Mindenekelőtt érdemes tisztáznunk, hogy mi is az a metaverzum?

metaverzum (vagy angolul metaverse) az Internet egy lehetséges jövőbeli változata, ahol 3 dimenziós virtuális környezetben, a személyes találkozásokhoz hasonló módon lehetünk jelen, és tehetünk meg dolgokat. Például “az univerzumon túl”-i világban a felhasználók “virtuális termékeket” vásárolhatnak avatarjaikhoz, beleértve a virtuális ruházatot, szemüveget, lábbelit, sportfelszereléseket, autókat, vagy szervezhetnek baráti találkozókat, üzleti tárgyalásokat, együtt sportolhatnak, bulizhatnak és így tovább. Tulajdonképpen minden tevékenységet „átvihetnek” a fizikai térből a virtuális térbe.

Közel 30 évvel azután, hogy az 1992-ben megjelent Snow Crash regény megalkotta a “metaverzum” kifejezést, a látszólag futurisztikus korszak hivatalosan is jelen van az életünkben, és a védjegytulajdonosok – különösen a nagy márkák képviselői – is kiterjesztik jelenlétüket a virtuális világba.

Akár akarjuk, akár nem, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyre növekvő virtuális világot. Ez különösen igaz a Facebook 2021. októberi bejelentése után, amikor is a cég tulajdonosa még a Facebook mögött álló céget is „Meta” -nak nevezte át.

Tehát a metaverzum egy rendkívül gyorsan növekvő tér, amely egyesíti a virtuális valóságot, a digitális művészetet és kereskedelmet, az online játékokat, a kriptovalutákat és a decentralizált technológiákat egy közös közösséggé, amely megkérdőjelezi földi normáinkat.

Érdekes adalék, hogy a „Meta” cég bejelentését követő napokban az Amerikai Egyesült Államokban közel 50 000 olyan új domain nevet jelentettek be regisztrációra, melyek a „meta” kifejezést tartalmazták, továbbá 2022. január elseje óta több, mint 1400 új védjegybejelentést tettek a metaverzummal kapcsolatos megjelölésekre.

Mivel a világ vezető vállalatai egyre inkább a metaverzumok fejlesztésére összpontosítanak, a nagy márkák játékokon, közösségi hálózatokon és virtuális kereskedelmen keresztül lépnek be a metaverzumba, és várhatóan döntő szerepet játszanak a fogyasztói vásárlási döntések alakításában. Ezért a védjegyjogok védelme és érvényesítése ebben a virtuális világban fontos kérdés lesz a védjegytulajdonosok számára, hogy áruikat és szolgáltatásaikat metaverzumokban forgalmazhassák, népszerűsítsék és hirdessék.

A Nike például annak érdekében, hogy belépjen az „univerzumon túli világ” – ba, benyújtotta védjegyoltalomra az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalához néhány híres védjegyét, mint például a “Nike”, a “Jordan”, az ún. “pipa” logót és a “Just Do It” szlogent a következő árukra és szolgáltatásokra:

9. osztály: Letölthető virtuális áruk, nevezetesen számítógépes programok lábbelivel, ruházattal, fejfedővel, szemüveggel, táskákkal, sporttáskákkal, hátizsákokkal, sporteszközökkel, művészettel, játékokkal és kiegészítőkkel online és online virtuális világokban való használatra.

35. osztály: Virtuális árukat tartalmazó kiskereskedelmi szolgáltatások, nevezetesen lábbelik, ruházat, fejfedők, szemüvegek, sporttáskák, hátizsákok, sporteszközök, játékok és online használatra szánt kiegészítők; online kiskereskedelmi szolgáltatások, amelyek virtuális árut tartalmaznak, nevezetesen lábbelit, ruházatot, fejfedőt, szemüveget, táskákat, sporttáskákat, hátizsákokat, sporteszközöket, játékokat és kiegészítőket.

41. osztály: Szórakoztató szolgáltatások, nevezetesen online, nem letölthető virtuális lábbelik, ruházat, fejfedők, szemüvegek, táskák, sporttáskák, hátizsákok, sporteszközök, játékok és kiegészítők biztosítása virtuális környezetben való használatra.

A védjegybejelentéseket követően a Nike emellett elindította a „NIKELAND„ bemutatótermét, ahol virtuális cipőkbe, ruhákba és kiegészítőkbe öltözködhetnek az oda belépő avatarok (https://www.roblox.com/games/7462526249/NIKELAND-EVENT-XP). Továbbá az Adidas sem szeretett volna lemaradni, így ő is létrehozta a saját NFT-jét¹ „adiVerse” elnevezés alatt.

A védjegyek alatti áruk és szolgáltatások köre is értelemszerűen számos új elemmel bővült és nem kétséges, hogy még bővülni fog, melyek közül a teljesség igénye nélkül említhetjük pl. a következőket:

9. áruosztályban a „virtuális osztálytermi szoftverek, virtuális valóságmodellek, virtuális valóság szemüvegek” árukat, illetve a 36. szolgáltatási osztályban a „virtuális valuta váltás vagy a virtuális-valuta átutalási szolgáltatások” jelenlétét, továbbá a 35. szolgáltatási osztályban a „virtuális kereskedelmi bemutatók online levezetése” szolgáltatást és a 42. osztályban a „programok fejlesztése kísérletek vagy kísérlet sorozatok szimulálására egy virtuális optikai laboratóriumban” szolgáltatást.

Hivatalos iránymutatás egyelőre nincs arra nézve, hogy a metaverzumban megjelenő különböző árukat és szolgáltatásokat mely osztályokba kell sorolni? Például a „virtuális ruházat és lábbelik” a 9. áruosztályba tartozhatnak-e és amennyiben igen, akkor milyen viszonyban állnak az ide sorolt áruk a „valóságos világban” meglévő árukkal, pl. a 25. osztályban lévő ruházati termékekkel és lábbelikkel”?

Emellett okkal vetődik fel az a kérdés is a fenti példánál maradva, hogy vajon a ruházati cikkeknek a metaverzumban történő használata megvalósítja-e az olyan „földi” védjegy használatát, melynek árujegyzéke a „normál” 25. áruosztályba sorolt árukra terjed ki és igaz-e ennek fordítottja, azaz a metaverzumban történő használat elegendő-e a „való világban” történő használat igazolására?

Ahogy a virtuális világ folyamatosan növekszik, a márkavédelmi stratégiák is kiemelkedő fontosságúak lesznek, hiszen a metaverzumban megjelentek már a különböző védjegyeket jogosulatlanul használók is, azaz a védjegybitorlók, akik a védjegyjogosult kifejezett hozzájárulása és engedélye nélkül használják a védjegyeket különféle árukon és nyújtanak szolgáltatásokat másnak oltalom alatt álló vagy ahhoz hasonló védjegye alatt. A védjegyjogosultaknak a „tekintetüket” tehát nem csak a fizikai valóságban elkövetett jogsértésekre kell szegezniük, hanem a metaverzumban elkövetett jogsértésekre is.

Ugyanakkor a védjegyjogosultak képviseletét ellátó szakembereknek is tudniuk kell kezelni a virtuális térben megvalósuló bitorlásokat vagy akár a metaverzumra érvényes védjegyekre adható használati engedélyeket stb.

Egyre több vállalat lép be a metaverzumba, ami a “virtuális” osztályokban a védjegyek megnövekedett bejelentésének tendenciájához vezet. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához is (EUIPO) egyre több olyan új kérelmet nyújtanak be, amelynek során védjegyeket kívánnak bejegyeztetni márkájuk virtuális valóságban való használatára. Figyelembe véve, hogy növekszik a metaverzumba belépő cégek száma, a márkavédelmi stratégia kidolgozása is egyre fontosabbá válik.

Még akkor is, ha (még) nem szeretné áruját vagy szolgáltatását ebben a virtuális világban kínálni, tanácsos már most számításba venni ennek a lehetőségét is, és felkeresni ez ügyben a védjegyjogban járatos szakembert.

Kérdése van védjegyekkel kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal!

SZÉP ERIKA

védjegy tanácsadó

[1] Az NFT virtuális föld, egy birtokba vehető digitális földterület valamelyik metaverzum platformon. Az NFT-k alkalmasak a föld tulajdonjogának képviseletére, mivel mindegyik egyedi, így egyszerűen bizonyítható a digitális tulajdonjog. Az NFT földet a tulajdonosa többek között reklámozásra, közösségi felületekre, játékra és munkára használhatja.

Cégcsoport
DANUBIA
DANUBIA IP
DANUBIA LEGAL