SME Fund 2026
Támogassa cége oltalomszerzését európai uniós pályázattal!

2026. február 2-től újra elérhető az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Bizottság kezdeményezésére létrehozott SME Fund, amelynek keretében az EU-s székhelyű kkv-k 700 eurós vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek nemzeti, európai uniós és nemzetközi védjegy- és formatervezésiminta bejelentések megtételéhez.

A nyertes pályázók a támogatást visszatérítés formájában kapják meg, amelynek mértéke

• nemzeti és európai uniós bejelentések esetén az alapdíjak 75%-a,
• nemzetközi bejelentéseknél a meghirdetett díjak 50%-a.

A támogatás iránti kérelmet a tervezett bejelentés(ek) megtétele előtt kell benyújtani.

Az SME Fund keretösszeg rendelkezésre állásáig az EUIPO a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot mérlegelés nélkül pozitívan bírálja el.

A jelenlegi pályázati periódusban a pályázatok benyújtási határideje 2026. december 4.

További részletes információkért keressék bizalommal Szekeres Ágnes kolléganőnket a következő elérhetőségeken: szekeresa@danubia.hu vagy +36-1-411-8804.

Dr. Geyer-Hirt Dóra / Szekeres Ágnes
DANUBIA – Védjegyosztály

The post SME Fund 2026 </br>Támogassa cége oltalomszerzését európai uniós pályázattal! appeared first on Danubia.

Modern világunkban az innováció egyre fontosabb, és az új műszaki megoldások hatékony jogvédelmének is fokozott a jelentősége. Ha ehhez hozzávesszük azt a körülményt, hogy a piacok mérete is bővül, és az új megoldásokat nemzetközi szinten is érdemes és szükséges védeni, ajánlatos a szabadalmi bejelentések minőségével és a megfelelő jogvédelem biztosításának lehetőségeivel kiemelten foglalkozni.

A kérdés fontosságát növeli, hogy a külföldi szabadalmak megszerzésének költségei meglehetősen magasak, és igen nagy csalódással járhat, ha a megoldások szabadalmazhatóságának hiányáról csak a külföldi szabadalmaztatási eljárások során szerzünk tudomást, amikor ezekre már komoly pénzt kellett fordítani, és a feltárt problémák elhárítása is – ha egyáltalán lehetséges – felettébb költséges.

A szabadalmi oltalom megszerzésének feltételei világviszonylatban lényegében azonosak: a védendő megoldásnak újnak és feltalálói tevékenységen alapulónak kell lennie, ami egyenértékű azzal, hogy a megoldásnak nem szabad szakember számára, a meglévő ismeretek és tudás alapján nyilvánvalónak lennie.

A szabadalmi eljárásokban közös, hogy valamely országban tett első szabadalmi bejelentésre annak dátumától számított egy éven belül lehet külföldi vagy nemzetközi szabadalmi bejelentést tenni, és a bejelentés szövegét az eredeti elsőbbséges bejelentés napjától számított másfél év elteltével nyilvánosságra hozzák. Az újdonságra és a feltalálói tevékenység meglétére irányuló érdemi vizsgálatot sok országban a közzétételtől számított fél éven belül lehet és kell kérni, amikor már a bejelentés magas díját meg kellett fizetni, és külön ki kellett fizetni a vizsgálat díját is. Ha valamely hivatal úgy találja, hogy a megoldás nem új, vagy nem alapul feltalálói tevékenységen, akkor a bejelentő ezekkel az érvekkel vitába szállhat, és az eredeti műszaki tartalom keretein belül az oltalmi igényét megváltoztathatja. Ez a vita tehát az első bejelentést követő mintegy második-harmadik évben zajlik, és ekkor már nemcsak az említett eljárási költségek, hanem az éves fenntartási költségek is terhelik a bejelentőt, amihez nagymértékben hozzájárulnak az említett érdemi vitával kapcsolatos kiadások.

Az ilyen késői viták és felesleges kiadások megelőzhetők, vagy veszélyük lényegesen csökkenthető, ha az említett költségek felmerülése előtt lehetőség van a bejelentés újdonságának és feltalálói tevékenységen alapulásának időben történő megismerésére.

A szabadalmi törvény (1995. évi XXXIII. tv., rövidítve: Szt.) 69/A §-ában ilyen lehetőséget találunk, amely szerint a Hivatal írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatást végez a bejelentő kérésére egy (csekély) 30 800 forint összegű díj befizetése ellenében. Ezt a bejelentés napjától számított tíz hónapon belül lehet kérni, de célszerű azonnal, tehát a bejelentés napján megtenni. Ugyanennek a szakasznak a 8. bekezdése lehetőséget teremt a kutatási jelentés és vélemény gyorsított elkészítésének a kérésére kétszeres díj befizetése esetén. Ekkor a Hivatal a kutatást és a véleményt a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül elkészíti. Ez a költség eltörpül a hasonló kutatás és vélemény készítésének nemzetközileg kialakult költségeihez képest (azok alig kevesebb, mint egyhuszad része), ugyanakkor nagyon gyors.

Ezzel a lehetőséggel az elmúlt években igen sok bejelentő élt, és a kapott vélemény alapján többé-kevésbé világossá vált számára a releváns technika állása és az a tény, hogy a megoldás a bejelentett formában oltalomképes-e vagy sem. Ha az, akkor nyugodtan vállalhatta a nemzetközi, majd európai szabadalmi bejelentések magas költségeit.

A törvény azt is lehetővé teszi, hogy akik elsősorban a nemzetközi oltalomszerzésben érdekeltek, a bejelentés szövegét angolul nyújtsák be, és az angol szöveg alapján is lehet írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatást kérni kétszeres díj ellenében. Ebben az esetben a Hivatal a jelentést és a véleményt angolul adja, ami egyes külföldi szabadalmaztatási eljárásokban közvetlenül felhasználható.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ezt a szolgáltatást sokan igénybe veszik, és az említett okok miatt nagyon hasznosnak találják. Ugyanakkor, szintén a tapasztalatok szerint, gyakran előfordul, hogy a vizsgálati jelentésben a feltalálói tevékenységet és esetenként az újdonságot is negatívan ítélik meg, ami a bejelentőket elkeseríti, a külföldi jogszerzéstől és a magyar eljárás folytatásától eltanácsolja, és ezzel (ha a vélemény nem helytálló vagy a problémák orvosolhatók), helyrehozhatatlan kárt is okoz hat, mert egyébként védhető és jó megoldások védelméről a jogosultakat lebeszéli, sőt az is előfordulhat, hogy egy egész kutatási-fejlesztési irányzatot megtorpedózhat.

E cikk megírásához éppen ennek a problémának a felismerése vezetett. Kevesen tudnak arról, hogy ha a bejelentő nem ért egyet a véleményben megfogalmazott kifogásokkal, vagy azok elhárítására az oltalmi igény kis változtatásával lehetőséget lát, akkor a törvény lehetőséget teremt az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatás ismételt megkérésére ugyanazon díjak befizetése mellett, és ebben az ismételt eljárásban a bejelentőnek lehetősége van arra, hogy megfelelő érveket adjon elő a véleményben megfogalmazott kifogásokkal szemben, és/vagy a leírását és az igénypontokat megváltoztassa. Ha egy ilyen válasz és módosítás meggyőzi a Hivatalt a bejelentés oltalmazhatóságáról, akkor a második írásos vélemény már sok esetben kedvező, és a bejelentő időben értesül arról, hogy bejelentése mégis oltalomképes, és érdemes a külföldi oltalomszerzéssel járó költségeket vállalni.

Ezzel a második lehetőséggel az elsőbbség napjától számított nyolcadik hónap végéig lehet élni, és ekkor a Hivatal még az elsőbbségi év lejárta előtt kiadja a második írásos véleményt, tehát a bejelentő – még a nemzetközi bejelentés megtétele és az azzal járó költségek felmerülése előtt – elég nagy valószínűséggel tudni fogja, hogy a bejelentésre végül oltalmat tud-e szerezni vagy sem.

A második ilyen eljárásra azért érdemes figyelmet fordítani, mert a tapasztalatok szerint az érvelés és az igénypontok átdolgozására fordított ráfordítás többszörösen megtérül, és az esetek jelentős részében sikerrel jár, tehát igénybevétele nagyon indokolt. Ennek oka az, hogy a Hivatal által vállalt két hónapos határidő igen rövid ahhoz, hogy a vizsgáló figyelme minden részletre kiterjedjen, illetve egyes ellentartások tükrében a bejelentésben foglalt műszaki tartalomnak nem az eredetileg gondolt részei válnak jelentőssé, azaz a bejelentőnek a jelentésben feltárt körülményekre figyelemmel kellő időben felül kell vizsgálnia az újdonsággal és a feltalálói tevékenységgel kapcsolatban korábban kialakított álláspontját, és új érveket, célokat lehet keresni és találni.

A megfelelő minőségű oltalom jelentőségét az Egységes Hatályú Európai Szabadalmak és Bíróság mint új jogintézmény tavaly júniusi elindulása fokozta, mert a költségek bár magasabbak lettek, a jog területi hatálya nagymértékben megnőtt, és a jogérvényesítés, bár ennek költségei is emelkedtek, rövidebbé és hatékonyabbá vált. A jogerős döntések a résztvevő országok mindegyikében azonnal hatályba lépnek és végrehajthatók. Az ilyen nagyon nagy jelentőségű védelemre szánt kiadások akkor térülnek meg, ha az általuk nyújtott előnyökkel élni lehet, és a szabadalmak által biztosított kizárólagos jogoknak záros határidőn belül érvényt lehet szerezni, és nem kell számolni a korábbi, országonként akár öt-nyolc évig tartó és nagyon költséges nemzeti jogérvényesítésekkel.

A cikk az Innotéka Magazin 2025. áprilisi számában jelent meg.

LANTOS MIHÁLY

ügyvezető-helyettes
európai és magyar szabadalmi ügyvivő partner
okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász

The post Hatékony szabadalmi stratégia innovatív cégeknek appeared first on Danubia.

Védett-e más által a formai kialakításunk?

Az első kérdésre adott válasz elég összetett, és attól függ, hogy a termék saját eredeti fejlesztés-e, mert ebben az esetben kicsi a valószínűsége annak, hogy ugyanazt a kialakítást már más is el- készítette és levédte. Ha a termék csak számunkra új, és például kínai vagy egyéb távoli szolgáltatótól rendeltük meg, fokozottan óvatosnak kell lennünk, mert gyakran előfordul, hogy a távol-keleti gyártók valamely számunkra tetszetős meglévő termék csekély átalakításával vagy lemásolásával készítették árujukat, és ezek importálása esetén az eredeti gyártó mintaoltalmával ütközés keletkezhet, amiből nagyon kellemetlen jogviták származhatnak. Irodánk gyakorlatában az elmúlt néhány évben sok ilyennel találkoztunk, és a védekezés igen nehéz és költséges. Az ilyen gyártók általában nem hajlandók jogtisztasági garanciát vállalni.

Termékek kutatása lehetséges, de meglehetősen bizonytalan, mert egy terméket nagyon sokféleképpen lehet ábrázolni, és a modern kutatási eszközök ellenére a mintaoltalmi adatbázisokból kapott eredmények megbízhatósága kétséges. Ha ismerjük a legnagyobb versenytársaink nevét, akkor talán az ezek nevére végzett kutatás segíthet.

Teljesen saját formai tervezés esetén ugyanakkor felettébb kicsi annak a valószínűsége, hogy ugyanazt a formát más is létrehozta, ilyenre példát a napi gyakorlatban nem is találtunk.

Hogyan védjük a formai kialakítást?

A másik fontos szempont annak a biztosítása, hogy az új formai kialakítást más ne tudja használni, illetve megfelelő eszköz legyen a kezünkben ennek hatékony megakadályozására.

Bár a hazai szabályozás is ad a designoltalomra lehetőséget, aminek hatálya Magyarországra terjed ki, most az Európai Unió területére érvényes formatervezési mintaoltalommal foglalkozunk, mert ez jóval szélesebb földrajzi területen nyújt védelmet minden- nemű jogosulatlan használat ellen. Jogot szerezni úgy a legegyszerűbb, ha a védeni kívánt termék fényképét, rajzát vagy bármilyen ábrázolását mintaoltalomként bejelentjük az Európai Unió Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalánál (rövidítve EUIPO-nál). A védelem annál stabilabb lábakon áll, minél tökéletesebben reprezentáljuk a védeni kívánt tárgy térbeli megjelenését. Itt lehetőség van legfeljebb hét kép benyújtására, ami az oltalom tárgyát egyértelműen meghatározza.

Gyakran előfordul, hogy egy tárgyról készített akármilyen jó kép sem adja vissza, hogy a tárgy hogyan néz ki, ha máshonnan nézzük, vagy egyes formai jellemzői az adott fényképen nem látszanak. Miután a designoltalom esetében nincsenek az oltalom terjedelmét meghatározó igénypontok, az oltalom olyan meg- oldásokra, megjelenésekre terjed ki, amelyek egy figyelmes fel- használóra azonos benyomást keltenek, mint amit az adott min- tával kapcsolatos képek együttesen a mintaoltalmi lajstromban tartalmaznak.

Az 1. kép egy asztali lámpa mintaoltalmi lajstromban szereplő egyetlen képe.

Jóllehet ez a kép nagyon jó minőségű és visszaadja az asztali lámpa alakját, de nem látható, hogy a búrát egyetlen oszlop tartja, vagy itt a két szélén egy-egy ilyen tartó van. Nem látható az sem, ha két oszlop tartja, vajon azok nem egy alul U alakban hajlított tartó két szára, és az U idom alul középen van rögzítve a talp közepéhez. Az sem látható ezen a képen, hogy a fából készített tartórúd alján van egy díszítést szolgáló fekete csík, mert a fekete csík a talp fekete színe (mint háttér) miatt nem látszik. Ezek a felsorolt hiányosságok mind orvosolhatók lennének, ha a bejelentő élt volna azzal a lehetőséggel, hogy a mintát több, különböző irányból készített képpel jelentse be, mert a minta oltalmi körét a képek együttesen határozzák meg.

1. kép

Egy másik kérdés éppen az itt leírtak ellenkezőjét foglalja magába, nevezetesen azt, hogy mi a helyzet akkor, ha egy tárgyat valósághűen ábrázolunk, és a tárgy, például flakon felületén számos felirat, ábra látható, amelyeket a gyártó attól függően változtat, hogy a flakont milyen termékkel tölti meg. Ezek a feliratok elfed- hetik, hogy a flakonnak (vagy egyéb tárgynak) jellegzetes formája van, amire a jogosult az oltalmat alapítani szeretné. A kialakult mintaoltalmi gyakorlat erre is kínál megoldást, és lehetőség van azoknak a felületeknek vagy formai részeknek a mintaoltalomból való „kivételére”, amelyek jelenléte, kialakítása a tárgya oltalmát nem érinti. Az ehhez tartozó szabályok részletes ismertetése meghaladja e cikk kereteit, de az alábbi ábra szemlélteti, hogy a flakon szaggatott vonallal határolt felületei nem tartoznak a mintaoltalomhoz, és oda bármilyen kialakítás elhelyezhető, ami nem érinti a minta oltalmi körét.

A 2. képen látható, hogy a flakonnak nagyon jellegzetes, robusztus teste és hozzá szervesen és ívelten csatlakozó nyakrésze van, a négyzetes hasáb alakú test simán, elegánsan csatlakozik a jellegzetes nyakrészhez. A sík oldalfelületeket körülvevő pontvonal jelzi, hogy a felületen bármilyen felirat kialakítható.

2. kép

A példán látható szürke tónus a figyelmet a formai kialakításra irányítja, és feltételezhető, hogy az oltalom fedi a flakon bármely színű, de azonos kialakítását.

A termék megnevezése designbejelentéseknél is szükséges feltétel, ugyanakkor – ellentétben a védjegyeknél megszokott és ismert árujegyzékekkel – a design esetében az oltalom nem korlátozódik a megnevezett termékekre, mert a megnevezéseknek elsősorban csak statisztikai és a kereshetőséget könnyítő jelentősége van.

Nem célunk a mintaoltalom szabályainak részletes ismertetése, csupán néhány főbb tulajdonságát gondoltuk kiemelni. Ezek közül fontos, hogy a bejelentést követően az oltalmat nagyon hamar, általában egy héten belül lajstromozzák, ami után az EU összes tagországában érvényesíthető kizárólagos joggal rendelkezünk. Ennek kiemelkedő jelentősége van, ha figyelembe vesszük, hogy szabadalmak esetében az átlagos megadási idő 3,5-5 év a bejelentés napját követően, és a lajstromozásig hatékony védekezés- re nincs lehetőség. A szabadalmi oltalom húszéves időtartamával szemben a mintaoltalom öt, egyenként ötéves időtartamra érvényesíthető, ezért a teljes oltalmi idő a bejelentés napjától számított 25 év lehet.

A szabadalmakkal összehasonlítva van egy másik lényeges különbség, nevezetesen a saját piacra vitel, a saját közzététel, illetve a harmadik személyek jogosulatlan nyilvánosságra hozatala nem rontják a designbejelentéstől is elvárt újdonságot, amennyiben ezek nem történtek egy évnél régebben a bejelentés napjához képest. Ha a gyors közzététel miatt valaki féltené egy későbbre tervezett szabadalmi bejelentésének megtételét (azaz attól tart, hogy esetleg saját mintaoltalmi bejelentése rontja le az azonos termékre kért szabadalomnál megkívánt újdonság követelményét), akkor a bejelentéskor lehetőség van a designoltalom közzé- tételének halasztását kérni a bejelentő által megjelölt időszakra. Van az EU-s designeljárásoknak egy további rendkívüli előnye, nevezetesen, hogy egy bejelentésben akár száz mintaoltalom is kérhető, és ezeknek a mintáknak csak annyiban kell összetartozniuk, hogy az áruk osztályozására alakult Locarnói megállapodás szerint az egy csoporton belül a mintáknak azonos osztályhoz kell tartozniuk. A csoportos mintaoltalom jelentősége abban áll, hogy a második és minden további minta díja alacsonyabb az önálló bejelentésnél alkalmazott díjakhoz képest, ugyanakkor minden egyes csoporttag önálló, azaz a többitől független oltalmi körrel rendelkezik.

Elsőbbség igénybevételére hat hónapon belül van csak lehetőség, és a védjegyekhez hasonló módon lehetőség van nemzetközi mintaoltalmi bejelentések megtételére az ún. Hágai megállapodás tagországaiban, amely megállapodáshoz az országok jelentős része már csatlakozott.

Oltalmat nemcsak gyorsan lehet szerezni, hanem érvényesítése is elég gyors és hatékony. A 3. képen látható, EU-mintaoltalommal védett termék játszóterek, szabadtéri pihenők padlózatára alkalmas, mert rugalmas gumiőrleményből préselt és ragasztott anyaga van, amelyen az esetleges eleséskor éppen a felület rugalmassága és puhasága okán a komolyabb sérülések lehetőségét lényegesen lecsökkenti, és a nagyszámú hatszögletes lyukon akár a fű is kinőhet.

3. kép

Ez sikeres termék lett sok országban. Éppen ezért a jogosult egy korábbi külföldi értékesítője meggondolta magát, és már nem az eredeti jogosulttól rendelt, hanem ugyanezt a terméket a Távol-Keleten megrendelte, és saját maga számára importálta, majd ezt a másolt terméket értékesítette. A magyar jogosult ezt természetesen észrevette, és figyelmeztette a külföldi importőrt a jogsértő termékek forgalmazásának abbahagyására.

A figyelmeztetett fél az abbahagyás elől elzárkózott, jelezte, hogy a megoldás egyszerű, és bárki ezt szabadon értékesítheti, és nem ismerte el az oltalmi kör létezését és érvényesíthetőségét. Az importőr segítségül felkért külföldi ügyvédje javasolta, hogy egy, az adott külföldi országban elismert formatervezőtől kérjünk szakvéleményt a termék formai kialakításának újdonságát és eredetiségét illetően, amit meg is kaptunk. Alig indítottuk meg a minta- oltalom-bitorlási pert a külföldi jogsértő ellen, beadva a kapott szakvéleményt, mire a korábban teljesen elzárkózó és magabiztos fél magatartása teljesen megváltozott. Az egyezség megkötését és a per megszüntetését javasolta, maga pedig a bitorló tevékenységgel azonnal felhagyott, és a felmerült perköltségeket megfizette. Ez mutatja, hogy a bírósági út sokszor még a legmakacsabb és látszólag magabiztos bitorlót is képes megtörni, és ha látja a jogosult elszántságát, színt vall, és nem kíván pert veszteni.

Lajstromozás nélküli mintaoltalom

Az eddigiekben azt mutattuk meg, hogy az új termék piacra vitele előtt vagy attól számított egy éven belül milyen oltalmat lehet szerezni, mégpedig tudatos bejelentéssel.

Ugyanakkor az EU-s designjog érdekes szegmense a lajstromozás nélküli oltalom, amely formális mintaoltalmi bejelentés nélkül is egy új, eredeti kialakítású termékre az első, EU-ban történt nyilvánosságra jutása (elsősorban értékesítése) napjától számított három éven belül mégis érvényesíthető designoltalmat biztosít. Rövidebb életciklusú termékek esetében, vagy ha kellő időben a jogosult elmulasztotta a designoltalom megszerzését, ez a jogi eszköz gyors és hatékony oltalmat biztosít számára, és egyes termékek esetében a hároméves oltalom is elegendő lehet a kéretlen másolók visszatartására.

Bár a mintaoltalmi ügyekkel kapcsolatos kérdésekből csupán néhányat tudtunk itt bemutatni, reméljük, érzékelhető, hogy az új termékek sokoldalú védelmi stratégiájának egyik oszlopos tagja és sarokköve a mintaoltalom, azaz a design jogi védelme, aminek a lehetőségeivel érdemes többet foglalkozni, és azokat mélyebben megismerni.

LANTOS MIHÁLY

ügyvezető-helyettes
európai és magyar szabadalmi ügyvivő partner
okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász

The post A designoltalom és annak sajátos jellemzői, előnyei appeared first on Danubia.

A Danubia Cégcsoport nyerte a Companies For The Future Award 2024 Fődíját

Nagy örömünkre szolgál bejelenteni, hogy a Danubia Cégcsoport kiemelkedő teljesítményének és elkötelezettségének elismeréseként átvehette a Companies For The Future Award 2024 Fődíját a Középvállalati Kategória 1. helyezettjeként.
Ez a díj különleges elismerése annak a hozzáértő munkának, innovációnak és ügyfélközpontúságnak, amelyet cégcsoportunk az elmúlt évek során végzett.

A díjátadó gálát a közel 40 éves múltra visszatekintő Joint Venture Szövetség (JVSZ) szervezte, amely már harmadik alkalommal adta át a „Companies for the Future Award” elismeréseket. Az eseményen, amelyet a Budavári Palota Lovarda épületében tartottak, közel 300 cégvezető vett részt, és az elismeréseket a gazdaság jövőjét szem előtt tartó, felelősen és tudatosan működő vállalatok nyerhették el, immáron 6 kategóriában.

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, az esemény fővédnökeként adta át a díjakat, kiemelve a példaértékű vállalatoknak a jövőnkre gyakorolt pozitív hatását. A díjazottak sorrendjéről egy magas presztízsű szakmai zsűri döntött, az OPTEN által összeállított szempontrendszer alapján.

A többi díjazott között megtalálható volt a BI-KA Logisztika Kft., a Minerva Team Kft; a Nagyvállalati kategória győztese a Daikin Hungary Kft. lett, a különdíjasok között pedig olyan cégek szerepeltek, mint a Roche Magyarország Kft. és a Robert Bosch Elektronikai Kft.

Az esemény nem csak az üzleti sikerességet ünnepelte, hanem a társadalmi felelősségvállalásra is nagy hangsúlyt fektetett. A gálán egy jótékonysági tombolasorsolás is helyet kapott, amelynek teljes bevételét – összesen 2,5 millió forint értékben – az Emberi Bánásmódot a Gyermekeknek Alapítványon keresztül a Cseppkő Gyermekotthoni Központ részére ajánlották fel, ezzel is támogatva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életét.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani nemcsak minden munkatársunknak, akiknek áldozatos munkája és szakértelme nélkülözhetetlen volt a sikerünk elérésében, hanem ügyfeleinknek is, akik bizalmukkal és hűségükkel támogattak minket ezen az úton.
Több mint 75 éve piacvezetőként tevékenykedünk a szellemitulajdon-védelmi szolgáltatások piacán Magyarországon, és ez a díj mindannyiunk közös sikerét jelképezi.

A Danubia Cégcsoport erre az eseményre készített bemutatkozó kisfilmjét itt láthatják.

A Díjátadó Gáláról és a többi díjazottról készült részletes beszámolót pedig itt olvashatják el.

The post A Danubia Cégcsoport nyerte a Companies For The Future Award 2024 Fődíját appeared first on Danubia.

The post Szabadalmi ügyvivők „kalandjai” a volt Szovjetunióban appeared first on Danubia.

The post Mennyiiiiii??? appeared first on Danubia.

The claimant is owner of an international trademark designating Hungary and a European Union trademark for the purple colour mark (“Milka purple”) registered in class 30 for chocolate. The trademark has been used on the trademark owner’s Milka chocolate products. The defendant used also purple package for dragee products.

The plaintiff sued the defendant for infringement stating that the defendant had been using a shade of lilac colour which is confusingly similar to the color mark, in relation with similar goods.

The Metropolitan Tribunal condemned the defendant for trademark infringement. The Tribunal stated that the so-called “Milka-lilac” colour is strongly distinctive. The average consumer does not realise a slight difference between shades of colours. Relevant is the length of time of trade and for what goods the lilac colour has been used and how the consumers recognize it. In the relevant case the use of the lilac colour infringes the indication of origin function of the claimant’s mark. The circumstance alone that the defendant used different terms (its own name and logo) on the packages is not enough for the delimitation of the two kinds of goods.

The defendant filed an appeal with the Metropolitan Court of Appeal, but this was rejected. The Court stated that in contrary to the request of the defendant, it was not necessary to provide an official expert opinion in respect of the likelihood of confusion, as in result of general practical experience, the courts are able to judge the questions of confusion. As a result, it was irrelevant that the defendant filed a private expert opinion which stated that the defendant’s lilac color was not of the same Pantone code.

Regarding the shade of the colour of a package of chocolates, the average consumer is not very attentive, it is characteristic that he chooses the good that he bought earlier, about which he has a favourable opinion. In the consumer’s memory there is an unclear image of the brand. Therefore, it is the general impression of the goods which is decisive in respect of the likelihood of confusion. Consequently, it must be examined whether there are further elements that result in a delimitation of the competitors’ goods. The Hungarian consumers have been aware for a long time that lilac-colour package of the chocolate is that of the claimant’s, therefore it cannot be excluded that when one meets the defendant’s goods, he believes that those are the goods of the plaintiff. The name and logo on the package of defendant’s goods are not able to counterbalance said impression.

The applicant requested the revision of the final judgement with the Supreme Court, but this was also rejected. The caselaw considers the situation as confusion that the later mark can be associated in the mind of the consumers with the prior mark. As a result, the appreciation of the confusability is not a question of proof but a question of law enforcement. In the present case the courts of first instance were right stating similarity of the colours used by the parties. Moreover, they were right stating that the lilac colour used by Milka has been present on the Hungarian market for more than fifty years and has established the consumers’ association to this colour.  Consequently, the “Bonbonetti” logo does not ensure a delimitation. Moreover, the consumers may suppose that they see a new product of the Milka trademark family. The courts of both the 1^st and 2^nd instance concluded properly that the function of origin of the claimant’s mark had been injured (Pfv.IV.20.260/2019).

COMMENTS

Trade signs have been used since the Antiquity. These are words or devices. Their trademark protection exists only from the 19^th century.

The use of colours and sounds for individualising goods started a hundred years later and their protection by trademark law is relatively new.

Speaking only on colours the trademark protection is not without problems. The number of colours is limited in contrary to words or letter combinations. Though the Pantone code grants the possibility of demarcation, shades of colours are not able to exclude consumers’ deception as the courts have stated in the present case.

The legal consequence is that for the shade of a colour legal protection, i.e., an exclusive right cannot be granted.

Moreover, a colour cannot be protected ab initio, it is necessary that the public associates it with a product or with the origin of the product. This was the situation in the hereabove reported case, the Supreme Court used the term “Milka lilac”.

It is obvious that such situations are not frequent. As a result, one can say that the possibility of trademark protection for colours is potential but is very limited.

The author would like to express his thanks to Dr. Adrienn Sályi, Attorney at Law at SBGK Attorneys at Law and Patent Attorneys, for her kindness in making the judgement of the Supreme Court available.

DR. SÁNDOR VIDA LLD.

In-house Counsel
Doctor of the Hungarian Academy of Sciences
Partner

The post TRADEMARK PROTECTION OF A COLOUR AGAINST THE SHADE OF THE SAME COLOUR ‘MILKA’ appeared first on Danubia.

The plaintiff is the owner of a trademark registered in classes 16 and 35 used for printed materials and advertising, respectively.  The defendants used an almost identical mark for periodicals relating to cars and motorcycles. The defendants also published an online magazine website, the domain name of which was almost identical with the plaintiff’s trademark. The claimant sued the defendants for infringement.

The Metropolitan Tribunal condemned the defendants. The Tribunal obliged them to stop the use of the mark and ordered to publish the judgement on his website. Moreover, fixed the amount of the surrender of enrichment. The Tribunal stated that the defendant published an online magazine on the upper left corner of which there stand white letters in red background, they used a similar title to the claimant’s mark, moreover they used also an identical domain name. Further, they advertised with the same name and offered services. The visual, phonetical and conceptual similarity with claimant’s mark can be established, as a result, the covers of the magazines result in a likelihood of confusion. Relating to the plaintiff’s claim for the return of the enrichment achieved by infringement, the court accepted a private expert’s opinion, with some amendment of the amounts calculated by the expert, applying the method of licence analogy, taking into account the number of the magazines purchased, the proportion of the part of the license fee affected by trademark use. The court of appeal has upheld the judgement of the Tribunal.

The defendant filed a request for review with the Curia (the ‘Supreme Court’), but this was also unsuccessful. The Curia held that the Tribunal’s judgement was convincing, in the frame of the revision procedure. A supervision of the facts is normally not allowed, only in exceptional situations like in case of unreasonable discretion made bay the preceding court, but this was not the case in that particular matter. . (Pfv.20.302/2018).

COMMENTS

The case reported hereabove is more simplified as usual. Namely

• There have been three defendants, who used the mark in a consecutive order
• The defendants disputed the likelihood of confusion, but all the three instances rejected their defence
• The defendants referred to acquiescence, but this defence was also unfounded,
• The plaintiff requested compensation of damages, but this subjective claim was unsuccessful, and only return of enrichment – which is an objective legal consequence – was granted.

The case is worthwhile reporting for Section 27 e) of the Trademark Act rules on reimbursement of enrichment without rules on calculation of the surrender of enrichment. The case law developed the rule of license analogy. That means that for calculating the amount of unlawful enrichment, the court can start from an imaginary amount of license fee. This is not an invention of the Hungarian case law, this method can either be found in the German, Austrian etc. case laws.

In the reported case the plaintiff tried to support its higher claim by a license agreement concluded between third parties, also in respect of magazines. It is satisfying that the courts received this evidence with criticism and made a correction of the amount of enrichment by their own discretion.

DR. SÁNDOR VIDA LLD.

In-house Counsel
Doctor of the Hungarian Academy of Sciences
Partner

The post REIMBURSEMENT OF ENRICHMENT ACHIEVED BY TRADEMARK INFRINGEMENT appeared first on Danubia.

The post Irány a csillagos ég! appeared first on Danubia.

HELLO Kkv-k!

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉG IP JOGOK MEGSZERZÉSÉNEK DÍJAIRA

védjegy, formatervezési minta, szabadalom, növényfajta-oltalom témákban

SME Fund 2023 RECAP

Védjegy- és formatervezési mintaoltalmakra 25 millió euró
Nemzeti és Európai szabadalmakra 2 millió euró
Növényfajta-oltalmakra 100 ezer euró
az EU-s Kkv-k részére

Az SME Fund 2023 hozzájárul az uniós Kkv-k növekedéséhez, erősödéséhez és nagyobb ellenállóképességet ad a járványokkal és háborús kihívásokkal teli üzleti környezetben, segíti az európai Kkv-kat a szellemi tulajdonjogaik megszerzésében, hiszen annak hivatali költségeit támogatja.

Röviden bemutatjuk Önöknek a Magyarországról elérhető vouchereket:

VOUCHER 2 – KERETÖSSZEG 1 000 € / Kkv

Pályázat benyújtási időszak: 2023.01.23 – 2023.12.08-ig
Védjegyek és formatervezési mintaoltalmak eljárási költségeinek támogatása EU-n belül 75%-ban, EU-n kívül a meghirdetett hivatali költségek 50 % -ig

VOUCHER 3 – KERETÖSSZEG 1 500 € / Kkv

Pályázat benyújtási időszak: 2023.04.24-től 2023.12.08-ig
Szabadalmak, nemzeti (SZTNH) és európai (EPO) bejelentéseire a meghirdetett költségek támogatása 75 %-ban

VOUCHER 4 – KERETÖSSZEG 225 € / Kkv

Pályázat benyújtási időszak: 2023.04.24-től 2023.12.08-ig
Közösségi növényfajta-oltalom online bejelentési költség (CPVO) támogatása 50%-ban

EU-s védjegy- és formatervezési minta, EU-s szabadalmak, valamint a közösségi növényfajta-oltalmakra elérhető pályázati szolgáltatásunkért és bővebb információért lépjen kapcsolatba ügyvivőinkkel, várjuk hívását!

Köszönjük figyelmüket és bízunk a mielőbbi együttműködésben, ezzel is segítve Önöket IP vagyonuk védelmében, növekedésében!

The post HELLO Kkv-k! </br> PÁLYÁZATI LEHETŐSÉG IP JOGOK MEGSZERZÉSÉNEK DÍJAIRA appeared first on Danubia.