A mesterséges intelligencia (MI) napjainkban egyre jelentősebb helyet tölt be a mindennapi életünkben is, de várhatóan ez a tendencia a jövőben nagyságrendekkel erősödni fog. Digitális asszisztensek, üzleti internetes chatbotok, automatikus tőzsdei kereskedőágensek, forgalomszervezési intelligens rendszerek, önvezető autók, egészségügyi diagnosztikai szakértői rendszerek, adatbányászaton és viselkedésimintázat-felismerésen alapuló reklámtartalom szolgáltatás, a szociális hálózatok nemzetbiztonsági célú viselkedési mintázat felismerő (behaviorális) figyelése, bűnelkövetők intuitív digitális profilírozása; hogy csak néhány jellegzetes alkalmazását említsünk a mesterséges döntéshozás-támogató vagy mesterséges intelligencia alapú rendszereknek.

A terület jelentőségének gazdasági mutatókkal történő illusztrálásához két globális elemző-tanácsadó cég friss, az MI brit gazdaságra gyakorolt hatását elemző tanulmányából idéznénk:

„ A brit GDP 10,3%-al, azaz 232 milliárd fonttal növekszik 2030-ra a mesterséges intelligenciának köszönhetően, mely a legmagasabb üzleti potenciált jelzi a mai gyorsan változó gazdaságban. ” – PricewaterhouseCoopers [1] 

„ A mesterséges intelligencia 2030-ra a világgazdaság 16%-ához járul majd hozzá, míg a brit gazdaságot 22%-al növeli. ” – McKinsey [2]

Ahogy azonban a mesterséges intelligencia vezérelte rendszerek egyre komplexebb feladatokat hajtanak végre, melyhez hasonló tevékenységeket korábban kizárólag emberi hatáskörbe soroltunk volna, számos jogi, illetve biztonsági, gazdasági, társadalmi kérdés merül fel a téma kapcsán.

A továbbiakban áttekintjük a MI-vel kapcsolatos találmányok szabadalmaztatását és ebből fakadóan azok világgazdasági vonatkozásait.

MI-vel kapcsolatos szabadalmi bejelentések alakulása

Európai körkép

Az Európai Szabadalmi Hivatal beszámolója[3] szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatban bejelentett európai szabadalmak száma bár alacsony, hiszen 2016-ban a több mint 5000 autonóm rendszerekhez kapcsolódó bejelentésből mindössze 83 bejelentés állt kapcsolatban a mesterséges intelligenciával, ugyanakkor ezen szabadalmi bejelentések számának átlagos éves növekedése a legmagasabbak közé sorolható más hasonló technológiákkal összehasonlítva.

A negyedik ipari forradalom ágazatait vizsgálva látható, hogy az MI-vel kapcsolatos szabadalmi bejelentések száma abszolút értékben ugyan alacsony, ám tendenciájukat tekintve 2011. óta 43%-os átlagos éves növekedést mutat, mely emelkedési rátát csak a 3D nyomtatás technológiák voltak képesek felülmúlni.

Amerikai körkép

forrás: Kilpatrick Townsend

Amennyiben az európai piacokon is túlra tekintünk, és pillantásunk az amerikai oltalmi aktivitásra vetjük, úgy azt láthatjuk a Kilpatrick Townsend & Stockton által készített tanulmányban [4], hogy az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál MI-vonatkozású szabadalmi bejelentések száma igen tetemes, továbbá 3 terület (szórakoztatóipari, digitális marketing és oktatási célú alkalmazási körök) kivételével tendenciózus növekedést mutat. Mint látható, az alábbi területek a legjelentősebbek: a számítógépes megjelenítés (pl.:virtuális valóság), a természetes nyelvek feldolgozása (pl.: chatbotok és személyi asszisztensek), egészségügy (pl.: intelligens diagnosztikai és konzultatív szakértői rendszerek, távsebészeti megoldások), robotika, autóipar és kognitív biztonságtechnikai területen vett alkalmazások.

forrás: Kilpatrick Townsend

Mindezen rendszerek megvalósításához a leggyakrabban alkalmazott és – legalábbis a területre vonatkozó szabadalmi bejelentések számát tekintve – legdinamikusabban fejlődő technológiai ágazatoknak a mintázat felismerés, a neurális hálózatok és prediktív analitika bizonyul.

forrás: Kilpatrick Townsend

Ezenkívül az is megállapítható a tanulmányból, hogy a MI-tárgyú szabadalmi bejelentések megadási rátája (kb. 50-75%) jóval túlszárnyalja a szabadalmaknál általában megszokott sikermutatót (55,8% [5], az USA Szabadalmi és Védjegyhivatala előtt lefolytatott 1995-2006 között bejelentett összesen 2,15 millió új szabadalmi bejelentés vizsgálata alapján számítva).

Konklúzió

Összességében elmondható, hogy ezen műszaki terület várhatóan a következő évtizedekben jelentős hatással lesz a világgazdaságra. A mesterséges intelligencia alkalmazási területeinek figyelembe vételével érdemes nyomon követnünk a gazdasági és egyéb területeken jelentkező változási ráta mértékét.

Haszonits András
innovációs tanácsadó
építészmérnök, mérnöktanár, a fenntartható fejlődés mérnöke

[1] PricewaterhouseCoopers: The economic impact of artificial intelligence on the UK economy., 2017., Digitálisan elérhető: https://www.pwc.co.uk/economic-services/assets/ai-uk-report-v2.pdf (Megtekintés időpontja: 2020.04.22.)

[2] McKinsey Global Institute: Artificial intelligence in the United Kingdom: Prospects and challenges., 2019., Digitálisan elérhető: https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Featured%20Insights/Artificial%20Intelligence/Artificial%20intelligence%20in%20the%20United%20Kingdom%20Prospects%20and%20challenges/Artificial-intelligence-in-the-United-Kingdom-VF2.ashx (Megtekintés időpontja: 2020.04.22.)

[3] European Patent Office, Handelsblatt Research Institute: Patents and the Fourth Industrial Revolution., 2017., Digitálisan elérhető: http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/17FDB5538E87B4B9C12581EF0045762F/$File/fourth_industrial_revolution_2017__en.pdf

[4] https://www.kilpatricktownsend.com/-/media/Feature/Insights/Publication/2019-Patenting-Trends-Study_Artificial-Intelligence.ashx?la=en&hash=19A678567CC84E77AAB5004A7FAD5FC5B3C18BB4

[5] M. Carley, D. Hedge, A. Marco: What is the Probability of Receiving a US. Patent?, Yale J.L. & Tech Volume 17, Issue 1, Articel 5, Pp.: 204-17, 2015., Digitálisan elérhető: https://digitalcommons.law.yale.edu/yjolt/vol17/iss1/5

The post A mesterséges intelligencia gazdasági jelentősége és iparjogvédelmi „lenyomata” appeared first on Danubia.

Részletesebben kitér arra, hogy a vállalkozók körében jelentős feladat az iparjogvédelmi és innovációs tudatosság kialakítása és erősítése, hiszen a vállalkozások nagy része sajnálatos módon egyáltalán nem foglalkozik szellemitulajdon-védelmi kérdésekkel.

Megemlítésre kerülnek többek közt a védelem lehetséges eszközei, a jogérvényesítés módjai, valamint a szerzői művekkel kapcsolatosan a social media problémakörei is. Ismertetésre kerül, hogy milyen lehetőségek vannak bitorlás esetén az érdekérvényesítésre. A hangsúly azon van, hogy a tudás megszerzése másoktól legális keretek között történjen, tehát körültekintően kell eljárni annak felhasználása során.

Dr. Molnár István az LES Magyarország Egyesület elnöke, és az interjú során bemutatja pár szóban ezt a szakmai szervezetet és annak céljait is.

Az interjú az alábbi linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=_rFVB2VsxBU&list=PLTn9M1KYrNPsJzYGJJydhmQTWxKLBaHZx&index=3

Forrás: Koch Mária, http://www.40plusz.hu/ , 2019.05.17.

The post Szellemi Tulajdon Világnapja appeared first on Danubia.

A beszélgetés során bemutatja a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.-t, majd mesél arról, hogy hogyan is jutott el az ügyvezetői pozícióig. A találmány és a szabadalom fogalmának ismertetése mellett beszél a Danubia szakmai életében felmerült érdekes találmányokról. Ilyen volt például az üvegbeton vagy az irányító sávos football cipő feltalálása, szabadalmaztatása is. Megtudhatjuk, hogy a szabadalmaztatás folyamatában milyen fontos szerepet játszanak a szabadalmi ügyvivők, mi a jelentősége a szabadalmi hivatalnak, és hogy milyen sikerélmények rejlenek egy szabadalmaztatásban.

Az interjú meghallgatható a Civil Rádió fm.98 hullámhosszon, amely az alábbi linken érhető el:

http://civilftp.civilradio.hu/hatvanontul/180922/180922_pethoarpad.mp3

Az teljes adás a következő linken hallgatható meg:

http://civilftp.civilradio.hu/hatvanontul/180922/180922_hatvanontul.mp3

The post Hova forduljon, mihez kezdjen, aki szabadalmaztatni akarja az ötletét? appeared first on Danubia.

Az egyes fogalmak pontos jelentésének ismertetése mellett – mint szellemi tulajdon, találmány, szabadalom -, megemlítésre kerülnek a szabadalmaztatás feltételei és a gyakorlatban való hasznosíthatóság jelentősége. Az interjú során többek közt felmerülnek a szabadalombitorlás típusai, valamint a felróhatóság kérdésköre is.

A Rákosmente Televízió felvétele

időzített linkes videó beszúrva

A teljes műsor megtekinthető az alábbi linken:
https://www.youtube.com/watch?v=6quJQ55LMHs&index=2&list=PLW29noSYNkIQrGiNRyyGAF4SSz4j4UtLS

The post Miként szabadalmaztassuk találmányainkat? appeared first on Danubia.

(A konferenciák ismertetése alább olvasható)

2018 májusától új adatvédelmi szabály lép hatályba, amely az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation – GDPR).  Ezen rendelet ismerete minden olyan vállalkozás számára fontos lehet, amelyek kezelik a munkavállalók, ügyfelek, honlap látogatók, érdeklődők személyes adatait. Számos médium azt hangsúlyozza, hogy a GDPR megnehezíti a hazai vállalkozások életét, hiszen a benne foglalt szabályok szigorúak, a felkészülési idő pedig túl rövid. Előfordulhat, hogy a jogszabály hatására át kell alakítani a teljes adatbázis kezelést, át kell értékelni a CRM-rendszert és a marketinget is. Ez sok időt és energiát emészthet fel, azonban a büntetés finanszírozása még többet.

A HRENKO Digital Agency legújabb rendezvénye keretein belül segít az új jogszabály részletes megismerésében. Az információkat képzett, a témában szakértő előadók prezentálják töltelék előadások nélkül, megérthető formában. Szakmai partnerként a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda, illetve a Sár és Társai Ügyvédi Iroda is megjelenik az eseményen és segít azon lényeges dolgok összeszedésében, amelyeket tudni kell ahhoz, hogy egy vállalkozás elkerülje a meglehetősen komoly büntetéseket az új jogszabály életbe lépése által.

A hatalmas érdeklődésre tekintettel az esemény két időpontban is meg lesz tartva, amelyek már teltházasak. A konferenciával kapcsolatos egyéb információk megtekinthetőek a HRENKO Digital Agency weboldalán.

Amennyiben kíváncsiak arra, hogy milyen a tudásuk a hamarosan életbe lépő jogszabállyal kapcsolatban, hogy hogyan is állnak a felkészülésben, töltsék ki a GDPR tesztet!

Kitöltöm a tesztet!

The post GDPR appeared first on Danubia.

A már megadott kiegészítő oltalmi tanúsítványok időtartama is módosítható annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a Seattle Genetics ítéletével.

Az Európai Unió Bírósága 2017. december 20-án hozta meg döntését a C-492-es számú („Incyte”) ügyben. Az Incyte képviseletét a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda, valamint a Sár és Társai Ügyvédi Iroda látta el együttműködésben egy külföldi csoporttal, amelyet az ügy kapcsán hoztak létre.

Már a kezdetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió Bíróságának C-471-14-es számú (Seattle Genetics) döntése az Európai Unió tagállamaiban nem egységesen volt értelmezve, így néhány nemzeti hatóság, köztük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nem alkalmazta ezt a döntést a korábban már megadott kiegészítő oltalmi tanúsítványok megszűnési idejének módosítására. A Danubia szoros együttműködésben a Sár és Társai Ügyvédi Irodával kitartóan azon dolgozott együtt, hogy megváltoztassák az SZTNH hibás gyakorlatát és meggyőzték a Fővárosi Bíróságot, hogy a helyzet tisztázására terjesszen elő egy kérdést az Európai Unió Bíróságához.

Az Európai Unió Bírósága – 5 bíróból álló testület tárgyalta az ügyet – kiemelte, hogy az első forgalomba hozatali engedély időpontjának (és nem az értesítés időpontjának) használata a kiegészítő oltalmi tanúsítvány időtartamának meghatározásához nem megfelelő, még azokban az esetekben sem, amikor a bejelentő adott meg hibás dátumot a bejelentésben.  Az Európai Unió Bírósága egyértelművé tette, hogy a helytelenül megadott dátum javítható a 469/2009/EK rendelet 18. cikke szerint a 1107/2009/EK rendelet 17. cikke 2. bekezdésének alapján értelmezve, amely a (17) preambulumbekezdéssel együtt alkalmazandó. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a javításra vonatkozó jog a 469/2009/EK rendeletből következik és nem valamely nemzeti eljárásjogból. A döntés szintén megerősítette, hogy a kiegészítő oltalmi tanúsítvány időtartama meghosszabbításának kérelmezéséhez való jog nem csak a még folyamatban lévő bejelentések esetében érhető el, hanem a már megadott, de még meg nem szűnt kiegészítő oltalmi tanúsítványok esetében is.

A döntésről szóló részletesebb elemzés az alábbi linken érhető el:

http://patentblog.kluweriplaw.com/2018/01/16/cjeu-spc-term-can-rectified-line-seattle-genetics-judgment/

The post A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda a Sár és Társai Ügyvédi Irodával sikeresen képviselte a kiegészítő oltalmi tanúsítványok tulajdonosainak érdekét appeared first on Danubia.

Iparjogvédelmi Szemle 110/I, 38 (2005)

A teljes cikk

The post A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az európai szabadalmi hivatal előtti eljárásban appeared first on Danubia.

Iparjogvédelmi Szemle, 110/IV, 21 (2005)

A teljes cikk

The post Az európai szabadalmi hivatal fellebbezési tanácsának döntése az „onkoegér” ügyben appeared first on Danubia.

Iparjogvédelmi Szemle 110/III, 36 (2005)

A teljes cikk

The post Nemzetközi bejelentés az európai szabadalmi hivatalnál a szabadalmi együttműködési szerződés alapján appeared first on Danubia.

A teljes cikk

The post Az európai szabadalmi hivatal joggyakorlata a kizáró szakasz megengedhetőségére vonatkozóan appeared first on Danubia.