Mit lehet levédetni és mit nem?

Annyi féle szellemi alkotás létezhet, hogy sokszor nem csoda, hogy nehéz is azon eligazodni, hogy mely oltalmi forma, esetleg formák, vagy védelmi lehetőség alkalmazható az egyes esetekben.

Ebben szeretnénk most segítséget nyújtani, és összefoglalni mi, és mi nem oltalmazható általuk.

Az alábbi táblázat általánosságban véve gyors áttekintést ad a főbb oltalmi és védelmi lehetőségekről, tárgyaikról, és egyéb fontos jellemzőikről.

Szabadalom

Szabadalmaztathatóak azon műszaki találmányok, azaz termékek (pl. berendezések, rendszerek) és eljárások, melyek:

» világszinten újak,
amennyiben korábban már bármilyen formában megismerhetővé vált egy a mienkkel lényegileg azonos megoldás, még ha mi nem is ismertük, nem kaphatunk oltalmat fejlesztésünkre, lévén hogy nem új;

Figyelem, az újdonság követelménye olyan szigorú, hogy szabadalmi oltalom még abban az esetben sem adható meg, ha maga a feltaláló publikálta/ismertette a találmányát pl. egy szakcikkben, marketing szórólapon, reklámban, termékbemutatón, kiállításon a bejelentés előtt! Ezért mindig először gondoskodjunk az oltalom bejelentéséről, és csak az után kezdjünk a marketingbe/publikációba/piacra vitelbe

» feltalálói tevékenységen alapulnak– a szakember számára nem nyilvánvaló – fejlesztési tartalommal rendelkeznek, azaz nem triviális a megoldás a korábban nyilvánosságra jutottak ismeretében;

» iparilag alkalmazhatóak
másképpen kifejezve reprodukálhatóak, méghozzá lényegében azonos eredményt produkálva, és az iparban, a mezőgazdaságban vagy bármely más területen (pl. oktatás, szórakoztatás, sport, stb.) hasznosíthatóak is.

Különösen az újdonság– a globális források felkutatása miatt – és a feltalálói tevékenység megítélése igen komplex és szakmai kérdés, ezért mindenképpen bízzuk szakemberre. Szabadalmi területen járatos, a találmány szorosabb műszaki területét ismerő munkatársaink a feltalálóval történő konzultációt követően, miután kellőképp megismerték a találmány mibenlétét, újdonságkutatás végzésével, és annak alapján szabadalmazhatósági vélemény kiállításával segítik ügyfeleinket, hogy részben megóvják a felesleges erőforrás pocsékolástól őket, amennyiben a találmány a fenti kritériumok teljesülésének nagyfokú bizonytalansága miatt csekély eséllyel oltalmazható, illetőleg ennek alapján segédkeznek a bejelentési stratégiának és magának a bejelentés pontos megszövegezésének előkészítésében, hogy a szabadalmi oltalom megszerzésének esélyét maximalizálják ügyfelünk számára.

Szabadalmakkal csak műszaki találmányok védhetőek. Így ne igen reménykedjünk abban, hogy oltalmat kaphatunk:

» felfedezésünkre,
» tudományos elméletünkre,
» esztétikai alkotásunkra,
» szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terveinkre, szabályainkra, azok rendszerére, vagy ezekre vonatkozó eljárásainkra,
» számítógépes programunkra önmagukban,
» információ megjelenítésére, szervezésére vonatkozó modellünkre.

A szabadalmi oltalom időtartama 20 év, a gyógyszeriparban kivételes esetben +5 év.

Hasznos információ lehet, hogy a szabadalmi oltalomszerzés költségéhez támogatás igényelhető a 2020-1.1.3-IPARJOG és 2021-1.1.1-IPARJOG pályázatok keretében.

Használatiminta-oltalom

Használatiminta-oltalomban az olyan műszaki találmányok részesülhetnek, melyek:

» egy tárgy – a találmány – kialakításán, szerkezetén, vagy részeinek elrendezésén alapulnak;

Figyelem, eljárások, vegyületek és anyagkeverékek nem oltalmazhatóak használati mintaoltalommal, hisz túlmutatnak a fenti találmányi körön!

» ha újak
Az újdonság követelményei megegyeznek a szabadalomnál ismertetettekkel. Azonban egy nagyfokú kedvezmény áll fent az önújdonságrontással szemben, ugyanis a bejelentés megtételét megelőző hat hónapon belül történt nyilvánosságra jutás nem jelent újdonságrontást;

» feltalálói lépésen alapulnak (azaz nem egyértelműen triviálisak)
még akkor is, ha akár a szabadalmakénál elvártnál jóval alacsonyabb szintű feltalálói hozzáadott kreativitáson alapulnak;

» és iparilag alkalmazhatók
ebben a megítélésben nincs különbség a szabadalmi és a használatminta-oltalmi rendszer közt.

Bár az oltalom ugyancsak territoriális jellegű, így nemzeti eljárás keretében történik elbírálásuk, ezért az egyes országokban eltérő gyakorlatokat láthatunk, de számos országban – így hazánkban is – a használati minta bejelentés tárgyának újdonság tartama és feltalálói jellege a megadási eljárás során hivatalból nem kerül vizsgálatra. Azt a hatóság csak harmadik fél kezdeményezésére teszi meg. Ez által is gyorsul és egyszerűsödik a használatiminta-oltalom megszerzése, a jogérvényesítést a piacra bízva.

Sok esetben egy találmány, amely az oltalmazhatósággal szemben megfogalmazott nagyon szigorú elvárások miatt szabadalmat nem kaphat, kiváló oltalmi alternatívát jelenthet a használatiminta-oltalmi bejelentés megtétele. Hogy egy adott találmány esetében melyik az ideális oltalmi lehetőség, gyakorlott szakembereink segítenek feltérképezni, elmagyarázni, és a döntést meghozni.

Használatiminta-oltalom sok országban elérhető, és sok másikban nem. Oltalmi ideje általában 10 év – világviszonylatban 6-20 év között változik. Hazánkban az oltalmi idő 10 év.

Hasznos információ lehet, hogy a használatiminta oltalomszerzés költségéhez támogatás igényelhető a 2020-1.1.3-IPARJOG és 2021-1.1.1-IPARJOG pályázatok keretében.

Know-how

Know-how / üzleti titok: gyakorlatilag szinte bármi lehet, amennyiben az a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető – ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tények, tájékoztatások, egyéb adatok és az azokból készült összeállítás. Fontos, hogy a know-how-nak és üzleti titoknak azonosításra alkalmas rögzített formában – és értelem szerint bizonyító erővel rendelkező módon – rendelkezésre kell állnia. Továbbá a titok védelmére a titokgazdának a bizalmas jelleg megőrzését garantáló intézkedésekről folyamatosan gondoskodnia kell.

A know-how-ként kezelt megoldásnál bizonytalan az az időtartam, amíg a megoldás titokban maradhat. Ez bizony kockázatot hordoz magában. Lehet, hogy jóval meghaladja akár a szabadalmi oltalom által biztosított 20 évet is, de elképzelhető, hogy akár már holnap kiszivárog a titok. Szakértő munkatársaink segítenek az üzleti folyamatokba integrált hatékony titokvédelmi intézkedések, és szellemitulajdon-védelmi rendszer kidolgozásában és bevezetésében.

A know-how-ként titokban tartott találmányoknak van egy további jelentős hátulütője a szabadalommal, vagy használatiminta-oltalommal védett megoldásokkal szemben, nevezetesen, hogy nem véd a független feltalálással szemben. Márpedig amennyiben valaki más a mi találmányunkkal megegyező megoldást tőlünk függetlenül kifejleszti, és arra szabadalmi vagy használatiminta-oltalmat szerez – ezt megteheti, hisz mivel a mi korábbi megoldásunk titokban tartott jellege miatt nem jutott nyilvánosságra, így a tőlünk független feltaláló oltalomszerzési hatósági eljárása során sem fog újdonságrontó jelleggel felmerülni – úgy a megoldás hasznosítására vonatkozó monopoljog bizony a szabadalom/használatiminta-oltalom tulajdonosát fogja illetni. Ez azt jelenti, hogy hiába mi alkottuk meg elsőként a találmányt, mivel a másik fél szerzett rá oltalmat, így a monopol hasznosítási jog őt illeti.

Emiatt a műszaki megoldás titokban tartása jelentős kockázatot is hordozhat magában.

Joggal merül fel a kérdés, van-e valami mentő lehetőség arra az esetre, ha valaki a titokban tartott megoldásunkkal egyező találmányra vonatkozóan monopoljogot szerez szabadalmi vagy használatiminta-oltalom formájában. Nos, erre vonatkozóan is tudnak szakértőink tanácsot adni, és megoldást ajánlani.

Formatervezési minta-oltalom (design)

Dizájn (formatervezési minta) oltalmat nyerhet egy termék egészének vagy részének megjelenése / kialakítása, díszítése, külső jellegzetessége, melyeket annak rajzolata, körvonalai, színei, alakja, felülete, a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek.

Magyar példák dizájnoltalomra

formatervezési minta-oltalom

Lámpatest (HU 92719)

formatervezési minta-oltalom

Vízen úszó parafa napszemüveg (HU 92599)

formatervezési minta-oltalom

Ékszergyűrű (HU 92587)

 formatervezési minta-oltalom

Lábbeli (HU 92726)

 formatervezési minta-oltalom

Ruházati cikk (HU 92748)

formatervezési minta-oltalom

Táska (HU 92685)

formatervezési minta-oltalom

Italos palack hordozó (HU 92785)

formatervezési minta-oltalom

Sportautó külső kialakítása (HU 92396)

formatervezési minta-oltalom

OMSZ mentőgépkocsi (HU 92662)

formatervezési minta-oltalom

Gyrost árusító utánfutó egység (HU 92422)

formatervezési minta-oltalom

Kiállítóstand (get-up) (HU 89759)

Fontos, hogy a kialakítás nem oltalmazható dizájnként, amennyiben az kizárólag a termék funkcionális jellegéből fakad! Az ilyen kialakítások azonban adott esetben használati mintaként oltalmazhatóak lehetnek.

A termék kialakításába annak formája mellett beletartozhatnak egyéb jellemzők is, mint pl. a külső megjelenést befolyásoló felhasznált anyagok, textúrák, minták, díszítések, színek, stb. is. Természetesen egy termék csomagolása is lehet dizájn tárgya.

Példák a csomagolás dizájnjának oltalmára

formatervezési minta-oltalom

Szőlőfürt formájú csokoládécsomagolás (HU 92267)

formatervezési minta-oltalom

Állateledel konzerv csomagolása (HU 92518)

formatervezési minta-oltalom

Ételízesítő utántöltő csomagolása (HU 92595)

formatervezési minta-oltalom

Pálinkás palack (HU 92795)

A dizájnoknak is újnak kell lenniük, és egyéni jelleggel kell bírniuk ahhoz, hogy oltalmazni lehessen őket.

A formatervezési mintát 5 éves időtartamra lehet oltalmazni, mely időszak négyszer hosszabbítható meg, összesen ezáltal 25 éves effektív monopoljogot biztosítva tulajdonosának.

A dizájnnak betudható formákat az Európai Unióban a kereskedelmi forgalomba hozás megkezdésétől számítva 3 évig regisztráció nélkül is oltalmazza a jog, mely azonban csak a szándékos másolás ellen véd.

Hasznos információ lehet, hogy a dizájn oltalomszerzés költségéhez támogatás igényelhető a 2020-1.1.3-IPARJOG és 2021-1.1.1-IPARJOG pályázatok keretében.

Védjegy

Védjegy a legfontosabb árujelző, így minden vállalat esetében kiemelkedően fontos szerephez kellene jutnia a brandépítésben és marketingben.

Milyen előnyökkel jár, ha a védjegyoltalommal rendelkezünk?

» megkülönböztethetjük termékeinket/szolgáltatásainkat másokétól;
» a brand/márka kizárólagos használatának joga;
» meggátolhatjuk a versenytársakat a másolásban/imitálásban;
» hatékony brandépítés révén lehetőség a piaci pozíció erősítésére;
» a termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódóan pozitív imázs kiépítés – minőségi garancia funkcionalitás;
» ügyfélhűség építése, goodwill – jó hírnév – teremtés;
» addicionális bevételi csatornát eredményezhet – licencbe adás, vagy franchise modell révén;
» üzleti értéke van, növelheti a vállalat pénzügyi értékét, kimutatható a könyvelésben.

A világ 10 legértékesebb brandje 2020-ban

védjegy, brand. márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka
védjegy, brand. márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Érdekes megjegyezni, hogy 10 évvel ezelőtt, 2010-ben a fenti cégek közül csak 3 cég szerepelt az első 10-ben (Walmart, Google, Microsoft).

A top 100 legértékesebb globális brand összesített értéke 2 540 milliárd dollár.

védjegy, brand. márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

2020 legnagyobb nyertesei
(éves brand-értéknövekmény)

védjegy, brand. márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

2020 legnagyobb vesztesei
(éves brand-értékcsökkenés)

Védjegy az áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére szolgáló megjelölés lehet. Nem magát a szolgáltatást vagy a terméket védi, hanem csak az azonosításra használt megjelölést, legáltalánosabban márkanevet, logót. A védjegy típusok széles köre részesülhet védjegyoltalomban, így a fent említettek mellet ismerünk betűkből, számokból, szavakból, ábrákból, színekből, mintázatból, alakzatokból álló, vagy ezek kombinációjaként létrehozott védjegyeket. De nem ritkák a térbeli alakzatok védjegyként történő bejegyzése sem, hasonlóan a fény- vagy hologram ábrákhoz, hangok, melódiák, mozgást (multimédiás mozgóképet) sőt egyes országokban akár szag/illat vagy tapintásérzet/védjegyek is.

Nem is gondolnánk, hogy egy jó marketingstratégia milyen komplex és összetett védjegyekből építkezik. Nézzünk pár példát:

McDONALD’S:

Cégnév: szóvédjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Céglogó: ábrás védjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Dalszöveg: szóösszetétel védjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Dallam: hangvédjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

NOKIA

Cégnév: szóvédjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka
védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Mottó: szóösszetétel védjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka
védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Animáció: mozgásvédjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Zenei intro: hangvédjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Csengőhang dallama: hangvédjegy

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka
védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Tarzan üvöltése

Hangvédjegy: akciófigurák áruosztályban

Oroszlánüvöltés

Figuratív és hangvédjegy: MGM intro

Fontos, hogy egy termék csomagolása is lehet védjegy tárgya (pl. háromdimenziós alakzat), hisz ez is kielégíti azt a feltételt, hogy a terméket (vagy szolgáltatást) megkülönböztesse a többiekétől.

védjegy, márkanév levédése, védjegyeztetés, védett márka

Védjegyek esetében fontos kritérium a megkülönböztető képesség mellett az ábrázolhatóság is, hiszen a védjegylajstrom papír, illetve digitális alapú, melyekben valamiképpen rögzíteni kell a védjegyet, hogy a jogkeresők és bíróságok egyértelműen tájékozódhassanak az oltalom alatt álló megjelölésekről. Mint azt korábban láthattuk is, ábrázolásnak megfelelő hangok esetében a kotta, vagy hangjegyek megjelölése, illetőleg multimédia fájl is. Mozgás (azaz animáció, vagy mozgókép) a mozgássor főbb kulcsfázisainak ábráival, vagy mozgóképes multimédiaállománnyal jellemezhető, és így tovább.

Nem lehet védjegyként oltalmazni azon megjelöléseket, melyek a védjegy árujegyzékében megadott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megtévesztőek, korábbi védjegyektől, vagy egyéb – pl. formatervezési mintaoltalmaktól – nem, vagy nehezen megkülönböztethetőek, tisztességtelenül imitálnák más védjegyét, vagy ha csak az áru jellegéből következő formából áll.

A védjegyeket áru- illetve szolgáltatásosztályokhoz rendelik (Nizzai osztályozás), melyre/melyekre az vonatkozik. Így pl. tehát egy adott szóvédjegy bejegyzése nem jelenti azt, hogy azt a bizonyos szót másféle termékek megjelölésére más ne használhatná.

Ha bejelentettük a „Ribizli” szóvédjegyet a bútorok áruosztályban, attól még pl. parfüm minden valószínűség szerint megjelenhet ugyanezen szóvédjegy megjelöléssel. Védjegybejelentésnél fontos, hogy pontosan adjuk meg az áru és szolgáltatásosztályokat, melyekre a megjelenésünket vonatkoztatni akarjuk. Ebben örömmel segítenek szakértő munkatársaink. Továbbá a védjegybejelentés előtt érdemes védjegykutatást megrendelni, mely megvizsgálja, hogy nincs-e korábban bejegyzett védjegy, mellyel megjelölésünk ütközne. Ezáltal egy eleve bukásra ítélt bejelentés költségeit spórolhatjuk meg. Értelemszerűen ezt a kutatást is áru- és szolgáltatásosztályokra vonatkozóan kell elvégezni. Szakértő munkatársaink ebben is szívesen segítséget nyújtanak.

A védjegyoltalom időtartama 10 évre szól, de korlátlan alkalommal megújítható.

Hasznos információ lehet, hogy a védjegy oltalomszerzés költségéhez támogatás igényelhető a 2020-1.1.3-IPARJOG és 2021-1.1.1-IPARJOG pályázatok keretében.

Joggal merül fel a kérdés, hogy van-e, lehet-e átfedés a védjegyek és a formatervezési minták között. A válasz egyértelműen igen. Ha egy terméknek pl. a 3D kialakítását úgy alkotjuk meg, hogy az alkalmas legyen design oltalomra, illetőleg ugyanezt a kialakítást egyben úgy határozzuk meg, hogy az magát az áru piaci megkülönböztetését is szolgálja, akkor folyamodhatunk formatervezési, és/vagy védjegyoltalomért is. És hogy melyik praktikusabb? Attól függ, mi a célunk. De mindenképpen vegyük figyelembe az alábbiakat:
» egy terméket részesíthetünk többféle oltalomban is, mely a jogsértővel szemben a kártérítési összeg számításának jogalapját is többszörözi!
» így hatékonyabb védelmet érhetünk el az oltalmi formák kombinálásával
» a dizájn oltalom max. 25 évig tartható fent, ezzel szemben a védjegyek „örökké élhetnek” hisz 10 évente korlátlan alkalommal meghosszabbíthatóak.

A mai világháló-intenzív világban nélkülözhetetlen a vállalkozás, vagy termékének, illetve szolgáltatásának a digitális térben történő megjelenése. Emiatt feltétlen tanácsos a védjegyek, illetve a virtuális világban való megjelenés lehetőségét biztosító domain nevek bejegyzését integráltan, egy lépésben kezelni. Szakértő kollégáink ebben is tudnak egyablakos ügyintézés keretében segítséget nyújtani, elvégezni a szükséges kutatásokat, javaslatot tenni a követendő stratégiára, és annak megvalósítását le is bonyolítani. Forduljon hozzánk bizalommal!

Szerzői jog

Szerzői jogi oltalom illet meg az egyéni-eredeti jellegű irodalmi, művészeti vagy tudományos műveket. A tágabban vett szerzői és szomszédos jogi oltalom védi az előadóművészek jogait (pl. színészek, zenészek, táncosok), a hangfelvétel-előállítóinak (hanglemezkiadók), film-előállítói (producerek, rendezők), illetve rádió és televízió szórók jogait is.

A szerzői jog védi különösképpen az alábbiakat:
» irodalmi művek, legyenek azok szépirodalmi, publicisztikai, vagy szakirodalmi művek,
» színművek, zeneművek, operett és operaművek partitúrái, szövegei,
» rádió és tv-játékok, tele-novellák, mesedarabok felvételei,
» fotóművészeti alkotások,
» iparművészeti alkotások és terveik, jelmez és díszlettervek,
» térképek és térképészeti alkalmazások,
» tervrajzok, építészeti alkotások tervei, műszaki létesítménytervek,
» szoftverek, szoftverdokumentációk és adatbázisok.

A szerzői jog a művek egyedi jellegét, művészi szabadságfokából eredő egyedi döntéshozások sorozatán keresztül létrejött mű végső formáját védi.

Nem esnek szerzői jogi oltalom alá ugyanakkor különösen az alábbiak:
» ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer, matematikai művelet (ezek ugyanis a tartalom elemei, nem a formáé);
» adatok (nem beszélhetünk kreatív alkotásról velük kapcsolatban – az adatbázisokat is csak azért védi a szerzői jog, mert hogy hogyan rendezzük az adatokat praktikusan használható csoportokba, rendszerbe, az már az emberi döntés, kreativitás, döntéshozás eredménye)
» tények, hírek (az információszabadság érdekének előrébbvalósága miatt);
» jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatok iratok (jogszabályok, bírói ítéletek, stb.)
» tudományos fokozatok elérése tudományos minősítés céljából készült munkák (pl. diplomamunka, disszertáció)

A diplomamunkák, disszertációk csak a minősítési eljárással szoros kapcsolatban mentesülnek a szerzői jogi védelem alól, de pl. ha a szerző könyvben, publikációban is meg kívánja jelentetni a munkáját, azokkal kapcsolatban már megilletik a szerzői jogok;

» folklór (szájról szájra történő művek esetén lehetetlen beazonosítani a szerzőt).

A szerzői jog bármiféle regisztrációs eljárás nélkül is védi az alkotásokat, a mű létrejöttének pillanatától. Az oltalom időtartama igen hosszú, csak a szerző halálától számított 70 évvel szűnik meg. 

szerzői jog
szerzői jog

A fentiekből érzékelhető, hogy a szerzői jog is igen jelentős gazdasági értéket képvisel, stratégiai fontossággal bírhat, ráadásul mindenkit automatikusan és költségmentesen megillet. Ezért jóval nagyobb közérdeklődésre és figyelemre tarthatna számot, mint amennyit napjainkban foglalkozunk vele.  A Danubia cégcsoport szakértői bármilyen szerzői jogi kérdésben is hatékony szakmai segítséget tudnak nyújtani, kezdve a szerzői jogi művek létrehozását eredményező megbízási szerződések megszövegezésében, munkaszerződések szerzői jogi vonatkozásainak tisztázásán át, egészen az olyan ágazatspecifikus kérdésekkel kapcsolatban, mint pl. jogviták kezelésében, a szerzői jog érvényesítésében, vagy szoftverjogi kérdésekben egyaránt.

Forrás: Forbes

Cégcsoport
DANUBIA
DANUBIA IP
DANUBIA LEGAL