Tal\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny egyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1val k\u00f6nnyebben \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak a fentiek.<\/p>\n
- \n
- p\u00e9lda: <\/em>Ha egy bakt\u00e9riumsejtbe beletesz\u00fcnk egy mesters\u00e9gesen l\u00e9trehozott plazmidot (ami mondjuk adott feh\u00e9rje expresszi\u00f3j\u00e1ra k\u00e9pes), akkor el\u0151\u00e1ll\u00edtottunk egy \u00faj t\u00f6rzset. \u00cdgy egy ilyen megold\u00e1s es\u00e9lyes lehet szabadalomra.<\/li>\n
- p\u00e9lda:<\/em> Ha egy talajminta mikrobak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t elemezve felfedez\u00fcnk egy addig ismeretlen mikrob\u00e1t, akkor ez \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem lesz szabadalmazhat\u00f3, mert ez m\u00e9g \u201ecsak\u201d egy felfedez\u00e9s, ami a szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny (1995. \u00e9vi XXXIII. t\u00f6rv\u00e9ny) szerint ki van z\u00e1rva a szabadalmazhat\u00f3 tal\u00e1lm\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl. Ha azonban izol\u00e1lunk egy t\u00f6rzset, \u00e9s r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy az \u00fajonnan izol\u00e1lt t\u00f6rzs k\u00e9pes a talaj bizonyos tulajdons\u00e1gainak jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra (van valamilyen ipari haszna: a talajjav\u00edt\u00e1s, \u00e9s ezzel a t\u00f6rzzsel, nem pedig a vizsg\u00e1lt talajminta teljes mikrobak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel szeretn\u00e9nk jav\u00edtani a talajt), akkor ism\u00e9t csak j\u00f3 es\u00e9llyel sz\u00e1m\u00edthatunk szabadalomra.<\/li>\n<\/ol>\n
De mi a helyzet akkor, ha egy m\u00e1r ismert egysejt\u0171r\u0151l fedezz\u00fck fel, hogy az addig le\u00edrtakon k\u00edv\u00fcl k\u00e9pes valami eg\u00e9szen m\u00e1sra is? Ekkor az \u00fajdons\u00e1g k\u00f6vetelm\u00e9nye biztosan nem teljes\u00fcl mag\u00e1ra a mikrob\u00e1ra. Aggodalomra azonban semmi ok, mert b\u00e1r mag\u00e1ra a t\u00f6rzsre nem fogjuk tudni szabadalmat szerezni, az \u00e9l\u0151l\u00e9ny alkalmaz\u00e1s\u00e1val megval\u00f3sul\u00f3 elj\u00e1r\u00e1st<\/em> \u00e9s\/vagy az \u00e1ltala el\u0151\u00e1ll\u00edtott term\u00e9ket<\/em> oltalmazhatja szabadalom (felt\u00e9ve, hogy az megfelel a fenti krit\u00e9riumoknak).<\/p>\n
A szabadalmazhat\u00f3s\u00e1g egy tov\u00e1bbi felt\u00e9tele, hogy a beny\u00fajtott szabadalmi le\u00edr\u00e1s a tal\u00e1lm\u00e1nyt \u00fagy \u00edrja le, hogy azt a szakember k\u00e9pes legyen megval\u00f3s\u00edtani. Ez a mikroorganizmusok eset\u00e9ben nem egyszer\u0171, hiszen nem mindig lehet egy\u00e9rtelm\u0171 \u00fatmutat\u00e1st adni arra, hogyan lehet \u0151ket el\u0151\u00e1ll\u00edtani vagy beszerezni. P\u00e9ld\u00e1ul a fenti talajmint\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ban az \u00fajonnan izol\u00e1lt t\u00f6rzs el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t nem lehetne egy\u00e9rtelm\u0171en le\u00edrni, hiszen nem biztos, hogy a szakember meg tudja ism\u00e9telni az izol\u00e1l\u00e1si elj\u00e1r\u00e1st vagy felismern\u00e9 egy m\u00e1sik talajmint\u00e1ban az adott t\u00f6rzset, hiszen a mikrob\u00e1kat sokszor nem k\u00f6nny\u0171 egym\u00e1st\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni. Ilyen esetekben a v\u00e9deni k\u00edv\u00e1nt t\u00f6rzset szabadalmi let\u00e9tbe<\/em> kell elhelyezni, m\u00e9g a szabadalmi bejelent\u00e9st beny\u00fajt\u00e1sa el\u0151tt<\/strong>. A szabadalmi let\u00e9tbe t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elhelyez\u00e9st egy nemzetk\u00f6zi let\u00e9tem\u00e9nyes szervn\u00e9l (International Depositary Authority, IDA<\/em>) kell megtenni. Arra azonban figyelni kell, hogy nem mindegyik int\u00e9zm\u00e9ny tud befogadni mindenf\u00e9le mikroorganizmust. Magyarorsz\u00e1gon is van egy ilyen int\u00e9zm\u00e9ny: a Mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e9s Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gy\u0171jtem\u00e9nye, amelyn\u00e9l nem fert\u0151z\u0151 bakt\u00e9riumok \u00e9s gomb\u00e1k (bele\u00e9rtve az \u00e9leszt\u0151- \u00e9s pen\u00e9szgomb\u00e1k) helyezhet\u0151ek el.<\/p>\n
M\u00e9lt\u00f3 is, hogy legyen n\u00e1lunk ilyen gy\u0171jtem\u00e9ny, a nemzetk\u00f6zi szerz\u0151d\u00e9st, amely a mikroorganizmusok szabadalmi let\u00e9tbe helyez\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyozza, Budapesten k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k \u00e9s \u00edgy Budapesti Szerz\u0151d\u00e9snek nevezik. Egy ilyen int\u00e9zm\u00e9nynek egy \u00e1ltal\u00e1nos t\u00f6rzsgy\u0171jtem\u00e9nyhez k\u00e9pest sz\u00e1mos tov\u00e1bbi felt\u00e9telt kell teljes\u00edtenie, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a let\u00e9tet 30 \u00e9vig \u00e9letk\u00e9pesen fenn kell tartani, megb\u00edzhat\u00f3 ellen\u0151rz\u0151 vizsg\u00e1latokat kell tudni v\u00e9gezni, \u00e9s igazodni kell a szabadalmaztat\u00e1s jogi k\u00f6rnyezet\u00e9hez. Nem minden orsz\u00e1gban van ilyen gy\u0171jtem\u00e9ny, de van n\u00e9h\u00e1ny nevezetes, \u201enagy\u201d gy\u0171jtem\u00e9ny, amelyek gy\u0171jt\u00e9si k\u00f6re sz\u00e9lesebb, mint a mi nemzeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fcnk\u00e9.<\/p>\n
\u00cdgy, ha fert\u0151z\u0151 bakt\u00e9riumot, bakteriof\u00e1got vagy hibrid\u00f3m\u00e1t szeretn\u00e9nk elhelyezni, a legk\u00f6zelebbi int\u00e9zm\u00e9ny a n\u00e9metorsz\u00e1gi Deutsche Sammlung von Mikroorganismen und Zellkulturen GmbH (DSMZ)<\/em>. H\u00edres int\u00e9zm\u00e9ny m\u00e9g a franciaorsz\u00e1gi Collection nationale de cultures de micro-organismes (CNCM)<\/em> vagy az amerikai egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli American Type Culture Collection (ATCC)<\/em>. A nemzetk\u00f6zi let\u00e9tem\u00e9nyes szervek teljes list\u00e1ja \u00e9s a n\u00e1luk elhelyezhet\u0151 mikroorganizmusok t\u00edpusa az al\u00e1bbi oldalon tal\u00e1lhat\u00f3: https:\/\/www.wipo.int\/budapest\/en\/idadb\/<\/a>. Ha egy ilyen int\u00e9zm\u00e9nyn\u00e9l elhelyez\u00fcnk a szabadalmaztatni k\u00edv\u00e1nt mikroorganizmusb\u00f3l egy mint\u00e1t, az a Budapesti Szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben teljes\u00edti a tal\u00e1lm\u00e1ny megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 le\u00edr\u00e1s\u00e1t \u2013 felt\u00e9ve, hogy a szabadalmi bejelent\u00e9sbe bele\u00edrjuk a let\u00e9ti sz\u00e1mot. A Budapesti Szerz\u0151d\u00e9s fontos rendelkez\u00e9se, hogy el\u00e9g egyetlen nemzetk\u00f6zi let\u00e9tem\u00e9nyes szervn\u00e9l mint\u00e1t elhelyezni, nem sz\u00fcks\u00e9ges az \u00f6sszes olyan orsz\u00e1gban mint\u00e1t t\u00e1roltatni, ahol szabadalmat szeretn\u00e9nk szerezni.<\/p>\n
\u00d6sszefoglalva teh\u00e1t egy mikroorganizmus szabadalmazhat\u00f3 lehet, ha mesters\u00e9gesen \u00e1ll\u00edtjuk el\u0151 vagy izol\u00e1ljuk a term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l, \u00e9s a szabadalmi bejelent\u00e9s beny\u00fajt\u00e1sa el\u0151tt elhelyez\u00fcnk bel\u0151le egy mint\u00e1t egy nemzetk\u00f6zi let\u00e9tem\u00e9nyes szervn\u00e9l.<\/p>\n
Hasznos honlapok:<\/p>\n
A nemzetk\u00f6zi let\u00e9tem\u00e9nyes szervek list\u00e1ja<\/a><\/p>\n
- p\u00e9lda:<\/em> Ha egy talajminta mikrobak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t elemezve felfedez\u00fcnk egy addig ismeretlen mikrob\u00e1t, akkor ez \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem lesz szabadalmazhat\u00f3, mert ez m\u00e9g \u201ecsak\u201d egy felfedez\u00e9s, ami a szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny (1995. \u00e9vi XXXIII. t\u00f6rv\u00e9ny) szerint ki van z\u00e1rva a szabadalmazhat\u00f3 tal\u00e1lm\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl. Ha azonban izol\u00e1lunk egy t\u00f6rzset, \u00e9s r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy az \u00fajonnan izol\u00e1lt t\u00f6rzs k\u00e9pes a talaj bizonyos tulajdons\u00e1gainak jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra (van valamilyen ipari haszna: a talajjav\u00edt\u00e1s, \u00e9s ezzel a t\u00f6rzzsel, nem pedig a vizsg\u00e1lt talajminta teljes mikrobak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel szeretn\u00e9nk jav\u00edtani a talajt), akkor ism\u00e9t csak j\u00f3 es\u00e9llyel sz\u00e1m\u00edthatunk szabadalomra.<\/li>\n<\/ol>\n
![\"\"](\"https:\/\/www.danubia.com\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/Haraszti-Helga-300x300.jpg\")
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"