<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Szabadalom Archives - Danubia</title>
	<atom:link href="https://www.danubia.com/hu/category/szabadalom/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.danubia.com/hu/category/szabadalom/</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Fri, 30 Oct 2026 05:28:07 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.3</generator>

<image>
	<url>https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/03/favicon-150x150.png</url>
	<title>Szabadalom Archives - Danubia</title>
	<link>https://www.danubia.com/hu/category/szabadalom/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Mikor értékes egy szabadalom?</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/mikor-ertekes-egy-szabadalom/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Erik]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 28 Oct 2026 15:56:40 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=12388</guid>

					<description><![CDATA[<p>A főcímben felvetett kérdésre egyik lehetséges válasz az, hogy akkor, ha túlél egy olyan támadást, amit a sikeres terméket lemásolni szándékozó versenytársak indítottak a terméket hatékonyan védő szabadalom ellen (azaz egy megsemmisítési eljárást).</p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/mikor-ertekes-egy-szabadalom/">Mikor értékes egy szabadalom?</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>TÉNYLEG A LEGOLCSÓBB A LEGOLCSÓBB?</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A főcímben felvetett kérdésre egyik lehetséges válasz az, hogy akkor, ha túlél egy olyan támadást, amit a sikeres terméket lemásolni szándékozó versenytársak indítottak a terméket hatékonyan védő szabadalom ellen (azaz egy megsemmisítési eljárást).</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ezután már biztosan „hibátlanul működik” a szabadalom, már kipróbáltan tudja teljesíteni alapfunkcióját: kizárólagosságot biztosít a piacon, ezzel pedig az oltalmi idő végéig elérhető lesz a hőn áhított „extraprofit” (most nem foglalkozunk a kizárólagosságot minimálisan megtörő, lényegében elméleti esetekkel). Itt említhető meg, hogy ugyan a közvetlen megsemmisítési eljárás aránylag ritka, azonban a bitorlási perekben az alperes első lépése – szinte kivétel nélkül – az őt fenyegető szabadalom megsemmisítésének megkísérlése.</p>
<p style="text-align: justify;">De hogyan lehet ilyen „ütésálló” (erős) szabadalmat szerezni? Természetesen kell egy jó találmány, de ha az nem úttörő jellegű (azaz léteznek közel álló megoldások), akkor különösen óvatosnak kell lenni, és igencsak ajánlott olyan szabadalmi ügyvivőhöz fordulni, aki a nemzetközi szabadalmaztatás területén is kellő tapasztalattal rendelkezik.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezen a ponton rátérnék arra, hogy ügyfeleink gyakran értetlenkedéssel fogadják a találmánnyal kapcsolatos – gyakorta valóban meglehetősen sok – szabadalmi ügyvivői kérdést, felvetést. Rosszabb esetben szinte okvetetlenkedésnek tekintik, mert nem látják értelmét, és abból indulnak ki, hogy az általuk átadott leírásból egy szakember érti a találmányt, tehát lényegében készen is vagyunk a szabadalmi bejelentéssel.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez a vélemény természetesen csak a szabadalmaztatás terén gyakorlatlan feltalálók esetében merül így fel. Aki már a sokadik találmányát próbálja szabadalmaztatni, és így már legalább a szabadalmi hivatalok előtti „csatározásokról” van tapasztalata, másképpen látja a helyzetet. A megmérettetés minősített esete a fent említett megsemmisítési eljárás, amikor a konkurencia minden lehetséges módon azt próbálja bizonyítani, hogy nem lett volna szabad oltalmat engedélyezni a találmányra.</p>
<p style="text-align: justify;">Egy gyenge lábakon álló szabadalmi bejelentés már az engedélyező hivatalok előtt is bajba kerülhet, azonban itt vélelmezik a bejelentő állításainak igazát, ami természetesen nem mondható el a megsemmisítési eljárások esetében. Nagyon komoly problémák származhatnak abból, ha a találmány nincs megfelelően feltárva, a példák pontatlanok, hibák vannak a mérési adatokban, vagy a korábbról ismert hasonló megoldások analízise hiányos. Arról a tragédiáról ne is beszéljünk, hogy esetleg az ellenérdekű fél bebizonyítja, hogy a példák nem reprodukálhatók – ez ugyanis önmagában is megsemmisítési ok (hiába új és valóban feltalálói tevékenységen alapuló a találmány).</p>
<p style="text-align: justify;">A fenti okok miatt egy „erős” szabadalmi bejelentés kidolgozása során pontosan fel kell tárni az ismert megoldásokat, átgondolni, hogyan lehet azoktól elhatárolódni; a saját találmányt is részletesen kell ismertetni, ezen belül szükség van precíz példákra, lehetőleg összehasonlító eredményekkel, bizonyítva a legközelebbi megoldásokhoz képesti nem várt, előnyös hatást. De emellett fel kell készülni arra is, hogy a vizsgálat során a hivatal olyan dokumentumokat tár fel, amelyek fényében az oltalmi kört korlátozni kell. Emiatt ajánlott az egyes jellemzők szűkebb és még szűkebb intervallumainak (előnyös és még előnyösebb aleseteinek) ismertetése. Ugyanis például egy jellemző intervallumot az igénypontokban nem tudunk a későbbiekben szűkíteni, ha a szűkített intervallumot nem említettük meg már eredetileg is a bejelentésben. Továbbá nem árt előre átgondolni a lehetséges alternatív megoldásokat, továbbfejlesztési irányokat is, és azok ismeretében kidolgozni egy bejelentési stratégiát. A fenti megfontolások miatt valóban sokat tudnak kérdezni a szabadalmi ügyvivők, ami megértés hiányában feszültségekhez vezet.</p>
<p style="text-align: justify;">Érdemes azt megvizsgálni, hogy vajon mindig szükséges-e a maximális munkát és az azzal arányos költséget beleölni egy szabadalmi bejelentés kidolgozásába. Eleve vannak olyan esetek, amikor mind a feltaláló, mind a szabadalmi ügyvivő számára világos, hogy nem valószínűsíthető a találmány hasznosítása (ennek különféle okai lehetnek, amire most nem térünk ki). Ez a helyzet könnyebben kezelhető, mert ilyenkor a felek egyetértenek abban, hogy „egyszerűbben” kell hozzáállni a kérdéshez. Azonban az a jellemző, hogy ugyan távolról sem világos, hogy lesz-e valaha a találmányon alapuló termék a piacon, de azért a feltalálók reménykednek ebben. Természetesen van olyan eset is, amikor már a bejelentés időpontjában érezhető, hogy igen ígéretes terméket fog védeni a szabadalom.</p>
<p style="text-align: justify;">A fentiekből következően az esetek nagy részében szükség van arra, hogy a maximális precizitással legyen kidolgozva a szabadalmi bejelentés. Ez azonban nagyon munkaigényes is lehet. Bonyolult találmányok esetében a szabadalmi dokumentáció elkészítése igen jelentős ráfordítást igényelhet, ami – jó esetben – a későbbiekben persze bőven megtérül. Gyakori probléma, hogy az eseteknek csak kisebb részében lehet jól megbecsülni előre a szükséges idő- és munkamennyiséget, mert igen sokszor csak a szabadalmi leírás részletes kidolgozása közben derül ki, hogy valójában mennyi időt igényel a szakszerű munka. Ez arra is visszavezethető, hogy gyakorta „evés közben jön meg az étvágy”, újabb és újabb ötletek merülnek fel a feltaláló részéről (gyakran éppen a szabadalmi ügyvivői kérdések, felvetések, javaslatok hatására). Ilyenkor megoldás lehet, ha a rászánt idő-/költségkeret elérésekor benyújtjuk a bejelentést az elért készültségi fokon (amelyben legalább a találmány magja jól fel van tárva, és egyéb szempontból is megfelelően kidolgozott a bejelentés), és a szükséges további pontosításokat (például további példákat, összehasonlító eredményeket, újabb ötleteket) egy elsőbbségi éven belüli követő bejelentésbe foglaljuk, adott esetben külön költségkerettel. Ez költségrugalmasságot feltételez a feltaláló részéről, de amennyiben látja a megközelítés értelmét, akkor elfogadható lesz számára az új helyzet.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy elvi hibásnak tekinthető az a megközelítés, amikor a feltaláló kizárólag a várható munkadíj nagysága alapján választ szabadalmi ügyvivőt (azaz már az ajánlatkérésben rögzíti, hogy a legolcsóbb szakembert bízza meg). Az elvi hiba felvetését alátámasztja az a tény is, hogy ez a merev megközelítés kifejezetten szembe megy a közbeszerzési törvénnyel is, amely kivételként kezeli a „legolcsóbb nyer” döntési szempontot, amelyet csak konkrét paraméterekkel meghatározható áru vagy szolgáltatás esetén tart elfogadhatónak (2015. évi CXLIII. tv., 76. § [5] bekezdés). Közbeszerzés esetén is lehetőleg az ár-érték arány alapján kell dönteni, és valóban ez a célravezető szempont a szabadalmaztatás területén is, ahol a szakértelem mellett a bizalmi elem sem elhanyagolható, és egy régi, jól bevált kapcsolat gördülékenyebbé tudja tenni a közös munkát, idő- és így pénzmegtakarítást eredményezve.</p>
<div id="attachment_12393" style="width: 1210px" class="wp-caption alignnone"><img fetchpriority="high" decoding="async" aria-describedby="caption-attachment-12393" class="alignnone wp-image-12393 size-full" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2026/10/mikor-ertekes-egy-szabadalom-2-2.jpg" alt="Mikor értékes egy szabadalom?" width="1200" height="800" srcset="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2026/10/mikor-ertekes-egy-szabadalom-2-2.jpg 1200w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2026/10/mikor-ertekes-egy-szabadalom-2-2-980x653.jpg 980w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2026/10/mikor-ertekes-egy-szabadalom-2-2-480x320.jpg 480w" sizes="(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) and (max-width: 980px) 980px, (min-width: 981px) 1200px, 100vw" /><p id="caption-attachment-12393" class="wp-caption-text">Hibásnak tekinthető az a megközelítés, amikor a feltaláló kizárólag a várható munkadíj nagysága alapján választ szabadalmi ügyvivőt.</p></div>
<p style="text-align: justify;">Nyilván kordában kell tartani a szabadalmaztatási költségeket, de látni kell, hogy akik a bejelentési szakaszban kizárólag az olcsóság alapján döntenek, és/vagy szigorú óraszámkeretet állítanak fel, elég nagy valószínűséggel jelentősen megdrágítják a további szabadalmaztatást. Ugyanis a későbbi vizsgálati szakaszban – azt akár igen sok országban lefolytatva – jellemzően nagyon komoly költséget okoz a hivatalokkal folytatott vita. A vita alapja természetesen lehet a találmány „gyengesége”, de sokszor azért kerül nehéz helyzetbe a feltaláló, mert a bejelentés kidolgozása során a munkában részt vevő felek nem kellő gondossággal járták körül a találmányt. Így a bejelentési fázisban megtakarított munkaórák sokmilliós kiadást okozhatnak a későbbiekben – jellemzően az alapbejelentés kidolgozását követő két-három év elteltével. A kezdeteknél szükséges „befektetés” hosszú távú szemléletet igényel, ám akik már végigjárták a sikeres oltalomszerzés útját, azok bizonyosan megértik a feltaláló és a szabadalmi ügyvivő közös, precíz munkájának értelmét és hasznát.</p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://www.innoteka.hu/cikk/mikor_ertekes_egy_szabadalom_tenyleg_a_legolcsobb_a_legolcsobb.3433.html" target="_blank" rel="noopener">A cikk az Innotéka Magazin 2026. szeptember-októberi számában jelent meg.</a></p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/dr-torok-ferenc/">DR. TÖRÖK FERENC</a></p>
<p style="text-align: justify;">ügyvezető, partner<br />
európai és magyar szabadalmi ügyvivő<br />
okl. vegyész, jogász</p>
<p><img decoding="async" class="alignnone wp-image-12160 size-medium" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/03/torok-ferenc.jpg" alt="Dr. Török Ferenc" width="300" height="300" /></p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/mikor-ertekes-egy-szabadalom/">Mikor értékes egy szabadalom?</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Hatékony szabadalmi stratégia innovatív cégeknek</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/hatekony-szabadalmi-strategia-innovativ-cegeknek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bogi.zkdesign]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 03 Apr 2025 09:04:15 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=11718</guid>

					<description><![CDATA[<p>Modern világunkban az innováció egyre fontosabb, és az új műszaki megoldások hatékony jogvédelmének is fokozott a jelentősége. Ha ehhez hozzávesszük azt a körülményt, hogy a piacok mérete is bővül, és az új megoldásokat nemzetközi szinten is érdemes és szükséges védeni, ajánlatos a szabadalmi bejelentések minőségével és a megfelelő jogvédelem biztosításának lehetőségeivel kiemelten foglalkozni.</p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/hatekony-szabadalmi-strategia-innovativ-cegeknek/">Hatékony szabadalmi stratégia innovatív cégeknek</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>MIÉRT TÉRÜL MEG, HA IDŐBEN VIZSGÁLJÁK MEG A TALÁLMÁNYOK ÚJDONSÁGÁT?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Modern világunkban az innováció egyre fontosabb, és az új műszaki megoldások hatékony jogvédelmének is fokozott a jelentősége. Ha ehhez hozzávesszük azt a körülményt, hogy a piacok mérete is bővül, és az új megoldásokat nemzetközi szinten is érdemes és szükséges védeni, ajánlatos a szabadalmi bejelentések minőségével és a megfelelő jogvédelem biztosításának lehetőségeivel kiemelten foglalkozni.</p>
<p style="text-align: justify;">A kérdés fontosságát növeli, hogy a külföldi szabadalmak megszerzésének költségei meglehetősen magasak, és igen nagy csalódással járhat, ha a megoldások szabadalmazhatóságának hiányáról csak a külföldi szabadalmaztatási eljárások során szerzünk tudomást, amikor ezekre már komoly pénzt kellett fordítani, és a feltárt problémák elhárítása is – ha egyáltalán lehetséges – felettébb költséges.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A szabadalmi oltalom megszerzésének feltételei világviszonylatban lényegében azonosak: a védendő megoldásnak újnak és feltalálói tevékenységen alapulónak kell lennie, ami egyenértékű azzal, hogy a megoldásnak nem szabad szakember számára, a meglévő ismeretek és tudás alapján nyilvánvalónak lennie. </strong></p>
<p style="text-align: justify;">A szabadalmi eljárásokban közös, hogy valamely országban tett első szabadalmi bejelentésre annak dátumától számított egy éven belül lehet külföldi vagy nemzetközi szabadalmi bejelentést tenni, és a bejelentés szövegét az eredeti elsőbbséges bejelentés napjától számított másfél év elteltével nyilvánosságra hozzák. Az újdonságra és a feltalálói tevékenység meglétére irányuló érdemi vizsgálatot sok országban a közzétételtől számított fél éven belül lehet és kell kérni, amikor már a bejelentés magas díját meg kellett fizetni, és külön ki kellett fizetni a vizsgálat díját is. Ha valamely hivatal úgy találja, hogy a megoldás nem új, vagy nem alapul feltalálói tevékenységen, akkor a bejelentő ezekkel az érvekkel vitába szállhat, és az eredeti műszaki tartalom keretein belül az oltalmi igényét megváltoztathatja. Ez a vita tehát az első bejelentést követő mintegy második-harmadik évben zajlik, és ekkor már nemcsak az említett eljárási költségek, hanem az éves fenntartási költségek is terhelik a bejelentőt, amihez nagymértékben hozzájárulnak az említett érdemi vitával kapcsolatos kiadások.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ilyen késői viták és felesleges kiadások megelőzhetők, vagy veszélyük lényegesen csökkenthető, ha az említett költségek felmerülése előtt lehetőség van a bejelentés újdonságának és feltalálói tevékenységen alapulásának időben történő megismerésére.</p>
<p style="text-align: justify;">A szabadalmi törvény (1995. évi XXXIII. tv., rövidítve: Szt.) 69/A §-ában ilyen lehetőséget találunk, amely szerint a Hivatal írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatást végez a bejelentő kérésére egy (csekély) 30 800 forint összegű díj befizetése ellenében. Ezt a bejelentés napjától számított tíz hónapon belül lehet kérni, de célszerű azonnal, tehát a bejelentés napján megtenni. Ugyanennek a szakasznak a 8. bekezdése lehetőséget teremt a kutatási jelentés és vélemény gyorsított elkészítésének a kérésére kétszeres díj befizetése esetén. Ekkor a Hivatal a kutatást és a véleményt a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül elkészíti. Ez a költség eltörpül a hasonló kutatás és vélemény készítésének nemzetközileg kialakult költségeihez képest (azok alig kevesebb, mint egyhuszad része), ugyanakkor nagyon gyors.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezzel a lehetőséggel az elmúlt években igen sok bejelentő élt, és a kapott vélemény alapján többé-kevésbé világossá vált számára a releváns technika állása és az a tény, hogy a megoldás a bejelentett formában oltalomképes-e vagy sem. Ha az, akkor nyugodtan vállalhatta a nemzetközi, majd európai szabadalmi bejelentések magas költségeit.</p>
<p style="text-align: justify;">A törvény azt is lehetővé teszi, hogy akik elsősorban a nemzetközi oltalomszerzésben érdekeltek, a bejelentés szövegét angolul nyújtsák be, és az angol szöveg alapján is lehet írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatást kérni kétszeres díj ellenében. Ebben az esetben a Hivatal a jelentést és a véleményt angolul adja, ami egyes külföldi szabadalmaztatási eljárásokban közvetlenül felhasználható.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-11721 size-large aligncenter" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2025/04/Hatekony-szabadalmi-strategia-innovativ-cegeknek-2-1024x683.jpg" alt="Hatékony szabadalmi stratégia innovatív cégeknek" width="1024" height="683" srcset="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2025/04/Hatekony-szabadalmi-strategia-innovativ-cegeknek-2-1024x683.jpg 1024w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2025/04/Hatekony-szabadalmi-strategia-innovativ-cegeknek-2-980x653.jpg 980w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2025/04/Hatekony-szabadalmi-strategia-innovativ-cegeknek-2-480x320.jpg 480w" sizes="(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) and (max-width: 980px) 980px, (min-width: 981px) 1024px, 100vw" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ezt a szolgáltatást sokan igénybe veszik, és az említett okok miatt nagyon hasznosnak találják. Ugyanakkor, szintén a tapasztalatok szerint, gyakran előfordul, hogy a vizsgálati jelentésben a feltalálói tevékenységet és esetenként az újdonságot is negatívan ítélik meg, ami a bejelentőket elkeseríti, a külföldi jogszerzéstől és a magyar eljárás folytatásától eltanácsolja, és ezzel (ha a vélemény nem helytálló vagy a problémák orvosolhatók), helyrehozhatatlan kárt is okoz hat, mert egyébként védhető és jó megoldások védelméről a jogosultakat lebeszéli, sőt az is előfordulhat, hogy egy egész kutatási-fejlesztési irányzatot megtorpedózhat.</p>
<p style="text-align: justify;">E cikk megírásához éppen ennek a problémának a felismerése vezetett. Kevesen tudnak arról, hogy ha a bejelentő nem ért egyet a véleményben megfogalmazott kifogásokkal, vagy azok elhárítására az oltalmi igény kis változtatásával lehetőséget lát, akkor a törvény lehetőséget teremt az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatás ismételt megkérésére ugyanazon díjak befizetése mellett, és ebben az ismételt eljárásban a bejelentőnek lehetősége van arra, hogy megfelelő érveket adjon elő a véleményben megfogalmazott kifogásokkal szemben, és/vagy a leírását és az igénypontokat megváltoztassa. Ha egy ilyen válasz és módosítás meggyőzi a Hivatalt a bejelentés oltalmazhatóságáról, akkor a második írásos vélemény már sok esetben kedvező, és a bejelentő időben értesül arról, hogy bejelentése mégis oltalomképes, és érdemes a külföldi oltalomszerzéssel járó költségeket vállalni.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezzel a második lehetőséggel az elsőbbség napjától számított nyolcadik hónap végéig lehet élni, és ekkor a Hivatal még az elsőbbségi év lejárta előtt kiadja a második írásos véleményt, tehát a bejelentő – még a nemzetközi bejelentés megtétele és az azzal járó költségek felmerülése előtt – elég nagy valószínűséggel tudni fogja, hogy a bejelentésre végül oltalmat tud-e szerezni vagy sem.</p>
<p style="text-align: justify;">A második ilyen eljárásra azért érdemes figyelmet fordítani, mert a tapasztalatok szerint az érvelés és az igénypontok átdolgozására fordított ráfordítás többszörösen megtérül, és az esetek jelentős részében sikerrel jár, tehát igénybevétele nagyon indokolt. Ennek oka az, hogy a Hivatal által vállalt két hónapos határidő igen rövid ahhoz, hogy a vizsgáló figyelme minden részletre kiterjedjen, illetve egyes ellentartások tükrében a bejelentésben foglalt műszaki tartalomnak nem az eredetileg gondolt részei válnak jelentőssé, azaz a bejelentőnek a jelentésben feltárt körülményekre figyelemmel kellő időben felül kell vizsgálnia az újdonsággal és a feltalálói tevékenységgel kapcsolatban korábban kialakított álláspontját, és új érveket, célokat lehet keresni és találni.</p>
<p style="text-align: justify;">A megfelelő minőségű oltalom jelentőségét az Egységes Hatályú Európai Szabadalmak és Bíróság mint új jogintézmény tavaly júniusi elindulása fokozta, mert a költségek bár magasabbak lettek, a jog területi hatálya nagymértékben megnőtt, és a jogérvényesítés, bár ennek költségei is emelkedtek, rövidebbé és hatékonyabbá vált. A jogerős döntések a résztvevő országok mindegyikében azonnal hatályba lépnek és végrehajthatók. Az ilyen nagyon nagy jelentőségű védelemre szánt kiadások akkor térülnek meg, ha az általuk nyújtott előnyökkel élni lehet, és a szabadalmak által biztosított kizárólagos jogoknak záros határidőn belül érvényt lehet szerezni, és nem kell számolni a korábbi, országonként akár öt-nyolc évig tartó és nagyon költséges nemzeti jogérvényesítésekkel.</p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://mail.innoteka.hu/cikk/hatekony_szabadalmi_strategia_innovativ_cegeknek_miert_terul_meg_ha_idoben_vizsgaljak_meg_a_talalmanyok_ujdonsagat.3148.html" target="_blank" rel="noopener">A cikk az Innotéka Magazin 2025. áprilisi számában jelent meg.</a></p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/lantos-mihaly/">LANTOS MIHÁLY</a></p>
<p style="text-align: justify;">ügyvezető-helyettes<br />
európai és magyar szabadalmi ügyvivő partner<br />
okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone wp-image-970 size-medium" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Lantos-Mihaly-300x300.jpg" alt="" width="300" height="300" srcset="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Lantos-Mihaly-300x300.jpg 300w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Lantos-Mihaly-150x150.jpg 150w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Lantos-Mihaly.jpg 700w" sizes="(max-width: 300px) 100vw, 300px" /></p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/hatekony-szabadalmi-strategia-innovativ-cegeknek/">Hatékony szabadalmi stratégia innovatív cégeknek</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A designoltalom és annak sajátos jellemzői, előnyei</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-designoltalom-es-annak-sajatos-jellemzoi-elonyei/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bogi.zkdesign]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 14 Jun 2024 12:18:58 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=11642</guid>

					<description><![CDATA[<p>Új formai kialakítással rendelkező termékek piacra vitelénél – ha a termék várhatóan sikeres lesz – két kérdéssel érdemes foglalkozni, melyek közül az első, vajon a külső megjelenés valóban új-e, és nem sértjük-e a piaci bevezetéssel mások érvényes designjogait; a második az, hogy ha valóban sikeresek leszünk, akkor hogyan védekezzünk a termék jogosulatlan lemásolása ellen.</p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-designoltalom-es-annak-sajatos-jellemzoi-elonyei/">A designoltalom és annak sajátos jellemzői, előnyei</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Új formai kialakítással rendelkező termékek piacra vitelénél – ha a termék várhatóan sikeres lesz – két kérdéssel érdemes foglalkozni, melyek közül az első, vajon a külső megjelenés valóban új-e, és nem sértjük-e a piaci bevezetéssel mások érvényes designjogait; a második az, hogy ha valóban sikeresek leszünk, akkor hogyan védekezzünk a termék jogosulatlan lemásolása ellen.</p>
<p><strong>Védett-e más által a formai kialakításunk?</strong></p>
<p>Az első kérdésre adott válasz elég összetett, és attól függ, hogy a termék saját eredeti fejlesztés-e, mert ebben az esetben kicsi a valószínűsége annak, hogy ugyanazt a kialakítást már más is el- készítette és levédte. Ha a termék csak számunkra új, és például kínai vagy egyéb távoli szolgáltatótól rendeltük meg, fokozottan óvatosnak kell lennünk, mert gyakran előfordul, hogy a távol-keleti gyártók valamely számunkra tetszetős meglévő termék csekély átalakításával vagy lemásolásával készítették árujukat, és ezek importálása esetén az eredeti gyártó mintaoltalmával ütközés keletkezhet, amiből nagyon kellemetlen jogviták származhatnak. Irodánk gyakorlatában az elmúlt néhány évben sok ilyennel találkoztunk, és a védekezés igen nehéz és költséges. Az ilyen gyártók általában nem hajlandók jogtisztasági garanciát vállalni.</p>
<p>Termékek kutatása lehetséges, de meglehetősen bizonytalan, mert egy terméket nagyon sokféleképpen lehet ábrázolni, és a modern kutatási eszközök ellenére a mintaoltalmi adatbázisokból kapott eredmények megbízhatósága kétséges. Ha ismerjük a legnagyobb versenytársaink nevét, akkor talán az ezek nevére végzett kutatás segíthet.</p>
<p>Teljesen saját formai tervezés esetén ugyanakkor felettébb kicsi annak a valószínűsége, hogy ugyanazt a formát más is létrehozta, ilyenre példát a napi gyakorlatban nem is találtunk.</p>
<p><strong>Hogyan védjük a formai kialakítást?</strong></p>
<p>A másik fontos szempont annak a biztosítása, hogy az új formai kialakítást más ne tudja használni, illetve megfelelő eszköz legyen a kezünkben ennek hatékony megakadályozására.</p>
<p>Bár a hazai szabályozás is ad a designoltalomra lehetőséget, aminek hatálya Magyarországra terjed ki, most az Európai Unió területére érvényes formatervezési mintaoltalommal foglalkozunk, mert ez jóval szélesebb földrajzi területen nyújt védelmet minden- nemű jogosulatlan használat ellen. Jogot szerezni úgy a legegyszerűbb, ha a védeni kívánt termék fényképét, rajzát vagy bármilyen ábrázolását mintaoltalomként bejelentjük az Európai Unió Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalánál (rövidítve EUIPO-nál). A védelem annál stabilabb lábakon áll, minél tökéletesebben reprezentáljuk a védeni kívánt tárgy térbeli megjelenését. Itt lehetőség van legfeljebb hét kép benyújtására, ami az oltalom tárgyát egyértelműen meghatározza.</p>
<p>Gyakran előfordul, hogy egy tárgyról készített akármilyen jó kép sem adja vissza, hogy a tárgy hogyan néz ki, ha máshonnan nézzük, vagy egyes formai jellemzői az adott fényképen nem látszanak. Miután a designoltalom esetében nincsenek az oltalom terjedelmét meghatározó igénypontok, az oltalom olyan meg- oldásokra, megjelenésekre terjed ki, amelyek egy figyelmes fel- használóra azonos benyomást keltenek, mint amit az adott min- tával kapcsolatos képek együttesen a mintaoltalmi lajstromban tartalmaznak.</p>
<p>Az <em>1. kép</em> egy asztali lámpa mintaoltalmi lajstromban szereplő egyetlen képe.</p>
<p>Jóllehet ez a kép nagyon jó minőségű és visszaadja az asztali lámpa alakját, de nem látható, hogy a búrát egyetlen oszlop tartja, vagy itt a két szélén egy-egy ilyen tartó van. Nem látható az sem, ha két oszlop tartja, vajon azok nem egy alul U alakban hajlított tartó két szára, és az U idom alul középen van rögzítve a talp közepéhez. Az sem látható ezen a képen, hogy a fából készített tartórúd alján van egy díszítést szolgáló fekete csík, mert a fekete csík a talp fekete színe (mint háttér) miatt nem látszik. Ezek a felsorolt hiányosságok mind orvosolhatók lennének, ha a bejelentő élt volna azzal a lehetőséggel, hogy a mintát több, különböző irányból készített képpel jelentse be, mert a minta oltalmi körét a képek együttesen határozzák meg.</p>
<div id="attachment_11645" style="width: 256px" class="wp-caption aligncenter"><img loading="lazy" decoding="async" aria-describedby="caption-attachment-11645" class="wp-image-11645 size-medium" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2024/04/A-designoltalom-es-annak-sajatos-jellemzoi-elonyei-1-246x300.jpg" alt="" width="246" height="300" /><p id="caption-attachment-11645" class="wp-caption-text">1. kép</p></div>
<p>Egy másik kérdés éppen az itt leírtak ellenkezőjét foglalja magába, nevezetesen azt, hogy mi a helyzet akkor, ha egy tárgyat valósághűen ábrázolunk, és a tárgy, például flakon felületén számos felirat, ábra látható, amelyeket a gyártó attól függően változtat, hogy a flakont milyen termékkel tölti meg. Ezek a feliratok elfed- hetik, hogy a flakonnak (vagy egyéb tárgynak) jellegzetes formája van, amire a jogosult az oltalmat alapítani szeretné. A kialakult mintaoltalmi gyakorlat erre is kínál megoldást, és lehetőség van azoknak a felületeknek vagy formai részeknek a mintaoltalomból való „kivételére”, amelyek jelenléte, kialakítása a tárgya oltalmát nem érinti. Az ehhez tartozó szabályok részletes ismertetése meghaladja e cikk kereteit, de az alábbi ábra szemlélteti, hogy a flakon szaggatott vonallal határolt felületei nem tartoznak a mintaoltalomhoz, és oda bármilyen kialakítás elhelyezhető, ami nem érinti a minta oltalmi körét.</p>
<p>A <em>2. kép</em>en látható, hogy a flakonnak nagyon jellegzetes, robusztus teste és hozzá szervesen és ívelten csatlakozó nyakrésze van, a négyzetes hasáb alakú test simán, elegánsan csatlakozik a jellegzetes nyakrészhez. A sík oldalfelületeket körülvevő pontvonal jelzi, hogy a felületen bármilyen felirat kialakítható.</p>
<div id="attachment_11647" style="width: 235px" class="wp-caption aligncenter"><img loading="lazy" decoding="async" aria-describedby="caption-attachment-11647" class="wp-image-11647 size-medium" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2024/04/A-designoltalom-es-annak-sajatos-jellemzoi-elonyei-2-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /><p id="caption-attachment-11647" class="wp-caption-text">2. kép</p></div>
<p>A példán látható szürke tónus a figyelmet a formai kialakításra irányítja, és feltételezhető, hogy az oltalom fedi a flakon bármely színű, de azonos kialakítását.</p>
<p>A termék megnevezése designbejelentéseknél is szükséges feltétel, ugyanakkor – ellentétben a védjegyeknél megszokott és ismert árujegyzékekkel – a design esetében az oltalom nem korlátozódik a megnevezett termékekre, mert a megnevezéseknek elsősorban csak statisztikai és a kereshetőséget könnyítő jelentősége van.</p>
<p>Nem célunk a mintaoltalom szabályainak részletes ismertetése, csupán néhány főbb tulajdonságát gondoltuk kiemelni. Ezek közül fontos, hogy a bejelentést követően az oltalmat nagyon hamar, általában egy héten belül lajstromozzák, ami után az EU összes tagországában érvényesíthető kizárólagos joggal rendelkezünk. Ennek kiemelkedő jelentősége van, ha figyelembe vesszük, hogy szabadalmak esetében az átlagos megadási idő 3,5-5 év a bejelentés napját követően, és a lajstromozásig hatékony védekezés- re nincs lehetőség. A szabadalmi oltalom húszéves időtartamával szemben a mintaoltalom öt, egyenként ötéves időtartamra érvényesíthető, ezért a teljes oltalmi idő a bejelentés napjától számított 25 év lehet.</p>
<p>A szabadalmakkal összehasonlítva van egy másik lényeges különbség, nevezetesen a saját piacra vitel, a saját közzététel, illetve a harmadik személyek jogosulatlan nyilvánosságra hozatala nem rontják a designbejelentéstől is elvárt újdonságot, amennyiben ezek nem történtek egy évnél régebben a bejelentés napjához képest. Ha a gyors közzététel miatt valaki féltené egy későbbre tervezett szabadalmi bejelentésének megtételét (azaz attól tart, hogy esetleg saját mintaoltalmi bejelentése rontja le az azonos termékre kért szabadalomnál megkívánt újdonság követelményét), akkor a bejelentéskor lehetőség van a designoltalom közzé- tételének halasztását kérni a bejelentő által megjelölt időszakra. Van az EU-s designeljárásoknak egy további rendkívüli előnye, nevezetesen, hogy egy bejelentésben akár száz mintaoltalom is kérhető, és ezeknek a mintáknak csak annyiban kell összetartozniuk, hogy az áruk osztályozására alakult Locarnói megállapodás szerint az egy csoporton belül a mintáknak azonos osztályhoz kell tartozniuk. A csoportos mintaoltalom jelentősége abban áll, hogy a második és minden további minta díja alacsonyabb az önálló bejelentésnél alkalmazott díjakhoz képest, ugyanakkor minden egyes csoporttag önálló, azaz a többitől független oltalmi körrel rendelkezik.</p>
<p>Elsőbbség igénybevételére hat hónapon belül van csak lehetőség, és a védjegyekhez hasonló módon lehetőség van nemzetközi mintaoltalmi bejelentések megtételére az ún. Hágai megállapodás tagországaiban, amely megállapodáshoz az országok jelentős része már csatlakozott.</p>
<p>Oltalmat nemcsak gyorsan lehet szerezni, hanem érvényesítése is elég gyors és hatékony. A <em>3. kép</em>en látható, EU-mintaoltalommal védett termék játszóterek, szabadtéri pihenők padlózatára alkalmas, mert rugalmas gumiőrleményből préselt és ragasztott anyaga van, amelyen az esetleges eleséskor éppen a felület rugalmassága és puhasága okán a komolyabb sérülések lehetőségét lényegesen lecsökkenti, és a nagyszámú hatszögletes lyukon akár a fű is kinőhet.</p>
<div id="attachment_11649" style="width: 310px" class="wp-caption aligncenter"><img loading="lazy" decoding="async" aria-describedby="caption-attachment-11649" class="wp-image-11649 size-medium" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2024/04/A-designoltalom-es-annak-sajatos-jellemzoi-elonyei-3-300x260.jpg" alt="" width="300" height="260" /><p id="caption-attachment-11649" class="wp-caption-text">3. kép</p></div>
<p>Ez sikeres termék lett sok országban. Éppen ezért a jogosult egy korábbi külföldi értékesítője meggondolta magát, és már nem az eredeti jogosulttól rendelt, hanem ugyanezt a terméket a Távol-Keleten megrendelte, és saját maga számára importálta, majd ezt a másolt terméket értékesítette. A magyar jogosult ezt természetesen észrevette, és figyelmeztette a külföldi importőrt a jogsértő termékek forgalmazásának abbahagyására.</p>
<p>A figyelmeztetett fél az abbahagyás elől elzárkózott, jelezte, hogy a megoldás egyszerű, és bárki ezt szabadon értékesítheti, és nem ismerte el az oltalmi kör létezését és érvényesíthetőségét. Az importőr segítségül felkért külföldi ügyvédje javasolta, hogy egy, az adott külföldi országban elismert formatervezőtől kérjünk szakvéleményt a termék formai kialakításának újdonságát és eredetiségét illetően, amit meg is kaptunk. Alig indítottuk meg a minta- oltalom-bitorlási pert a külföldi jogsértő ellen, beadva a kapott szakvéleményt, mire a korábban teljesen elzárkózó és magabiztos fél magatartása teljesen megváltozott. Az egyezség megkötését és a per megszüntetését javasolta, maga pedig a bitorló tevékenységgel azonnal felhagyott, és a felmerült perköltségeket megfizette. Ez mutatja, hogy a bírósági út sokszor még a legmakacsabb és látszólag magabiztos bitorlót is képes megtörni, és ha látja a jogosult elszántságát, színt vall, és nem kíván pert veszteni.</p>
<p><strong>Lajstromozás nélküli mintaoltalom</strong></p>
<p>Az eddigiekben azt mutattuk meg, hogy az új termék piacra vitele előtt vagy attól számított egy éven belül milyen oltalmat lehet szerezni, mégpedig tudatos bejelentéssel.</p>
<p>Ugyanakkor az EU-s designjog érdekes szegmense a lajstromozás nélküli oltalom, amely formális mintaoltalmi bejelentés nélkül is egy új, eredeti kialakítású termékre az első, EU-ban történt nyilvánosságra jutása (elsősorban értékesítése) napjától számított három éven belül mégis érvényesíthető designoltalmat biztosít. Rövidebb életciklusú termékek esetében, vagy ha kellő időben a jogosult elmulasztotta a designoltalom megszerzését, ez a jogi eszköz gyors és hatékony oltalmat biztosít számára, és egyes termékek esetében a hároméves oltalom is elegendő lehet a kéretlen másolók visszatartására.</p>
<p>Bár a mintaoltalmi ügyekkel kapcsolatos kérdésekből csupán néhányat tudtunk itt bemutatni, reméljük, érzékelhető, hogy az új termékek sokoldalú védelmi stratégiájának egyik oszlopos tagja és sarokköve a mintaoltalom, azaz a design jogi védelme, aminek a lehetőségeivel érdemes többet foglalkozni, és azokat mélyebben megismerni.</p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/lantos-mihaly/">LANTOS MIHÁLY</a></p>
<p style="text-align: justify;">ügyvezető-helyettes<br />
európai és magyar szabadalmi ügyvivő partner<br />
okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone wp-image-970 size-medium" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Lantos-Mihaly-300x300.jpg" alt="" width="300" height="300" srcset="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Lantos-Mihaly-300x300.jpg 300w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Lantos-Mihaly-150x150.jpg 150w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Lantos-Mihaly.jpg 700w" sizes="(max-width: 300px) 100vw, 300px" /></p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-designoltalom-es-annak-sajatos-jellemzoi-elonyei/">A designoltalom és annak sajátos jellemzői, előnyei</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Szabadalmi ügyvivők „kalandjai” a volt Szovjetunióban</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/szabadalmi-ugyvivok-kalandjai-a-volt-szovjetunioban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bogi.zkdesign]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 30 Jan 2024 09:54:23 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=11549</guid>

					<description><![CDATA[<p>Főként a fiatalabb olvasók számára hasznos információ lehet, hogy a rendszerváltás előtt – többek között – a magyar gyógyszeripar legnagyobb piaca a Szovjetunió volt, így érthető, hogy a magyar gyógyszergyárak szabadalmaztatási tevékenysége magában foglalta a szovjet szabadalom megszerzését. </p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/szabadalmi-ugyvivok-kalandjai-a-volt-szovjetunioban/">Szabadalmi ügyvivők „kalandjai” a volt Szovjetunióban</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><div id="szellemitulajdon" class="et_pb_section et_pb_section_0 et_section_regular" >
				
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_row et_pb_row_0">
				<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_0  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_0  et_pb_text_align_justified et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p>Főként a fiatalabb olvasók számára hasznos információ lehet, hogy a rendszerváltás előtt – többek között – a magyar gyógyszeripar legnagyobb piaca a Szovjetunió volt, így érthető, hogy a magyar gyógyszergyárak szabadalmaztatási tevékenysége magában foglalta a szovjet szabadalom megszerzését.</p>
<p>A múlt század nyolcvanas éveinek körülbelül a közepéig, az akkor még állami tulajdonban lévő irodánknak monopoljoga volt külföldön a szabadalmaztatási ügyek intézésére. Így tehát nem volt más választásunk, mint a nagy szovjet birodalom akkoriban egyetlen képviseleti irodája, a Szojuzpatent útján az említett szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézése. Számomra a mai napig rejtélyes okokból a Moszkvában székelő Találmányi Hivatal ügyintézői preferálták a szabadalom engedélyezését megelőzően a szóbeli meghallgatást, így – szerettük vagy sem – viszonylag gyakran kellett útra kelnünk keleti irányban. A szállodai szobafoglalás mikéntje egy külön történet, erről röviden annyit, hogy a magyar nagykövetség kereskedelmi részlegénél kellett jelezni az igényt, mely részleg azután egy számunkra elérhetetlen, ismeretlen szovjet szervnél próbálkozott szobát szerezni. Mondanom, illetve írnom sem kell, hogy semmiféle befolyásunk nem volt arra, hogy majd hol szállunk meg. Így azután a következő három rövid kis történet három különböző szállodában játszódott le.</p></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_1  et_pb_text_align_left et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p><strong>I. Mibe kerül a szoba egy testvéri szocialista országból érkezett vendégnek?</strong></p></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_2  et_pb_text_align_justified et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p>A hetvenes évek vége felé egy vidéki vegyigyár szabadalmi osztályának vezetőjével – aki cukorbeteg volt &#8211; Moszkvába repültünk november 6-án, azaz egy nappal az akkori legnagyobb szovjet ünnep előtt. A kijelölt szálloda az akkor Hotel Leningradszkaja névre hallgató (most Hotel Hilton), a sztálini időkből származó felhőkarcoló volt, amelynek egyik jellegzetessége, hogy a szállodai előtér a recepció előtt bizony nagyon szűk. Miután beléptünk az előtérbe, a recepció egyik ablaka előtt hosszú sor látványa fogadott minket, amibe beálltunk. A sor csigalassúsággal haladt, így egy idő után magyar kollégám arra kért, hogy csináljak valamit, mert bizony neki be kell adni a soros inzulin-injekciót, különben rosszul lesz. Nem volt tehát mit tenni, kiléptem a sorból, mert láttam, hogy a recepció nyitott ablaka mellett volt egy zárt ablak is, így azután ott kopogni kezdtem. Nagy sokára kinyílt az ablak, és egy ingerült hölgy ékes orosz nyelven elkezdett kiabálni velem, hogy mit képzelek…Hála az Eötvös József Gimnázium orosz nyelvű tagozatán szerzett orosz tudásomnak jeleztem a hölgynek, hogy mi a Magyar Népköztársaság polgárai vagyunk és sürgősen szükségünk van legalább az egyik szobára egészségügyi okokból. Mire a hölgy dühösen közölte, hogy várjunk és becsapta az ablakot. Ott álltunk tehát reménykedve. Közvetlen mellettünk a hosszú sorban egy idős orosz házaspár állt, egymással beszélgetve. Nyilván hallották a kolléga és köztem folyó magyar beszélgetést, illetve fellépésemet a másik ablak előtt, mert a feleség odaszólt a férjének: „Látod Misa, mi már itt várunk vagy 2 órája, ezek a külföldiek pedig mindjárt megkapják a szobájukat.” Belőlem előfújt a kisördög, és megkérdeztem: „Tessék mondani, mennyit tetszenek majd fizetni a szobáért?” Mire a feleség: „Hát 3 rubelt!” Mire én: „Tetszik látni, a szobaár sorbaállással 3 rubel, mi pedig, a testvéri Magyarországról érkezettek, sorba állás nélkül 45 rubelt fogunk egy szobáért fizetni.” Mire a feleség: „Az lehetetlen, nekem ennyi a havi nyugdíjam!” Mi pedig szépen csendben, kissé szégyenlősen elindultunk szobáink felé, érezve hátunkon az öregek megvető pillantását és gondolatát: „burzsujok”.</p>
<p>Hát így született az, a magyarok társaságában a rendszerváltás előtt gyakran elsütött poénom, hogy mennyibe kerül egy szállodai szoba Moszkvában: helyieknek sorbaállással 3 rubel, külföldinek sorba állás nélkül 45 rubel.</p></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_3  et_pb_text_align_left et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p><strong>II. </strong><strong>Milyen pénznemben lehet a szállodai étteremben a sört kifizetni?</strong></p></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_4  et_pb_text_align_justified et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p>A nyolcvanas évek közepén a már emlegetett Szojuzpatent és Találmányi Hivatal meghívására népesebb magyar delegáció, többek között néhány irodai kollégám és jómagam utazott Moszkvába. Az a kellemes meglepetés ért minket, hogy az 1980-as olimpiára finn építőipari cégek által épített luxusszállodák egyikében (a nevére bevallom sajnos nem emlékszem, csak arra, hogy hatalmas belső tere volt és közepén egy óriási stilizált, orosz népi motívumokkal díszített kakasszobor volt) kaptunk szobákat. Megérkezés és a szobák elfoglalása után egyikünknek az az ötlete támadt, hogy jó lenne a belső tér egyik oldalán elhelyezkedő sörözőben egy korsó sört felhörpinteni. Az ötlet jónak tűnt, a csaknem üres étteremben helyet foglaltunk és megittuk a korsó sört. Ez után jeleztük a pincérnek, hogy fizetnénk, így előkerültek a pénztárcákból a rubel bankók. A pincér azonban gúnyos kacajra fakadt, és közölte, hogy itt bizony csak például az amerikai dollár vagy a német márka jó. Hebegve közöltük, hogy mi bizony a testvéri magyar nép közül valók vagyunk és csak rubelunk van, de a pincér – nem ismervén az internacionalizmus dicső elvét – csökönyösen ragaszkodott a kemény valutához. Szerencse, hogy egyik kollégánk, aki gyakran fordult meg az akkori NSZK-ban, hosszas keresgélés után pénztárcájában rábukkant egy húsz márkás bankjegyre, így azután nem kellett ottmaradunk mosogatni. Csak a humor kedvéért annyi, hogy aznap este a hivatalos program után beültünk a szálloda drinkbárjába egy italra, most már óvatosan megkérdezve, hogy milyen pénznemben kell majd fizetnünk. A pincér közölte, hogy keményvalutában, mire én – műfelháborodással – jeleztem, hogy ez elfogadhatatlan, hiszen mi a testvéri Magyar Népköztársaság polgárai vagyunk. Erre a pincér távozott, majd visszajött, hogy a főnöke kivételesen engedélyezte, hogy mi rubellel fizessünk….</p></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_5  et_pb_text_align_left et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p><strong>III. </strong><strong>Nem árt, ha tudsz egy kicsit oroszul</strong></p></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_6  et_pb_text_align_justified et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p>Talán csak a legfiatalabbak nem tudják, hogy mit ünnepeltünk április 4-én. A negyvenedik ilyen ünnepen népes magyar delegáció utazott Moszkvába az ottani ünnepekre. Szállást az időközben lebontott, pedig a Vörös tér és a Kreml közelében elhelyezkedő Rosszija szállodában kaptunk. Velem tartott az egyik magyar gyógyszergyár szabadalmi osztályának az egyik munkatársa, aki már a repülőgépen közölte velem, hogy egy kukkot nem tud oroszul és így teljesen rám bízza magát. Szállodai szobáink elfoglalása után felhívott, hogy ő bizony nagyon éhes és menjünk vacsorázni. Mondtam, hogy megpróbálhatjuk, hátha van hely, a szálloda fő étterme a recepció szintjén van, hosszú folyosó vezet oda. Kértem, hogy az étterem bejárata előtt várjon, néhány perc múlva megyek utána. El is értem a bejárathoz, de nem láttam a kollégát. Vártam néhány percet, de nem jött, így ösztönösen beléptem az étterembe körülnézni. A következő látvány fogadott: a bejárattól jobbra egy csomó asztal tele vendégekkel. A bejárattól balra egy óriási pódiumon egy csomó üres asztal, csupán az egyiknél ül a kollégám, akit három pincér vesz körül és hevesen kiabálnak vele. Akkor veszem észre, hogy a pódium feljáróján egy tábla van a következő szöveggel: „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldötteinek fenntartott terület”. Gyorsan kiragadtam a kollégát az immáron egyre hevesebben hadonászó pincérek karjai közül, kiabálva, hogy nem tud oroszul. Erre a pincérek nagy nehezen lehiggadtak és a baloldali asztalok között egy olyan asztalhoz vezettek és leültettek, ahol már egy párocska ült, szemmel láthatólag szerelmesen. Ott ugyanis az volt a szokás, hogy az éttermi helyeket száz százalékosan ki kell használni….</p></div>
			</div>
			</div>
				
				
				
				
			</div>
				
				
			</div><div id="szellemitulajdon" class="et_pb_section et_pb_section_1 et_section_regular" >
				
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_row et_pb_row_1">
				<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_1  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_7  et_pb_text_align_left et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p style="text-align: justify;"><strong><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/molnar-imre/"><span>MOLNÁR IMRE LÁSZLÓ</span></a></strong></p>
<p>szenior európai és magyar szabadalmi ügyvivő<br />
1972 óta a Danubia munkatársa</p>
<p style="text-align: justify;"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Molnar-Imre-300x300.jpg" width="300" height="300" alt="" class="wp-image-3085 alignnone size-medium" srcset="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Molnar-Imre-300x300.jpg 300w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Molnar-Imre-150x150.jpg 150w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Molnar-Imre.jpg 700w" sizes="(max-width: 300px) 100vw, 300px" /></p></div>
			</div>
			</div>
				
				
				
				
			</div>
				
				
			</div></p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/szabadalmi-ugyvivok-kalandjai-a-volt-szovjetunioban/">Szabadalmi ügyvivők „kalandjai” a volt Szovjetunióban</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Mennyiiiiii???</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/mennyiiiiii/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bogi.zkdesign]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 14 Dec 2023 15:53:18 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=11495</guid>

					<description><![CDATA[<p>Remélve, hogy a következőkben ismertetett történetet nem csak a szellemitulajdon-védelemmel hivatásszerűen foglalkozók olvassák majd, bevezetésként íme egy rövid magyarázat, hogy milyen tételekből áll össze egy magyar feltaláló vagy a feltaláló megoldását hasznosítani kívánó jogi személy (jogutód) által kidolgozott, és külföldön védeni kívánt találmány benyújtásának költsége.</p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/mennyiiiiii/">Mennyiiiiii???</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><div id="szellemitulajdon" class="et_pb_section et_pb_section_2 et_section_regular" >
				
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_row et_pb_row_2">
				<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_2  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_8  et_pb_text_align_left et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><h2><strong>AZ ELMÚLT 50 ÉV ÜGYVIVŐI MUNKÁJÁT KÍSÉRŐ TÖRTÉNETEK</strong></h2></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_post_title et_pb_post_title_0 et_pb_bg_layout_light  et_pb_text_align_left"   >
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_title_container">
					<h1 class="entry-title">Mennyiiiiii???</h1>
				</div>
				
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_9  et_pb_text_align_justified et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p>Remélve, hogy a következőkben ismertetett történetet nem csak a szellemitulajdon-védelemmel hivatásszerűen foglalkozók olvassák majd, bevezetésként íme egy rövid magyarázat, hogy milyen tételekből áll össze egy magyar feltaláló vagy a feltaláló megoldását hasznosítani kívánó jogi személy (jogutód) által kidolgozott, és külföldön védeni kívánt találmány benyújtásának költsége:</p>
<ul>
<li>a külföldi bejelentés benyújtásának hatósági díja;</li>
<li>a bejelentést az adott külföldi országban benyújtó és a továbbiakban képviselő szabadalmi ügyvivő, illetve iroda munkadíja; és</li>
<li>amennyiben erre igényt tart a feltaláló és/vagy jogutódja, magyar szabadalmi ügyvivő, illetve iroda munkadíja.</li>
</ul>
<p>Történetünk a fenti második tételhez kötődik. A múlt század ’80-as éveinek elején irodánk, illetve jómagam megbízást kaptunk egy magyar nagyvállalattól, hogy találmányukat számos külföldi országban, többek között az Amerikai Egyesült Államokban a helyi kollégák (akik igénybevétele kötelező) útján jelentsük be. A találmány leírását kidolgoztuk és angol nyelvre lefordítottuk, majd kiküldtük egy new-yorki irodának. Amerikai kollégáink a helyi joggyakorlatot figyelembe véve a leírást még az ottani szabadalmi hivatalhoz való benyújtása előtt „átdolgozták”, majd megküldték nekünk egy 800 dolláros számla kíséretében.<br />(Itt kénytelen vagyok megszakítani a történetet és kiemelni, hogy akkor az amerikai dollár vásárlóértéke körülbelül kétszer akkora volt, mint manapság, azaz ez az összeg egy igencsak vaskos összeg volt.) Miután kötelességünk volt a külföldi kollégák számláit alaposan megvizsgálni, mielőtt ezek összegét továbbszámláztuk volna magyar megbízóinknak, ebben az esetben is megvizsgáltuk a számla összegének jogosságát. Az általunk kiküldött és az amerikai kolléga által „átdolgozott” leírás összevetése során észleltük, hogy összesen három helyen javított a kolléga a mi szövegünkben, ekkor is lényegében a szórendet változtatta. Ezek után levélben fordultunk a kollégához, tiltakozva a vélhetően ráfordított munkaidő és a felszámított munkadíj közötti aránytalanságra hivatkozva. A válasz a mai napig gyönyörködtet, megpróbálom szó szerint visszaidézni:</p>
<p>„<em>Bár számlánk összege magasnak tűnik, kérjük figyelembe venni, hogy magasak a bérleti költségeink, hiszen irodánk az 5. sugárút és a 42. utca sarkán lévő épületben helyezkedik el.<br />Ez viszont Önöknek is kedvező, hiszen itt a közelben vannak New York legjobb szállodái és csak egy rövid sétányira vannak New York legjobb színházai, ahol a legújabb show-kat mutatják be</em>.”</p>
<p>Talán nem kell az olvasónak elmagyarázni, hogy az akkor még állami tulajdonban lévő irodánkból külföldre történő utazás során a Külkereskedelmi Minisztérium által meghatározott összegekből milyen szállodára telt, illetve a napidíjból melyik színházba lehetett jegyet vásárolni.</p></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_10  et_pb_text_align_left et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><h2>Happy end nincs? De van.</h2></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_11  et_pb_text_align_justified et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p>Miután jeleztük, hogy magyar megbízónk a felszámított összeget a „meggyőző” érvek ellenére elfogadhatatlannak tartja, 200 dollárt jóváírtak. Mondanom se kell, hogy ez az ügy volt az utolsó, amivel megbíztuk az adott irodát.</p></div>
			</div>
			</div>
				
				
				
				
			</div>
				
				
			</div><div id="szellemitulajdon" class="et_pb_section et_pb_section_3 et_section_regular" >
				
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_row et_pb_row_3">
				<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_3  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_12  et_pb_text_align_left et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p style="text-align: justify;"><strong><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/molnar-imre/"><span>MOLNÁR IMRE LÁSZLÓ</span></a></strong></p>
<p>szenior európai és magyar szabadalmi ügyvivő<br />
1972 óta a Danubia munkatársa</p>
<p style="text-align: justify;"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Molnar-Imre-300x300.jpg" width="300" height="300" alt="" class="wp-image-3085 alignnone size-medium" srcset="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Molnar-Imre-300x300.jpg 300w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Molnar-Imre-150x150.jpg 150w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Molnar-Imre.jpg 700w" sizes="(max-width: 300px) 100vw, 300px" /></p></div>
			</div>
			</div>
				
				
				
				
			</div>
				
				
			</div></p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/mennyiiiiii/">Mennyiiiiii???</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A szolgálati találmányok szabályozásának vitás pontjai</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-szolgalati-talalmanyok-szabalyozasanak-vitas-pontjai/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 29 Nov 2022 16:11:16 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=10259</guid>

					<description><![CDATA[<p>Magyarországon a szabadalmi bejelentések közel fele (2021-ben a benyújtott 446 magyar nemzeti szabadalmi bejelentés 48%-a) intézményi bejelentés, azaz nem magánszemélyek, hanem jogi személyek a bejelentők. </p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-szolgalati-talalmanyok-szabalyozasanak-vitas-pontjai/">A szolgálati találmányok szabályozásának vitás pontjai</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="et_pb_section et_pb_section_4 et_section_regular" >
				
				
				
				
				
				
				<div class="et_pb_row et_pb_row_4">
				<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_4  et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_13  et_pb_text_align_justified et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p class="indent">Magyarországon a szabadalmi bejelentések közel fele (2021-ben a benyújtott 446 magyar nemzeti szabadalmi bejelentés 48%-a) intézményi bejelentés, azaz nem magánszemélyek, hanem jogi személyek a bejelentők. Ezek a bejelentések védhetnek egyéni feltalálók által megalkotott, majd ezután jellemzően egy jogi személy (cég) által megvásárolt találmányokat, vagy pedig a jogi személy munkavállalói által kidolgozott találmányokat. Utóbbi esetre, amikor egy feltaláló a munkaviszonya keretében hoz létre találmányi szintű megoldást, a szabadalmi törvény külön rendelkezéseket tartalmaz (1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról -későbbiekben Szt.- 9-17. §). A vonatkozó jogi szabályozás mind a munkavállaló feltaláló, mind a munkáltató részére számos jogot és kötelezettséget ír elő, amelyek ismerete fontos mindkét fél érdekében és az esetleges jogi viták megelőzése, elkerülése végett.</p>
<p class="indent">Az Szt. megkülönbözteti az alkalmazotti és a szolgálati találmányokat, attól függően, hogy a feltaláló munkaköri kötelessége-e, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.  Amennyiben munkaköri kötelesség, akkor szolgálati találmányról, ellenkező esetben alkalmazotti találmányról beszélünk. Ebben a két esetben részben eltérőek az Szt. rendelkezései.  Alapvető különbség az, hogy a szabadalomhoz való jog szolgálati találmány esetében -bizonyos feltételekkel- ex lege a munkáltatót illeti meg, míg alkalmazott találmány esetében a szabadalomhoz való jog a feltalálónál marad, a munkáltató pedig -szintén bizonyos feltételekkel- csak korlátos hasznosítási jogot kap.</p>
<p>A gyakorlatban, tapasztalataim szerint a szolgálati találmányoknak van nagyobb szerepe, az alkalmazotti találmányok esete jóval ritkább, ezért jelen rövid áttekintésben a szolgálati találmányokra vonatkozó szabályozás egyes pontjait tárgyalom, és az azokkal kapcsolatos kérdéseket, bizonytalanságokat vetek fel, a teljesség igénye nélkül. Megjegyzem azonban, hogy az Szt. legtöbb vonatkozó rendelkezése mind a két találmány típusra megfelelően alkalmazandó.</p>
<p class="indent">Szolgálati találmányok esetében a következő fő lépéseket szabályozza az Szt.:</p>
<ol>
<li style="list-style-type: none;">
<ol>
<li>A találmány megalkotásakor a feltalálónak kötelessége a találmányt haladéktalanul ismertetni a munkáltatójával.</li>
<li>A munkáltatónak az ismertetés átvételétől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e a találmányra. Ha ezt a munkáltató elmulasztja vagy nem tart igényt a találmányra, akkor azzal a munkavállaló rendelkezhet, ami azt jelenti, hogy saját maga szabadalmazhatja vagy akár harmadik félnek el is adhatja.</li>
<li>a) A munkáltató köteles ésszerű időn belül szabadalmi bejelentést tenni és megfelelő gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében. Ha a szabadalmi bejelentésre a munkáltató végül mégsem kíván oltalmat szerezni -nem oltalmazhatósági okok miatt-, akkor azt a fel kell ajánlania a feltalálóknak.<br />b) Adott esetben a munkáltató dönthet a találmány titokban tartása mellet, ha elismeri annak oltalmazhatóságát és azt üzleti titokként hasznosítja.</li>
<li>Ha a találmányra szabadalmat adnak, akkor amennyiben a munkáltató azt értékesíti, a feltalálónak megfelelő találmányi díjat kell fizetni. Értékesítésnek számít a szabadalommal védett megoldás kereskedelmi célú használata, előállítása, eladása vagy licencbe adása. Találmányi díjat akkor is kell fizetni, ha a munkáltató a találmányt ugyan értékesíti, de az azt védő szabadalmat a saját döntéséből eredően nem tartja fenn, vagy a találmányt titokban tartja.</li>
</ol>
<p class="indent">A fenti rendelkezések számos bizonytalanságot és adott esetben jogvitákra alkalmas pontot tartalmaznak.</p>
<p class="indent">Az 1. pontban kérdéses, hogy mit értünk a találmány megalkotásán. A szélsőséges megközelítésekből kiindulva elég egy elméleti levezetés, vagy pedig kipróbált működő megoldás jelenti a találmány megalkotását? Ehhez kapcsolódóan az ismertetés mértéke és módja is kérdéseket vethet fel. Milyen mennyiségű és minőségű információ átadása tekinthető a találmány ismertetésének. Továbbá a műszaki információk mellett szükséges-e a feltalálók teljes névsorának megadása, tekintettel a 2. pontban jelzett visszajelzési kötelezettségre. Megkövetelt-e az írásbeliség, különös tekintettel a 2. pontban szereplő határidőkre és az azokhoz kapcsolódó jogkövetkezményekre.</p>
<p class="indent">A munkáltató 2. pontban feltüntetett kötelezettségére külön felhívnám a figyelmet. Mivel annak elmulasztása a szabadalomhoz való jog elvesztését eredményezi, fontos, hogy kellően dokumentált és bizonyító erejű formában történjen meg a visszajelzés</p>
<p class="indent">A 3. ponthoz kapcsolódó kérdés lehet, hogy milyen szabadalmi bejelentés elégíti ki az Szt. rendelkezéseit? A nemzeti magyar bejelentésen kívül, európai vagy nemzetközi szabadalmi bejelentés benyújtásával teljesíti-e munkáltató a rárótt kötelezettséget. Az ’ésszerű időként’ megadott határidő kapcsán felvetődő kérdés, ha a munkáltató stratégiai okból később kívánja benyújtani a szabadalmi bejelentést az ésszerű időnek minősül-e, és ha igen van-e bármilyen időkorlát?</p>
<p>Visszavonás vagy elejtés esetében a munkáltatónak történő felajánlási kötelezettség körül is megfogalmazónak kérdések, például, hogy európai vagy nemzetközi szabadalmi bejelentések esetén, amelyek adott esetben a magyar szabadalommal egyenértékű oltalmat eredményezhetnek, szintén fennállhat-e a felajánlási kötelezettség.</p>
<p>Véleményem szerint az egyik leginkább kérdéses rendelkezés a titokban tartott találmányok esete. Az Szt. vonatkozó része szószerinti értelmezés alapján a titokban tartás feltételéül szabja a szabadalmazhatóság elismerését és az üzleti titokként történő hasznosítást. Ezek a munkáltató szemszögéből nézve jogosan értelmezhetők aránytalanul nagy megkötésnek. Kapcsolódó rendelkezés annak bizonyítási terhét, hogy a találmány az átvételének időpontjában nem volt oltalmazható a munkáltatóra helyezi, ami abban az esetben, ha munkáltató nem is hasznosítja a találmányt indokolatlanul nagy teher lehet. Ugyanakkor munkáltató részéről jogos igényként merülhet fel, hogy hasznosítástól függetlenül (pl. piaci viszonyok változása miatt) titokban tartsa a saját munkavállalója által, munkaidőben, a munkáltató eszközeivel és anyagi hozzájárulásával kidolgozott megoldást.</p>
<p class="indent">A 4. pont alatt jelzett díjazási kötelezettség valószínűleg a legtöbb jogvita alapja.</p>
<p>Az Szt. a díjazás alapjául alapesetben licenciaanalógiát követeli meg, ami a díjfizetés mértékének számítása kapcsán (például kalkulálható nyereség esetén a díjfizetés alapjául vett időszak és díjkulcs meghatározása) számos megközelítést tesz lehetővé és jogviták melegágya lehet.</p>
<p>A titokban tartott találmányokhoz kapcsolódóan a hivatkozva a 3. pont alatt tárgyalt titokban tartási feltételekre a törvényből az adódik, hogy ha egy munkáltató egy találmányt titokban tart, akkor azt díjaznia kell, függetlenül attól, hogy az bizonyítottan oltalmazható-e, míg utóbbit a szabadalmazott találmányoknál a szabadalmi eljárás során vizsgálják, és csak szabadalommal védett találmányok kapcsán áll fenn a díjfizetési kötelezettség.</p>
<p class="indent">Fentiek fényében indokolt, hogy az innováció területén aktív cégek, egyetemek és egyéb jogi személyek, ahol találmányok megalkotása várható, a szolgálati találmányok kezelésére és díjazására vonatkozóan megfelelő belső szabályozást dolgozzanak ki, amely mind a munkavállalók mind a munkáltató érdekeit szem előtt tartja, és egyben ösztönzi az innovációt. Fontos, hogy a szabályozás az alkalmazandó Szt. és a háttérjogszabályként szolgáló Ptk. alapján megfelelő formában kerüljön bevezetésre (azaz ne munkajogi kérdésként próbálják meg kezelni), és a munkavállalók mindegyike részéről írásban elfogadott legyen.</p>
</li>
</ol></div>
			</div><div class="et_pb_module et_pb_text et_pb_text_14  et_pb_text_align_left et_pb_bg_layout_light">
				
				
				
				
				<div class="et_pb_text_inner"><p style="text-align: justify;"><strong><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/tepfenhart-dora/">TEPFENHÁRT DÓRA</a></strong></p>
<p style="text-align: justify;">európai és magyar szabadalmi ügyvivő<br />okl. vegyészmérnök</p>
<p style="text-align: justify;"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-2946 size-medium alignnone" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2019/06/Tepfenhart-Dora.jpg" alt="" width="300" height="300" /></p></div>
			</div>
			</div>
				
				
				
				
			</div>
				
				
			</div>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-szolgalati-talalmanyok-szabalyozasanak-vitas-pontjai/">A szolgálati találmányok szabályozásának vitás pontjai</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Találmányok ipari alkalmazhatósága</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/talalmanyok-ipari-alkalmazhatosaga/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 22 Aug 2022 12:19:09 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=9890</guid>

					<description><![CDATA[<p>Ahhoz, hogy egy találmány szabadalmazható legyen, alapvetően három fő kritériumnak kell megfelelnie: legyen új, alapuljon feltalálói tevékenységen és legyen iparilag alkalmazható. </p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/talalmanyok-ipari-alkalmazhatosaga/">Találmányok ipari alkalmazhatósága</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;">Ahhoz, hogy egy találmány szabadalmazható legyen, alapvetően három fő kritériumnak kell megfelelnie: legyen új, alapuljon feltalálói tevékenységen és legyen iparilag alkalmazható. <span id="more-9890"></span>Ezek közül az első kettőről általában többet hallani, mivel a szabadalmi hivatalok gyakran az újdonságot és/vagy a feltalálói tevékenységet kérdőjelezik meg. De a sokszor félig elfelejtett ipari alkalmazhatóság is rengeteg izgalmat rejt magában. Járjuk is körül egy kicsit a témát!</p>
<p style="text-align: justify;">Mielőtt azonban belevágnánk, hadd jegyezzem meg, hogy az alább leírtak elsősorban az európai, illetve a magyar szabadalmi rendszerre vonatkoznak. Bár más országokban is van az ipari alkalmazhatósághoz hasonló követelmény (pl. az USA-ban <em>utility</em>, azaz hasznosíthatóság), azok nem minden esetben fednek át tökéletesen az európai, illetve magyar meghatározással.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ipari alkalmazhatóság definíciója a találmányok szabadalmazhatóságát szabályozó törvény (1995. évi XXXIII. törvény) szerint: „iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható”. Ez egy elég tág meghatározás, amibe sok minden belefér. A legtöbb találmány esetében nem is kell külön magyarázni az ipari alkalmazhatóságot, mert magától értetődő a leírásból. (Gondoljunk csak bele: ha a találmány egy vízálló óra, rögtön mindenki tudja, hogy az óragyártók ezt el tudják adni azoknak az úszóknak, akik a vízben is szeretnék tudni az időt.)</p>
<p style="text-align: justify;">Na de akkor, ha ez ilyen egyszerű, mi lehet a gond? Mi az, ami nem állítható elő vagy használható valamilyen iparágban?</p>
<p style="text-align: justify;">Az egyik legjobb példa az örökmozgók esete. Az örökmozgó egy olyan hipotetikus gép, amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, hatásfoka legalább 100% (vagyis képes akár több energiát termelni, mint amennyit elhasznál). Mai tudásunk szerint ilyet lehetetlen előállítani, mert ellentmond bizonyos alapvető fizikai törvényeknek (egészen pontosan a termodinamika első és/vagy második főtételének). Azt gondolnánk, hogy akkor ilyeneket senki nem is próbál előállítani, nemhogy szabadalmaztatni. Meglepő módon azonban nincs hiány örökmozgós bejelentésekből, annyira, hogy a szabadalmi osztályozási rendszerekben külön kategóriájuk is van „<em>állítólagos</em> örökmozgók” címmel. Egy példa a <a href="https://patents.google.com/patent/GB2547299A/en?oq=GB2547299A" target="_blank" rel="noopener">GB2547299A</a> számú bejelentés, amely két akkumulátort tartalmazó járműről szól. A jármű &#8211; a feltaláló szerint &#8211; úgy működne, hogy az egyik akkumulátor üzemeli a járművet, míg a másikat tölti motor, majd az első lemerülése után az akkumulátorok szerepet cserélnek, a második működteti a járművet és az első töltődik. Így nem lenne szükség tankolásra. Ez persze elsőre roppant csábítóan hangzik, csakhogy nem lehet megvalósítani. Ezt mi sem tükrözi jobban, mint hogy a szabadalmi bejelentésben sincs a fenti <em>ötleten</em> kívül más információ, nincs leírva, hogy a találmányt <em>konkrétan</em> hogyan is kellene kivitelezni, továbbá nincsen mérési adatok sem, amelyek alátámasztanák, hogy ez így valóban működik. Egy ilyen hiányos bejelentésre biztosan nem is adnak szabadalmat.</p>
<p style="text-align: justify;">Meg kell jegyezni, hogy a szabadalmi hivatalok azért nincsenek <em>teljesen</em> elzárkózva az örökmozgók szabadalmazásától, hiszen ki tudja, mit hoz a jövő &#8211; még az is lehet, hogy egyszer majd megdőlnek a termodinamika főtételei. Mindenesetre addig, amíg ez be nem következik, egy örökmozgót szabadalmaztatni kívánó feltaláló legyen arra felkészülve, hogy a hivatalt csak egy ténylegesen működő, mindenféle tesztnek alávetett prototípus fogja meggyőzni.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ipari alkalmazhatóságot az örökmozgókon kívül bármilyen más, a fizikai törvényszerűségeknek ellentmondó találmány esetében megkérdőjelezi a hivatal. Ha kétség merül fel, kikérdezik a szakértők (Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia) véleményét, hogy szerintük ez a találmány így tényleg működne-e. Továbbá a feltalálónak minden kétséget kizáróan be kell tudni bizonyítani, hogy valóban működik a találmánya.</p>
<p style="text-align: justify;">A tudományos fantasztikus találmányokat hátrahagyva térjünk most vissza a valóság talajára. Ugyanis vannak olyan találmányok, amik ugyan teljesen reálisak a mai tudásunk szerint is, mégis külön ki kell térni náluk az ipari alkalmazhatóságra.</p>
<p style="text-align: justify;">Fentebb már szó volt arról, hogy a legtöbb esetben a találmány leírásából már egyértelmű, hogy majd hogyan lehet használni. Azonban egyes biotechnológiai találmányoknál kötelező külön rámutatni az ipari alkalmazhatóságra &#8211; a gén-, illetve fehérjeszekvenciák esetében ugyanis nem magától értetődő, hogy mire is lehet őket alkalmazni.</p>
<p style="text-align: justify;">Gondoljunk csak bele: felfedezünk egy olyan ritka génváltozatot, ami az emberek csak kis százalékában van jelen. De akiknél jelen van, azoknak 8 óra alvás helyett bőven elegendő 4 óra ahhoz, hogy kipihentnek érezzék magukat. Ha sikerül izolálni a génváltozathoz tartozó fehérjét, azt lehetne arra használni, hogy az embereknek kevesebb alvásra legyen szükségük. Itt a találmány kulcseleme az izolált gén- és fehérjeszekvencia lenne. Erre lehetne is szabadalmat igényelni, azonban ha a bejelentésbe kizárólag a szekvenciákat írjuk le (ezeket jó hosszú betűsorokként kell elképzelni), abból senki nem lesz képes <em>ránézésre</em> megmondani, hogy ezt majd mire lehet használni. A szabadalmi hivatal is biztosan kifogásolná, hogy hol az ipari alkalmazhatóság.</p>
<p style="text-align: justify;">De lássunk egy valós példát is. Az <a href="https://patents.google.com/patent/EP1566386B1/en?oq=EP1566386B1" target="_blank" rel="noopener">EP1566386B1</a> számú szabadalomban egy Rhor-nak keresztelt fehérjét ismertetnek, ami alkalmas a kopaszodás kezelésére. Ismertetik továbbá a hozzá tartozó gént is, aminek segítségével a kopaszodásra való hajlamot lehet detektálni. A leírásban ugyan nincs külön fejezet „ipari alkalmazhatóság” címmel, de nagyon figyeltek arra, hogy mindenféle lehetséges hasznosítási módot kifejtsenek (pl. a Rhor fehérjét tartalmazó gyógyászati készítményt kopaszodás kezelésére lehet alkalmazni, vagy a gén rekombináns változatával hogyan lehet előállítani a Rhor fehérjét).</p>
<p style="text-align: justify;">A szekvenciák esetében tehát figyelni kell arra, hogy a szabadalmi bejelentésben leírjuk, hogy mire is lehet őket használni. Például az adott fehérjének vagy nukleotidszekvenciának mi a funkciója, vagy az adott gén (rész)szekvenciája milyen funkciójú fehérjét képes előállítani.</p>
<p style="text-align: justify;">Visszakanyarodva az ipari alkalmazhatóság definíciójához, láttuk, hogy ha a találmány az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható, akkor már megfelel ennek a követelménynek. Bár ez tényleg sok mindent lefed, az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Fellebbezési Tanácsának 2005-ös döntése (<a href="https://www.epo.org/law-practice/case-law-appeals/recent/t040870eu1.html" target="_blank" rel="noopener">T 0870/04</a>) értelmében az ipari alkalmazhatóság teljesüléséhez nem elég, hogy az adott találmányt valahogy elő lehet állítani, hanem ahhoz valamilyen jövedelmező alkalmazásnak is társulnia kell. Ez a kérdés megint csak egy biotechnológiai tárgyú találmánnyal kapcsolatban került elő. A döntés kimondja, hogy azokban az esetekben, ahol az emberi szervezetben természetesen előforduló anyagot azonosítanak, illetve ennek az előállítását ismertetik, de az anyagnak nem ismerik a funkcióját vagy a funkciója annyira komplex, hogy még nem értik teljesen, nincs hozzá kapcsolható betegség és semmilyen egyéb gyakorlati alkalmazást nem írnak le; az ipari alkalmazhatóság kritériuma nem teljesül. Az ilyen kutatási eredmények természetesen tudományosan nagyon is érdekesek és értékesek lehetnek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ipar is tudja majd alkalmazni. A döntésben felsorolnak néhány példát arra az esetre, hogy mikor teljesül az ipari alkalmazhatóság biotechnológiai találmányok (főleg a természetben előforduló anyagok) esetében: ha ismertetik az anyag szerkezetét és funkcióját, továbbá olyan eljárást, ami lehetővé teszi az anyag nagy mennyiségben történő előállítását. Ez már egyértelművé teszi, hogy a leírt funkcióhoz kapcsolódó alkalmazásban lehet használni. Vagy például ha az emberi egészség szempontjából létfontosságú funkciót mutató anyagot azonosítunk, ott is rögtön nyilvánvaló, hogy a funkcióhoz kapcsolódó betegségek esetében gyakorlati haszna lehet (ilyen volt például az inzulin és a humán növekedési hormon esete). Szóval biotechnológiai találmányok esetében figyelni kell arra, hogy az adott fehérje, peptid, nukleotidszekvencia stb. funkcióját mindenképpen írjuk le, vagy legalább társítsunk hozzá valamilyen megelőzendő vagy kezelendő állapotot/betegséget.</p>
<p style="text-align: justify;">Összefoglalva, az ipari alkalmazhatóság sok találmány esetében már magából a találmány ismertetéséből adódik. Azonban ha a fizikai törvényszerűségeknek ellentmondó terméket vagy eljárást szeretnénk szabadalmaztatni, igencsak meg fog gyűlni vele a bajunk. A biotechnológiai találmányok pedig különleges helyzetben vannak az ipari alkalmazhatóság szempontjából (is): azoknál külön le kell írni a szabadalmi bejelentésben, hogy iparilag hogyan lehet alkalmazni, és ezen belül nem elég csak annyit ismertetni, hogy hogyan lehet előállítani, hanem azt is ki kell fejteni, hogy mire lehet használni.</p>
<p style="text-align: justify;">A teljesség kedvéért még megjegyezném, hogy ipari alkalmazhatóságon mint a szabadalmazhatóság egyik feltételén kívül további olyan feltételek is vannak, amelyek ezzel gyakran összefüggésben állnak. Ilyenek például a törvény 1. § (2) bekezdése alapján az oltalomból kizárt kategóriák, mint például felfedezések, esztétikai alkotások, szellemi tevékenységre vonatkozó megoldások és az információk megjelenítése. Ugyancsak fontos tudni, hogy a törvény 6. §-ában egyes kiemelt jelentőségű kategóriák, mint például az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások kifejezetten ki vannak zárva a szabadalmazható találmányok köréből.</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett az ipari alkalmazhatóság kérdésével összefüggésben merül fel a találmány gyakorlati megvalósíthatósága is – a korábbi szabályozásban ez is a szabadalmazhatóság feltételét képezte. Ez ma is feltétel, de most a törvény 60. §-ában kerül megfogalmazásra olyan formában, hogy „a szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani”.  Ezek a feltételek együttesen nagyon részletesen körülírják, hogy mely találmányokra lehet szabadalmi oltalmat engedélyezni, de a fentiekben ezek közül csak az „ipari alkalmazhatósággal”, a sok feltétel egyikével foglalkoztunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/haraszti-helga/">HARASZTI HELGA</a></p>
<p style="text-align: justify;">szabadalmi ügyvivőjelölt</p>
<p style="text-align: justify;"><img loading="lazy" decoding="async" class="alignleft size-medium wp-image-3930" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2020/02/Haraszti-Helga-300x300.jpg" alt="" width="300" height="300" /></p>
<p style="text-align: justify;">
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/talalmanyok-ipari-alkalmazhatosaga/">Találmányok ipari alkalmazhatósága</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A kevesebb néha több – avagy hány jellemzőt írjunk az igénypontba?</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-kevesebb-neha-tobb-avagy-hany-jellemzot-irjunk-az-igenypontba/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 11 Apr 2022 15:15:14 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=9626</guid>

					<description><![CDATA[<p>A márkavédelem és márkaépítés szempontjából nagy jelentősége van a védjegyoltalomnak: Coca-Cola vs HELL ENERGY Magyarország Kft.</p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-kevesebb-neha-tobb-avagy-hany-jellemzot-irjunk-az-igenypontba/">A kevesebb néha több – avagy hány jellemzőt írjunk az igénypontba?</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify">A szabadalom (vagy szabadalmi bejelentés, ha még nem adták meg) legfontosabb részét az igénypontok képezik. Hiszen ahogy a szabadalmi törvényben (1995. évi XXXIII. törvény) olvasható, a szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Vagyis azt, hogy pontosan mit véd a szabadalmunk, a gyakran elég nyakatekert nyelvezettel írt igénypontok határozzák meg.</p>
<p style="text-align: justify">Mivel a szabadalom tulajdonosa – a szabadalmas – kizárólagos hasznosítási joggal rendelkezik a védett terméket vagy eljárást illetően, egyáltalán nem mindegy, hogy pontosan milyen jellemzőket írunk az igénypontokba. (A továbbiakban az egyszerűsítés kedvéért a szabadalom tárgya egy termék lesz, de a lentiek ugyanúgy érvényesek eljárásokra is.) A szabadalmas célja nyilván az, hogy minél szélesebb oltalmi kört kapjon; ugyanakkor a szabadalmi hivatalok csak olyan igénypontokra fognak szabadalmat adni, amik – többek között – megfelelnek az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményének (egyszerűsítve: más korábban még nem találta fel ugyanazt, illetve nem lehet a korábbi ismeretek egyszerű kombinálásával létrehozni az adott találmányt).</p>
<p style="text-align: justify">Az igénypontok megfogalmazása azért is fontos, mert <strong>egy konkurens cég csak akkor bitorol, ha az ő termékükben a kérdéses szabadalom igénypontjában szereplő <em>összes</em> jellemző megvalósul</strong>. Tehát ha például van egy olyan szabadalommal védett termék, aminél az igénypontok szerint 10 jellemzőnek kell teljesülnie; akkor, ha a versenytárs rájön, hogy a 10-ből csak 9-cel is ugyanolyan jól működik a dolog, máris meg tudja kerülni a szabadalmat, és nyugodtan árusíthatja a termékét.</p>
<p style="text-align: justify">Egy másik példa, ami jól szemlélteti az igénypontokban megadott jellemzők mennyiségének – vagyis tulajdonképpen az oltalmi kör szélességének – a jelentőségét, a következő. Tételezzük fel, hogy kitalálunk egy új gyógyszert, aminek hatásához szükséges, hogy legyen benne A és B komponens. Sőt, utána rájövünk arra is, hogy ennél még jobb eredményt érünk el, ha az A és B komponens mellett még egy harmadik, C összetevőt is beleteszünk. Gondolhatnánk ekkor, hogy az 1. igénypontba rögtön írjuk bele mind a három komponenst, hiszen az a legszuperebb változat. Igen ám, de ha a konkurencia rájön, hogy a C komponens nélkül is hatékony az orvosság (csak kevésbé jó), akkor rögtön el fognak kezdeni A+B összetételű gyógyszert gyártani, ezzel pedig a piac egy részét elveszítjük. Ebben az esetben tehát az lenne a helyes eljárás, ha az 1. igénypontba (amit főigénypontnak nevezünk) egy olyan gyógyszer kerülne, amiben A és B komponens van, és csak egy aligénypontba írnánk bele, hogy egy további lehetőség, hogy tartalmaz még C komponenst is.</p>
<p style="text-align: justify">Ebből a fenti példából talán már azt is lehet érzékelni, hogy tulajdonképpen <strong>minél kevesebb jellemzőt</strong> (pl. összetevőt) <strong>adunk meg az igénypontokban, annál szélesebb lesz az oltalmi kör</strong>. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy ne essünk át a ló másik oldalára. Elvégre ahhoz, hogy szabadalmat kapjunk, teljesíteni kell a fent említett újdonság és feltalálói tevékenység kritériumát. Túl kevés jellemzőt tartalmazó igénypontoknál fennáll annak a veszélye, hogy az a megoldás már a technika állásának része lesz, vagyis valaki már korábban feltalálta. (Arról nem is beszélve, hogy az igénypontoknak a találmány összes esszenciális jellemzőjét tartalmaznia kell; csak abból a megfontolásból, hogy tágabb legyen az oltalmi kör, nem hagyhatunk ki lényeges jellemzőket.)</p>
<p style="text-align: justify">Jöjjön még egy példa a fentiek szemléltetésére. A találmány legyen egy új focicipő, aminek segítségével pontosabban lehet passzolni a labdát. Ebben az esetben a lehető legszélesebb oltalmi kör elméletben az lenne, ha egyszerűen egy sportcipőt igényelnénk, mindenféle egyéb jellemző kikötése nélkül. Ezt azonban a szabadalmi hivatalok biztosan nem engedélyeznék, hiszen már ezerféle sportcipő létezik. Rendben, akkor adjunk meg egy jellemzőt: sportcipő, aminek a talpán stoplik vannak. Látható, hogy az oltalmi kör rögtön szűkült – most már a sima talpú cipőket kizártuk. De ez még mindig nem elég a szabadalomhoz, hiszen a stoplis cipők már ugyanúgy ismertek. Akkor muszáj további jellemzőket belefoglalnunk az igénypontba, tovább szűkítve az oltalmi kört. Például sportcipő, aminek a talpán stoplik vannak és a cipő orrán két irányítózónából álló bevonat van. Ezzel tovább korlátoztuk a szóba jöhető sportcipőket, hiszen most már az orráról is mondtunk valamit. De ez még mindig nem biztos, hogy elég lesz a szabadalomhoz – addig kell a (nélkülözhetetlen) jellemzőket hozzáadni, amíg el nem jutunk egy olyan sportcipőhöz, amit korábban még senki nem írt le. Így például a következő bonyolult igénypontot kaphatjuk:</p>
<p style="text-align: justify"><em>„1. Sportcipő, különösen labdák továbbítási pontosságának fokozására, amely láb befogadására szolgáló belső teret határoló talprésszel és a talprészhez hozzáerősített felsőrésszel rendelkezik, a felsőrész bújtatónyílással, valamint a sportcipő felhúzását megkönnyítő és a bújtatónyílástól induló hasítékkal van ellátva, a hasíték környezetében egy vagy több összehúzó szerv, valamint az összehúzó szervnek a felsőrészhez történő csatlakoztatására szolgáló kapcsolószervek vannak elhelyezve, és a felsőrész külső felületének legalább egy része bevonattal van ellátva, a bevonat legalább két darab irányítózónából van összeállítva, az irányítózónák külső oldala ütközőszervekkel van ellátva, az ütközőszervek a külső oldalból kiálló és a külső oldal felületi normálisával 1–80°-os hajlásszöget bezáró tengelyű nyúlványok, valamint a nyúlványok által közrefogott fészkek rendezett együtteséből vannak összeállítva, ahol az egyes irányítózónákban elhelyezkedő ütközőszervek nyúlványait a hasíték felől a talprész felé terjedően egymás mellé sorolt hosszanti bordák alkotják, </em>azzal jellemezve,<em> hogy az egyes irányítózónákon (11, 12) belül elhelyezkedő ütközőszervek (21, 22) nyúlványai (21a, 22a) egymással párhuzamos helyzetűek, és az eltérő irányítózónák (11, 12) legalább egy részénél pedig az ütközőszervek (21, 22) nyúlványai (21a, 22a) más-más irányúak.”</em></p>
<p style="text-align: justify">[A HU222806B1 számú magyar szabadalom 1. igénypontja; Oroszi László találmánya, ami alapján később (bitorolva) az Adidas előállította a nagy sikerű Predator Mania futballcipőt.]</p>
<p style="text-align: justify">A fenti igénypont mellékesen azt is jól mutatja, hogy bizony elég sajátos nyelvezete van az igénypontoknak, amit sokszor nem is olyan könnyű első olvasásra megérteni.</p>
<p style="text-align: justify">Visszatérve az igényponti jellemzők számára: nem feltétlenül kell minden esetben olyan borzasztóan sokat írni, mint az előbbi példában. Attól függ, pontosan mennyire van szükség, hogy mi a találmány és milyen zsúfolt a technika állása (a sportcipők esetében valószínűleg elég zsúfolt a mezőny, ott valószínűleg sok jellemző kellene az igénypontba, míg egy új, gyógyszerként hatásos molekulacsalád izolálásakor elég lehet, ha egyszerűen lerajzoljuk a molekulák általános képletét).</p>
<p style="text-align: justify">Bizonyos esetekben kevés szóval is le lehet írni egy korszakalkotó találmányt:</p>
<p style="text-align: justify"><em>„1. Normálisan szilárd polipropilén, amely lényegében ismétlődő polipropilén-egységekből áll, amely jelentős mennyiségben tartalmaz kristályos polipropilént.”</em> [US4379851 számú szabadalom]</p>
<p style="text-align: justify">Ez az igénypont az eredeti angol nyelven mindössze 15 szóból áll. A találmány pedig nem más, mint az 1951-ben feltalált alap műanyag. A meglepően rövid igénypont a szabadalom ellen indított perekben is megállta a helyét – bármiféle korlátozás nélkül, változatlan formában megmaradt.</p>
<p style="text-align: justify">Manapság azonban óvatosnak kell lenni a túlságosan rövid igénypontokkal, ugyanis ezeknél elég nagy a valószínűsége, hogy a hivatal visszadobja, mondván, hogy nem teljesíti az újdonság vagy a feltalálói tevékenység követelményét. Így járt például az alábbi kezdeti igénypont is:</p>
<p style="text-align: justify"><em>„1. Gyógyszer, amely tartalmaz PDE4-inhibitort és EP4-receptor-antagonistát.”</em> [US2013/0237527A1 számú szabadalmi bejelentés]</p>
<p style="text-align: justify">Itt az elgondolás az volt, hogy egy olyan gyógyszert igényelnek, ami a fenti két komponenst tartalmazza. A hivatal azonban úgy ítélte meg, hogy ez az addigi ismeretek alapján (és egyéb követelmények miatt) túlságosan tág oltalmi kör lenne, és így végül a megadott szabadalomban ez az első igénypont annyi kémiai jellemzővel bővült, hogy most egy egész oldalon keresztül terjeng. (Akit érdekel a végső verzió, itt megnézheti: <a href="https://patents.google.com/patent/US8877758B2/en?oq=US8877758B2">US8877758B2</a>)</p>
<p style="text-align: justify">Összefoglalva, <strong>a főigénypontba pontosan annyi jellemzőt kell beleírni, ami minimálisan szükséges a találmány megvalósításához, és ezenkívül elkülöníti a találmányt a technika állásától</strong> (a korábban már feltalált termékektől/eljárásoktól).</p>
<p style="text-align: justify">Azonban azt megállapítani, hogy pontosan hány jellemző teljesíti ezt a feltételt, és melyek azok, amelyek esetleg elhagyhatók, sokszor egyáltalán nem könnyű feladat (ráadásul az igénypontok írásánál rengeteg egyéb szempontot is figyelembe kell venni, amire itt nem tértünk ki). Állhatna itt esetleg egy olyan figyelmeztetés is, mint a kaszkadőrök mutatványainál: ezt ne próbáld ki otthon! Érdemes szakember segítségét kérni az igénypontok megfogalmazásánál, mert később sok fejfájástól kímélhetjük meg magunkat, ha már az elejétől kezdve szakértővel dolgozunk. Csak ezek után ne csodálkozzunk, ha a szabadalmi ügyvivőnk is napokig, netán hetekig töpreng az igénypontok megfogalmazásán…</p>
<p style="text-align: justify"><em>A teljesség és a pontosság érdekében mintegy utóiratként még hozzátenném, hogy a fent leírtak elsősorban a főigénypontra vonatkoznak. A jelen cikkben nem tértünk ki arra, hogy az aligénypontokban mit és hogyan kell megfogalmazni, illetve hogy ezek milyen bonyolult függőségben állhatnak egymással és a főigényponttal. Továbbá azzal sem foglalkoztunk, hogy a szükségesnek ítélt jellemzőket az igényponton belül hogyan kell csoportosítanunk – ugyanis még ennél is szigorú követelményeknek kell megfelelni. Végül, de nem utolsósorban, arról sem esett szó, hogy ha egy szabadalomban egynél több főigénypont van, akkor mire kell figyelnünk. Ezekről ugyanis mind külön tanulmányt lehetne írni, amit a jelen cikk keretei nem tettek lehetővé. De ez a kiegészítés csak még inkább erősíti az előbbi állítást, miszerint igénypontokat írni bizony nem gyerekjáték.</em></p>
<p><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/haraszti-helga/">HARASZTI HELGA</a></p>
<p>szabadalmi ügyvivőjelölt</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignleft size-medium wp-image-3930" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2020/02/Haraszti-Helga-300x300.jpg" alt="" width="300" height="300" /></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-kevesebb-neha-tobb-avagy-hany-jellemzot-irjunk-az-igenypontba/">A kevesebb néha több – avagy hány jellemzőt írjunk az igénypontba?</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A márkanév és a védjegyoltalom kapcsolata</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-markanev-es-a-vedjegyoltalom-kapcsolata/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 01 Apr 2022 06:35:04 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=9617</guid>

					<description><![CDATA[<p>A márkavédelem és márkaépítés szempontjából nagy jelentősége van a védjegyoltalomnak: Coca-Cola vs HELL ENERGY Magyarország Kft.</p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-markanev-es-a-vedjegyoltalom-kapcsolata/">A márkanév és a védjegyoltalom kapcsolata</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify">Sokan magától értetődőnek veszik, hogy ha van egy bejáratott márkájuk, illetve brandjük, akkor az valamilyen szintű jogi védelemben is részesülni fog a versenytársak általi lemásolás ellen. Sajnos a helyzet azonban nem ilyen egyszerű, kivéve, ha a vállalkozás már a márka bevezetésekor védjegyoltalmat igényelt márkanevének.</p>
<p style="text-align: justify">A cikkben két szálon kerül bemutatásra a Coca-Cola reklámkampányán, illetve HELL ENERGY Magyarország Kft. védjegyein keresztül, hogy márkavédelem és márkaépítés szempontjából milyen jelentősége van a védjegyoltalomnak.</p>
<p style="text-align: justify"><strong>Ölelés és Puszi a Coca-Cola reklámkampányának</strong><strong> </strong></p>
<p style="text-align: justify">A Coca-Cola 2019-ben indította el ún. &#8222;sztori&#8221; reklámkampányát, amiben alumíniumdobozos termékeinek felületén 156 különböző szót helyezett el, köztük a „Ölelés és Puszi” (Hugs &amp; Kisses) jelentésű XOXO feliratot is.</p>
<p style="text-align: justify">A Coca-Cola „XOXO” reklámüzenete azonban túlment a HELL érzékenységi küszöbén, aki úgy vélte, hogy ez összetéveszthető a szintén üdítőket megjelölő – és védjegyoltalom alatt álló – XIXO márkanevével. A HELL a XIXO védjegye alapján védjegybitorlási pert indított, amelynek eredményeként sikerült eltiltania a Coca-Colát attól, hogy üdítőinek csomagolásán a „XOXO” szót használhassa.</p>
<p style="text-align: justify"><strong>A XIXO és XOXO szavak hasonlóságának jogkövetkezményei</strong></p>
<p style="text-align: justify">A Coca-Cola és HELL jogvitája remekül szemlélteti azt, hogy a márkát oltalmazó védjegy milyen ütőképes jogi eszköz lehet egy vállalkozás kezében.</p>
<p style="text-align: justify">A HELL fellépésének jogalapját az adta, hogy a HELL védjeggyel rendelkezik a XIXO szóra „soft drink” kategóriájú üdítőitalok vonatkozásában, amely kategóriába a Coca-Cola termékei pontosan beleesnek.</p>
<p style="text-align: justify">A védjegytörvény pedig kimondja, hogy a védjegyjogosultnak kizárólagos használati joga van a védjegye használatára, amely alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében a védjegyével oltalmazott termékekkel összefüggésben használ összetéveszthető megjelölést (szaknyelven ezt nevezzük védjegybitorlásnak).</p>
<p style="text-align: justify">A per során a bíróság a &#8222;XIXO&#8221; és a &#8222;XOXO&#8221; megjelölések között szembetűnő hasonlóságot látott, ugyanis azok pusztán egy betűben térnek el egymástól. Ezen felül a bíróság tanulságos megállapításokat tett, amelyek az alábbiakban kerülnek összefoglalásra.</p>
<p style="text-align: justify">A Coca-Cola sikertelenül védekezett azzal, hogy a HELL nem igazolt egyetlen olyan esetet sem, amikor a vásárló valóban összetévesztette volna a felek termékeit, mert elégséges csupán ennek a reális esélye is. A bíróság megállapította továbbá, hogy a jogsértés tényén nem változtat a XOXO feliratú termékek kampányon belüli csekély aránya sem, mert a bitorlás már egyetlen termék esetében is megvalósulhat.</p>
<p style="text-align: justify">A jogsértés megállapítása körében azt is kimondta a bíróság, hogy ha a &#8222;XOXO&#8221; és &#8222;Coca-Cola&#8221; feliratok egyszerre látszanak, ezért az összetéveszthetőség nyomán reális annak a tévedésnek a lehetősége, hogy az üdítőital a peres felek együttműködésének terméke.</p>
<p style="text-align: justify">A fentiekre tekintettel – a HELL kérésének megfelelően – a bíróság eltiltotta a Coca-Colát a XOXO felirat további használatától és a HELL ügyvédi munkadíjának megfizetésén felül arra is kötelezte a jogsértő céget, hogy honlapján tegye közzé a jogsértést kimondó ítélet rendelkező részét.</p>
<p style="text-align: justify"><strong>Nem minden márka lehet védjegy!</strong></p>
<p style="text-align: justify"><strong> </strong>A cikk folytatódik a Hello Biznisz oldalán, ide kattintva olvasható:</p>
<p style="text-align: justify"><a href="https://hellobiznisz.hu/hogyan-valasszunk-markanevet-markavedelem-es-markaepites-szempontjabol-milyen-jelentosege-van-a-vedjegyoltalomnak/#védjegyoltalom" target="_blank" rel="noopener">https://hellobiznisz.hu/hogyan-valasszunk-markanevet-markavedelem-es-markaepites-szempontjabol-milyen-jelentosege-van-a-vedjegyoltalomnak/#védjegyoltalom</a></p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-markanev-es-a-vedjegyoltalom-kapcsolata/">A márkanév és a védjegyoltalom kapcsolata</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A jó bornak nem kell cégér, vagy mégis? – A földrajzi árujelzők jelentősége</title>
		<link>https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-jo-bornak-nem-kell-ceger-vagy-megis-a-foldrajzi-arujelzok-jelentosege/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 30 Mar 2022 17:37:38 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szabadalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.danubia.com/?p=9603</guid>

					<description><![CDATA[<p>Fontos, hogy egy kiemelkedő minőségű borra büszkék lehessünk, az egy ország kultúrájának részévé válhasson, és akár világszintű ismertségre tegyen szert a földrajzi árujelzők oltalmának segítségével.</p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-jo-bornak-nem-kell-ceger-vagy-megis-a-foldrajzi-arujelzok-jelentosege/">A jó bornak nem kell cégér, vagy mégis? – A földrajzi árujelzők jelentősége</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify">A régi közmondás szerint „a jó bornak nem kell cégér”, azonban érdemes egy kicsit elgondolkodni azon, hogy valójában mennyire fontos, hogy egy kiemelkedő minőséget képviselő borra büszkék lehessünk, az egy ország kultúrájának részévé válhasson, és akár világszintű ismertségre tegyen szert, mindezt a földrajzi árujelzők oltalmának segítségével.</p>
<p style="text-align: justify">Bár a földrajzi árujelzők oltalma az iparjogvédelmi oltalmi formák között viszonylag szűk területet képvisel, a kulturális és tradicionális jelentősége hatalmas. Ennek köszönhető, hogy európai és nemzetközi szinten egyaránt fontos szerepet kap a földrajzi árujelzők oltalmának szabályozása. Az európai gazdaságban kiemelt jelentőséggel bír a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, ezen belül is a bortermelés. A borok és pezsgők földrajzi árujelzői (pl. Champagne, egri bikavér) a származási ország kultúrájának közismert és rendkívül fontos részei, amelyek a termékek minőségi követelményeinek biztosításán túl jelentős piaci értéket is képviselnek.</p>
<p style="text-align: justify">A földrajzi árujelzők oltalma a védjegyekhez hasonlóan – ahogy az elnevezés is mutatja – árujelző jellegű. Ez azt jelenti, hogy a piaci forgalomban részt vevő termékek eredetének azonosítását szolgálják. A földrajzi származás azonosításán túl az oltalom lényege, hogy a termékek minőségi jellemzői és a származási területük között fennálló kapcsolatnak igazolhatónak kell lennie. Más iparjogvédelmi oltalmi formákhoz hasonlóan csak jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, hatósági eljárás eredményeképpen jöhet létre az oltalom. A földrajzi árujelzők oltalma – a védjegyektől eltérő módon – határozatlan időre szól.</p>
<p style="text-align: justify">A jogosultak felléphetnek abban az esetben, ha valaki az adott megjelölést jogosulatlanul használja. A jogosulatlan használat gyakori esete, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, illetve az is, ha a termék nem felel meg a termékleírásban foglalt követelményeknek. A termékleírás biztosítja a földrajzi árujelzővel ellátott termékek megbízhatóan magas minőségét.</p>
<p style="text-align: justify">A földrajzi árujelzők oltalmának rendszere három elemből épül fel: nemzeti oltalom, európai uniós oltalom, nemzetközi oltalom. Ezek a szabályozási rendszerek egymás mellett működnek, és esetenként kiegészítik, máskor kizárják egymást. A földrajzi árujelzők fogalma egy gyűjtőfogalom, amely a különböző rendszerekben más és más elnevezésű oltalmi fajtákat foglal magában, amelyeknek azonban lényegi elemei megegyeznek egymással.</p>
<p style="text-align: justify">Az Európai Unióban borok, borászati termékek és ízesített borok kizárólag európai uniós oltalomban részesíthetők. Az európai uniós oltalmi rendszer egységes hatályának köszönhetően az EU egész területén védelmet élveznek a különböző tradicionális, sok esetben történelmi jelentőségű borvidékek termékei. Ennek – sok más tagállamhoz hasonló módon – Magyarország tekintetében is hatalmas kulturális jelentősége van.</p>
<p style="text-align: justify">Az európai uniós terminológia szerint a földrajzi árujelzők két típusát különböztetjük meg<a href="#_ftn1" name="_ftnref1">[1]</a>:</p>
<ul style="text-align: justify">
<li>oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM)</li>
</ul>
<p style="text-align: justify"><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-9604" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/OEM.png" alt="" width="130" height="130" /></p>
<p style="text-align: justify">Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés a nemzeti oltalom logikáját követve szigorúbb feltételekhez kötött oltalmi forma. Az ilyen oltalomban részesített termékeket egy konkrét adott területen kell előállítani, feldolgozni vagy elkészíteni. A borok esetében ez azt jelenti, hogy a szőlőnek a megjelölt földrajzi területről kell származnia. A fent látható címke használata a termékeken élelmiszerek és mezőgazdasági termékek esetében kötelező, míg a borok esetében opcionális.</p>
<ul style="text-align: justify">
<li>oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ)</li>
</ul>
<p style="text-align: justify"><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter wp-image-9606 size-full" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/OFJ.png" alt="" width="130" height="130" /></p>
<p style="text-align: justify">Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében olyan termékekről beszélhetünk, amelyek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője a földrajzi eredetüknek tulajdonítható. Ebben az esetben is látható, hogy az európai uniós oltalom tartalmát tekintve a nemzeti oltalomhoz hasonló. Olyan termékek viselhetik ezt a jelzést, amelyeket részben egy adott régióban állítanak elő, dolgoznak fel vagy készítenek el. Borok esetében ez azt jelenti, hogy a felhasznált szőlőfajták legalább 85%-ának a megjelölt földrajzi területről kell származnia.</p>
<p style="text-align: justify">Földrajzi jelzés nem csak élelmiszerek, mezőgazdasági termékek, valamint borok vonatkozásában szerezhető, hanem szeszes italok és ízesített borok vonatkozásában is. Általában olyan termékek viselhetik ezt a jelzést, amelyeket részben egy meghatározott régióban desztillálnak vagy készítenek el. Az alapanyagoknak azonban nem kell feltétlenül ebből a régióból származniuk. A címke használata az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek esetében szintén kötelező, míg a borok, a szeszes italok és az ízesített borok tekintetében opcionális.</p>
<p style="text-align: justify">A magyar borvidékek széles palettáját találhatjuk meg mind az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM), mind az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) körében. A gondosan összeállított termékleírások biztosítják, hogy a fogyasztókhoz magas minőségű, megbízható, az adott földrajzi területre jellemző ízeket produkáló termékek jussanak el. Egyes termékleírások esetében bizonyos évjáratokra más előírások vonatkoznak, ezzel is jelezve, hogy a borászat területén (mint a mezőgazdaságban általában) is adaptálódni kell a változó környezethez, szem előtt tartva azt, hogy a termékek minősége változatlan legyen. A földrajzi árujelzők hozzájárulnak a fogyasztói bizalom kialakulásához és a kulturális értékek megőrzéséhez belföldön és az Európai Unió egész területén.</p>
<p style="text-align: justify"><strong>A magyar borászati termékek oltalom alatt álló eredetmegjelölései (OEM)<a href="#_ftn2" name="_ftnref2">[2]</a></strong></p>
<p style="text-align: justify"><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter wp-image-9608 size-large" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/Boraszati-termekek-oltalom-alatt-allo-eredetmegjelolesei-1024x669.png" alt="" width="1024" height="669" srcset="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/Boraszati-termekek-oltalom-alatt-allo-eredetmegjelolesei-1024x669.png 1024w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/Boraszati-termekek-oltalom-alatt-allo-eredetmegjelolesei-980x640.png 980w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/Boraszati-termekek-oltalom-alatt-allo-eredetmegjelolesei-480x314.png 480w" sizes="(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) and (max-width: 980px) 980px, (min-width: 981px) 1024px, 100vw" /></p>
<p style="text-align: justify"><strong>A magyar borászati termékek oltalom alatt álló földrajzi jelzései (OFJ)<a href="#_ftn3" name="_ftnref3">[3]</a></strong></p>
<p style="text-align: justify"><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter wp-image-9610 size-full" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/Boraszati-termekek-oltalom-alatt-allo-foldrajzi-jelzesei.png" alt="" width="967" height="636" srcset="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/Boraszati-termekek-oltalom-alatt-allo-foldrajzi-jelzesei.png 967w, https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2022/03/Boraszati-termekek-oltalom-alatt-allo-foldrajzi-jelzesei-480x316.png 480w" sizes="(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) 967px, 100vw" /></p>
<p style="text-align: justify"><strong>Jogviták</strong></p>
<p> A borok és pezsgők földrajzi árujelzői tekintetében már számos olyan vitatott jogi helyzet alakult ki, amikor az Európai Unió Bíróságának kellett döntést hozni, akár az EUIPO döntésével szemben benyújtott kereset miatt (Törvényszék), akár az európai uniós jog értelmezésére szolgáló előzetes döntéshozatali eljárás keretében (Bíróság).</p>
<p>A jogviták egyik forrása lehet, hogy a földrajzi árujelzők védjegyekkel történő ütközése áll fenn. A két oltalmi forma jellegét tekintve hasonló, így nem meglepő, hogy bizonyos esetekben ilyen helyzet áll elő. A nemzeti és európai uniós védjegybejelentési eljárásban is feltétlen kizáró okot jelent, ha a bejelentett megjelölés korábbi eredetmegjelölésbe vagy földrajzi jelzésbe ütközik. Szintén feltétlen kizáró ok, ha a bejelentett megjelölés leíró az adott áruk földrajzi származása tekintetében. Akkor sem részesíthető védjegyoltalomban egy megjelölés, ha a megjelölésben megjelenő földrajzi név annyira ellentétes az áruk tényleges származásával, hogy az a fogyasztók megtévesztését eredményezné.</p>
<p style="text-align: justify">Az európai uniós védjegyrendelet<a href="#_ftn4" name="_ftnref4">[4]</a> 7. cikk (1) bekezdésének j) pontja alapján nem részesülhet továbbá védjegyoltalomban az olyan bejelentett megjelölés, amely eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító uniós jogszabályok vagy nemzeti jog, vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az EU vagy az érintett tagállam részes fél, ki van zárva az oltalomból. Ez a rendelkezés alkalmazható akkor is ha a megjelölés teljes egészében a földrajzi árujelzőt tartalmazza, illetve akkor is, ha annak csak egy részét teszi ki (akár ábrásan) a kérdéses földrajzi árujelző. Abban az esetben is kizárt a védjegykénti lajstromozás, ha a megjelölés utánozza, illetve visszaélés szerűén kívánja használni az adott földrajzi árujelzőt, kihasználva annak hírnevét.</p>
<p style="text-align: justify">A viszonylagos kizáró okok között is szerepel a korábbi földrajzi árujelző, amelyre alapozva felszólalás nyújtható be a védjegybejelentési eljárásban. Mivel a borok és borászati termékek esetében az uniós oltalom kizárólagos, a felszólalás ilyen esetben nem alapozható nemzeti jogra.</p>
<p style="text-align: justify"> Az Európai Bíróság előtt lefolytatott C-56/16 P. sz. <em>EUIPO kontra Instituto dos Vinhos do Douro e do Porto</em> ügyben a portói borral kapcsolatos kérdések kerültek górcső alá, a Törvényszék ítéletével szembeni fellebbezés eredményeképpen. Ezt az ügyet azért érdemes kiemelni, mert a Bíróság ítéletében<a href="#_ftn5" name="_ftnref5">[5]</a> érdekes megállapításokat tesz a védjegyek és a borok földrajzi árujelzőinek ütközése területén.</p>
<p style="text-align: justify"> A „portói bor” Portugália Alto Douro borvidékén szigorú előírások betartása mellett, évszázadok óta készített likőrbor. A portói borra vonatkozó „porto” vagy „port” nem tekinthető fajtanévnek, hanem olyan eredetmegjelölés, amelynek oltalma Portugália erőfeszítéseinek köszönhetően számos nemzetközi megállapodásban megjelenik annak érdekében, hogy a különleges termőterületen kívül előállított borokat ne lehessen jogszerűen portóinak nevezni.</p>
<p style="text-align: justify">A fellebbezés előzményét jelentő jogvitában az Instituto dos Vinhos do Douro e do Porto IP (a továbbiakban: IVDP) védjegytörlési kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a PORT CHARLOTTE alkoholtartalmú italok tekintetében oltalom alatt álló európai uniós védjegy törlését. Törlési kérelmében a „Porto” és „Port” eredetmegjelölésekre hivatkozott, amelyeket valamennyi tagállamban oltalomban részesít a portugál jog több rendelkezése, valamint az európai uniós jog is. A törlési kérelemre reagálva a jogosult whisky árukra korlátozta az árujegyzékét. Az EUIPO végül elutasította a törlési kérelmet, amit az EUIPO negyedik Fellebbezési Tanácsa is megerősített.</p>
<p style="text-align: justify">Az IVDP az EUIPO határozata ellen keresetet terjesztett elő az Európai Unió Törvényszéke előtt, amely 2015. november 18-án hozott ítéletet az ügyben. A kereset egyik jogalapja az volt, hogy az IVDP véleménye szerint a Fellebbezési Tanács tévesen vélte úgy, hogy a borokra vonatkozó eredetmegjelölések oltalmát kizárólag az uniós jog szabályozza, és emellett a nemzeti jog nem, valamint a Fellebbezési Tanács elmulasztotta a portugál jog releváns szabályainak alkalmazását, és tévesen állapította meg, hogy sem a vitatott védjegy lajstromozása, sem annak alkalmazása nem minősül a „Porto” vagy a „Port” eredetmegjelölés használatának vagy arra való utalásnak, mivel nem volt szükség annak vizsgálatára, hogy rendelkezik‑e hírnévvel.</p>
<p style="text-align: justify">A Törvényszék ítéletében helyt adott azon jogalapoknak, amelyek alapvetően azt rótták fel a Fellebbezési Tanácsnak, hogy nem alkalmazta a portugál jognak a „Porto” és a „Port” eredetmegjelölések oltalmára vonatkozó releváns szabályait, a többi jogalapot pedig elutasította. Következésképpen, a Törvényszék hatályon kívül helyezte az EUIPO határozatát. A Törvényszék ítélete végül mindkét fél részéről fellebbezést eredményezett.</p>
<p style="text-align: justify">A Bíróság 2017. szeptember 14-i ítéletében többször hivatkozott a C‑478/07. sz.<a href="#_ftn6" name="_ftnref6">[6]</a>   <em>Budějovický Budvar</em> ítéletre. Az említett ítéletben a Bíróság többek között megállapította, hogy a földrajzi árujelző minőségi biztosítékot kínál a fogyasztó számára az azzal ellátott áruk vonatkozásában. E tekintetben emlékeztetett arra, hogy az eredetmegjelölések az iparjogvédelmi jogok részét képezik. Az alkalmazandó szabályozás védi azok jogosultjait a megnevezések olyan harmadik személyek által történő jogosulatlan használatával szemben, akik a megnevezésnek az idők során szerzett hírnevét akarnák kihasználni. Az eredetmegjelölések célja annak biztosítása, hogy a velük ellátott termék valamely meghatározott földrajzi területről származik, és egyedi jellemzőkkel rendelkezik. Jelentős hírnevet szerezhetnek a fogyasztók körében, és a használatukhoz szükséges feltételeket teljesítő termelők számára lényeges eszközt jelentenek a vásárlóközönség vonzására. Az eredetmegjelölések hírneve a fogyasztókban keltett képzet révén működik. Ez a képzet alapvetően a termék egyedi jellemzőitől, illetve általánosabb értelemben a minőségétől függ. Ez utóbbi határozza meg végső soron a termék hírnevét. A fogyasztók felfogásában a termelők hírneve és a termék minősége közötti kapcsolat továbbá attól a meggyőződésüktől függ, hogy az eredetmegjelöléssel értékesített termékek eredetiek‑e.</p>
<p style="text-align: justify">Az iparjogvédelmi jogok más uniós jogi rendszereivel ellentétben az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések bejegyzési eljárása az érintett tagállam és a Bizottság közötti hatáskörmegosztáson alapul, mivel a Bizottság csak akkor hozhatja meg az elnevezés bejegyzéséről szóló határozatot, ha az érintett tagállam e célból kérelmet terjesztett be elé, és ilyen kérelmet csak akkor lehet benyújtani, ha a tagállam megvizsgálta annak indokoltságát. A nemzeti bejegyzési eljárások tehát az uniós szintű döntéshozatali eljárásba illeszkednek, és annak fontos részét képezik. A bejegyzési eljárást illetően az is erre utal, hogy az uniós jog úgy rendelkezik, hogy a tagállamok a bejegyzés iránti kérelemről szóló határozatnak a Bizottság általi meghozataláig kizárólag ideiglenes jelleggel nemzeti oltalmat adhatnak valamely megnevezésnek. A Törvényszék tehát jogosan mondta ki, hogy az uniós jog alapján oltalmat élvező „Porto” és a „Port” eredetmegjelölések kapcsán e rendelet egységes és kizárólagos oltalmi rendszert ír elő, és ezért a Fellebbezési Tanácsnak nem kellett alkalmaznia a portugál jog releváns szabályait.</p>
<p style="text-align: justify">A fellebbezés másik jogalapja szerint az érintett eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmat élveznek minden közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használattal szemben, még a nem összehasonlítható áruk esetében is, amennyiben az visszaél a hírnevükkel. Az IVDP vitatta, hogy a Fellebbezési Tanács jogosan állapította meg, hogy a PORT CHARLOTTE megjelölés nem használta a „Porto” vagy a „Port” eredetmegjelölést, és nem is utalt arra.</p>
<p style="text-align: justify">A szóban forgó, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel szemben a vitatott védjegy nem kifejezetten egy borra utal, hanem a Charlotte női utónévre, amely közvetlenül társul a „port” alkotóelemhez, amelynek elsődleges jelentése több európai nyelvben, ideértve az angolt is, kikötő. Ezért a PORT CHARLOTTE megjelölést logikai és fogalmi egységként összességében tekintve úgy értelmezi az érintett vásárlóközönség, mint amely egy Charlotte nevű személy nevét viselő kikötőt nevez meg anélkül, hogy közvetlen kapcsolatot állítana fel a „Porto” vagy a „Port” eredetmegjelöléssel vagy a portói borral. Ezen értékelés érvényes az Unió valamennyi olyan átlagfogyasztójára, aki az angol vagy valamely újlatin nyelv legalább minimális ismeretével rendelkezik.</p>
<p style="text-align: justify">Az olyan oltalom alatt álló megnevezésnek valamely védjegybe történő belefoglalása, mint a „port” eredetmegjelölés, ugyanis nem tekinthető úgy, mint amely visszaél ezen eredetmegjelölés hírnevével, amennyiben e belefoglalás nem vezet ahhoz, hogy a releváns vásárlóközönség képzettársítás útján e védjegyet vagy az általa megjelölt árukat összekapcsolja az érintett eredetmegjelöléssel, vagy azzal a borászati termékkel, amelynek vonatkozásában az oltalmat élvezi.</p>
<p style="text-align: justify">A fentiek alapján összességében a Bíróság a Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, és érdemben döntést hozott annak tárgyában. Érdemi döntésében a keresetet megalapozó valamennyi jogalapot elutasította. Ez azt jelenti, hogy a PORT CHARLOTTE védjegy nem került törlésre, a jogosult továbbra is védjegyként használja whisky árukra.</p>
<p style="text-align: justify">Ez az ügy jól mutatja, milyen sok szempontot kell figyelembe venni a földrajzi árujelzők és a védjegyek ütközése esetén. A Bíróság ítélete fontos megállapításokat tartalmaz az európai uniós földrajziárujelző-rendszer kizárólagosságával kapcsolatban, valamint arra vonatkozóan, hogy egy megjelölés használata mikor minősülhet utalásnak az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre, ennélfogva milyen esetben zárhatunk ki egy adott megjelölést a védjegyoltalomból.</p>
<p style="text-align: justify">Ebben a cikkben a földrajzi árujelzők jelentőségét tekintettük át, azok megszerzésének eljárását, illetve az egyes borászatok termékeinek különböző formájú oltalom alá helyezésének lehetőségeit későbbi cikkemben fogom bemutatni.</p>
<p style="text-align: justify"><a href="#_ftnref1" name="_ftn1">[1]</a> <a href="https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/food-safety-and-quality/certification/quality-labels/quality-schemes-explained_hu">https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/food-safety-and-quality/certification/quality-labels/quality-schemes-explained_hu</a></p>
<p style="text-align: justify"><a href="#_ftnref2" name="_ftn2">[2]</a> <a href="https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok">https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok</a></p>
<p style="text-align: justify"><a href="#_ftnref3" name="_ftn3">[3]</a> <a href="https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok">https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok</a></p>
<p style="text-align: justify"><a href="#_ftnref4" name="_ftn4">[4]</a> Az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet</p>
<p style="text-align: justify"><a href="#_ftnref5" name="_ftn5">[5]</a> <a href="https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&amp;docid=194435&amp;pageIndex=0&amp;doclang=HU&amp;mode=lst&amp;dir=&amp;occ=first&amp;part=1&amp;cid=4515675">https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&amp;docid=194435&amp;pageIndex=0&amp;doclang=HU&amp;mode=lst&amp;dir=&amp;occ=first&amp;part=1&amp;cid=4515675</a></p>
<p style="text-align: justify"><a href="#_ftnref6" name="_ftn6">[6]</a> <a href="https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&amp;docid=77071&amp;pageIndex=0&amp;doclang=HU&amp;mode=lst&amp;dir=&amp;occ=first&amp;part=1&amp;cid=4533272">https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&amp;docid=77071&amp;pageIndex=0&amp;doclang=HU&amp;mode=lst&amp;dir=&amp;occ=first&amp;part=1&amp;cid=4533272</a></p>
<p><a href="https://www.danubia.com/hu/munkatarsaink/dr-simon-emese-reka/">DR. SIMON EMESE RÉKA</a></p>
<p>alkalmazott ügyvéd</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="size-medium wp-image-8758 alignnone" src="https://www.danubia.com/wp-content/uploads/2021/10/Simon-Emese-300x300.jpg" alt="" width="300" height="300" /></p>
<p>The post <a href="https://www.danubia.com/hu/szabadalom/a-jo-bornak-nem-kell-ceger-vagy-megis-a-foldrajzi-arujelzok-jelentosege/">A jó bornak nem kell cégér, vagy mégis? – A földrajzi árujelzők jelentősége</a> appeared first on <a href="https://www.danubia.com/hu/">Danubia</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
