egy k\u00fcls\u0151 megb\u00edzott (pl grafikus, vagy m\u0171szaki szak\u00e9rt\u0151), aki a megb\u00edz\u00e1s teljes\u00edt\u00e9se k\u00f6zben hozta l\u00e9tre a szellemi alkot\u00e1st. Ebben az esetben a megb\u00edz\u00e1sra vonatkoz\u00f3 szerz\u0151d\u00e9snek kell tartalmaznia a jogok \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1t, illetve ha ezt nem rendezi megnyugtat\u00f3an, akkor ezt k\u00fcl\u00f6n meg\u00e1llapod\u00e1sban is lehet p\u00f3tolni. Az alkot\u00f3 lehet olyan szem\u00e9ly is, aki nem kapott ellent\u00e9telez\u00e9st a szellemi alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ebben az esetben \u00e1truh\u00e1z\u00e1si szerz\u0151d\u00e9sre lesz sz\u00fcks\u00e9g, akkor is, ha az adott szem\u00e9ly tulajdonosa annak a c\u00e9gnek, aki bejelent\u00e9st tesz. V\u00e9g\u00fcl az alkot\u00f3 lehet alkalmazott is a bejelent\u00e9st tev\u0151 c\u00e9gn\u00e9l, amely esetben a jog\u00e1tsz\u00e1ll\u00e1s alapja lehet a munkaviszony. Ehhez azonban a szellemi alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak munkaviszonyb\u00f3l foly\u00f3 k\u00f6telezetts\u00e9gnek kell lennie, r\u00e1ad\u00e1sul a tal\u00e1lm\u00e1nyok eset\u00e9ben form\u00e1lis l\u00e9p\u00e9seknek is meg kell t\u00f6rt\u00e9nnie hat\u00e1rid\u0151re ahhoz, hogy a c\u00e9g val\u00f3ban megszerezze a vagyoni jogokat. Ha pedig mindez megt\u00f6rt\u00e9nik, a k\u00e9s\u0151bbiekben k\u00f6teles lehet tal\u00e1lm\u00e1nyi d\u00edjat fizetni az alkalmazottj\u00e1nak. Itt teh\u00e1t t\u00f6bb olyan akna is van, ami alapja lehet k\u00e9s\u0151bbi jogvit\u00e1nak, \u00edgy \u00e9rdemes elker\u00fclni.<\/p>\n
Sz\u00e1mos eshet\u0151s\u00e9g k\u00e9pzelhet\u0151 el arra, hogy hogyan \u00e9s h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9sen kereszt\u00fcl jut el a szellemi tulajdon az alkot\u00f3t\u00f3l a befektet\u0151vel k\u00f6z\u00f6s c\u00e9ghez, illetve a folyamatban milyen bejelent\u00e9s \u00e9s mikor t\u00f6rt\u00e9nik. Azon t\u00fal, hogy a gyakorlatban ez sajnos ritk\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik \u00fagy, hogy a befektet\u0151i \u00e1tvil\u00e1g\u00edt\u00e1s mindent rendben tal\u00e1ljon, a szellemi tulajdon transzfer\u00e1l\u00e1s\u00e1nak szinte minden esetben ad\u00f3 \u00e9s m\u00e1s jogi vonzata is van, ez\u00e9rt az alapos tervez\u00e9s mindig megt\u00e9r\u00fcl.<\/p>\n
Freedom to operate<\/strong><\/span><\/h4>\nMagyarul \u201eszabadalom- avagy jogtisztas\u00e1gi vizsg\u00e1lat\u201d alatt hivatkozunk r\u00e1, de az angol megfelel\u0151 jobban kifejezi a l\u00e9nyeget, ugyanis a piaci m\u0171k\u00f6d\u00e9si szabads\u00e1g felm\u00e9r\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. Technol\u00f3gia intenz\u00edv ipar\u00e1gakban a nagy sz\u00e1m\u00fa kor\u00e1bbi szabadalom \u00e9s egy\u00e9b oltalom sok m\u0171szaki megold\u00e1s haszn\u00e1lat\u00e1t teszi lehetetlenn\u00e9, pontosabban jogs\u00e9rt\u0151v\u00e9. Ha a mi technol\u00f3gi\u00e1nk is beleesik egy ilyenbe, akkor jobb esetben licenszd\u00edjat kell majd fizetn\u00fcnk a saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u00fcnk haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt, rosszabb esetben jogs\u00e9rt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl nem is haszn\u00e1lhatjuk, teh\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben nem tudunk majd m\u0171k\u00f6dni.<\/p>\n
Ha egy technol\u00f3gi\u00e1n\u00e1l komoly FTO probl\u00e9ma van, nem \u00e9rdemes inveszt\u00e1lni bele, ez\u00e9rt ezt min\u00e9l kor\u00e1bban kell tiszt\u00e1zni. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert ha van lehet\u0151s\u00e9g a fenn\u00e1ll\u00f3 oltalmak k\u00f6rbefejleszt\u00e9s\u00e9re, az kevesebbe fog ker\u00fclni korai szakaszban.<\/p>\n
IP transzfer<\/strong><\/span><\/h4>\nJellemz\u0151en az egyik utols\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt van a befektet\u00e9st megel\u0151z\u0151en, hogy hogyan ker\u00fcl a szellemi tulajdon az \u00fajonnan alap\u00edtott c\u00e9gbe, ahov\u00e1 a befektet\u0151 hajland\u00f3 besz\u00e1llni. Felt\u00e9ve persze, hogy abban konszenzus van, hogy tulajdonjogot (pontosabban vagyoni jogokat) vagy hasznos\u00edt\u00e1si jogot kap a k\u00f6z\u00f6s c\u00e9g. B\u00e1r a hasznos\u00edt\u00e1si jog rugalmasan alak\u00edthat\u00f3, \u00e9s licensz szerz\u0151d\u00e9sben is megadhat\u00f3ak a sz\u00fcks\u00e9ges befektet\u0151 biztos\u00edt\u00e9kok, az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a tulajdonjog a befektet\u0151i elv\u00e1r\u00e1s. Ha a befektet\u0151 jelent\u0151s t\u0151ke elveszt\u00e9s\u00e9t kock\u00e1ztatja azzal, hogy r\u00e1nk \u00e9s az \u00e1lmunkra fogad, \u00e9rthet\u0151 \u00e1ll\u00e1spont, ha cser\u00e9be az t\u0151l\u00fcnk is azt v\u00e1rja, hogy az \u00e1lmot teljes eg\u00e9sz\u00e9ben tegy\u00fck fel a t\u00e9tre.<\/p>\n
Ez al\u00f3l kiv\u00e9telt jelenthet ha a technol\u00f3gi\u00e1nak t\u00f6bb elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt alkalmaz\u00e1ster\u00fclete van, \u00e9s a befektet\u00e9s ezeknek csak egy r\u00e9sz\u00e9t c\u00e9lozza, csak egy r\u00e9sz\u00e9re elegend\u0151. Ilyenkor fair kompromisszum lehet a jogoknak csak ar\u00e1nyos r\u00e9sz\u0171 \u00e1tad\u00e1sa.<\/p>\n
A transzferre gyakori megold\u00e1s az apport, ami a hasznos\u00edt\u00e1si jog eset\u00e9ben is m\u0171k\u00f6dik, hiszen az is vagyoni \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr\u00f3, forgalomk\u00e9pes jog. Az apport mellett lehets\u00e9ges megold\u00e1s m\u00e9g, hogy az el\u0151z\u0151 jogtulajdonos \u00e1truh\u00e1zza vagy licenszbe adja a szellemi tulajdont az \u00faj c\u00e9gnek. A k\u00e9t megold\u00e1s el\u0151nyeit \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyait hosszasan lehet elemezni, \u00e9s esetenk\u00e9nt d\u0151l el, hogy melyik j\u00e1r t\u00f6bb el\u0151nnyel. Amire \u00e9rdemes odafigyelni, hogy az apporthoz szakszer\u0171 szellemi tulajdon \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sre lesz sz\u00fcks\u00e9g, mivel az \u00fcgyletnek ad\u00f3- \u00e9s egy\u00e9b jogi vonzata van, az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek pedig szigor\u00fa szakmai k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek kell megfelelnie. A m\u00e1sik esetben szint\u00e9n fontosak a szakmai szempontok az \u00e1truh\u00e1z\u00e1si vagy a licensz szerz\u0151d\u00e9s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l, mivel ezen alapszik majd a v\u00e1llalkoz\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9se, \u00e9s j\u00f3 es\u00e9llyel a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6r\u00f6s befektet\u00e9sek \u00e9s az exit l\u00e9trej\u00f6tte.<\/p>\n
Magyarul \u201eszabadalom- avagy jogtisztas\u00e1gi vizsg\u00e1lat\u201d alatt hivatkozunk r\u00e1, de az angol megfelel\u0151 jobban kifejezi a l\u00e9nyeget, ugyanis a piaci m\u0171k\u00f6d\u00e9si szabads\u00e1g felm\u00e9r\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. Technol\u00f3gia intenz\u00edv ipar\u00e1gakban a nagy sz\u00e1m\u00fa kor\u00e1bbi szabadalom \u00e9s egy\u00e9b oltalom sok m\u0171szaki megold\u00e1s haszn\u00e1lat\u00e1t teszi lehetetlenn\u00e9, pontosabban jogs\u00e9rt\u0151v\u00e9. Ha a mi technol\u00f3gi\u00e1nk is beleesik egy ilyenbe, akkor jobb esetben licenszd\u00edjat kell majd fizetn\u00fcnk a saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u00fcnk haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt, rosszabb esetben jogs\u00e9rt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl nem is haszn\u00e1lhatjuk, teh\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben nem tudunk majd m\u0171k\u00f6dni.<\/p>\n
Ha egy technol\u00f3gi\u00e1n\u00e1l komoly FTO probl\u00e9ma van, nem \u00e9rdemes inveszt\u00e1lni bele, ez\u00e9rt ezt min\u00e9l kor\u00e1bban kell tiszt\u00e1zni. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert ha van lehet\u0151s\u00e9g a fenn\u00e1ll\u00f3 oltalmak k\u00f6rbefejleszt\u00e9s\u00e9re, az kevesebbe fog ker\u00fclni korai szakaszban.<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/www.danubia.com\/wp-content\/uploads\/2019\/06\/Petho-Levente-300x300.jpg\")
<\/p>\n