Ebben a posztban a K+F minősítéssel foglalkozunk, ami nem más, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának egy szolgáltatása, amely már 2012 óta elérhető. A visszautalás nem véletlen, hiszen nem árt egy rövid történeti visszatekintéssel kezdeni, a K+F minősítés kialakulásának előzményeire, és a szolgáltatás megjelenésének okaira.

A 2012-es évet megelőzően az innovációs járulék fizetésére kötelezett vállalkozások a járulék befizetése helyett, jogosultak voltak annak összegét kutatás-fejlesztési tevékenységekre elkölteni saját hatáskörben, vagy akár ilyen tevékenységre külső megbízást adni a járulék terhére. A K+F tevékenységet ösztönző akkori konstrukció ugyanakkor mondhatjuk, hogy nem érte el a célját, mivel a járulék fizetésére kötelezett vállalkozásoknál korábban jellemzően nem folytak kutatási vagy fejlesztési tevékenységek. Mivel kevesen szeretnek pénzt hagyni az asztalon, számos cégnél kezdődtek új tevékenységek vagy kaptak új köntöst régiek, ugyanakkor támpontok híján nehéz volt meghatározni, hogy ezek valóban K+F-nek minősülnek-e vagy sem. Ráadásul az adóhatóság véleménye sajnos igen gyakran különbözött az adózókétól, így szükség volt egy olyan hatóság bevonására, ahol van kompetencia a kérdés megítélésére. Így került képbe az SZTNH, ami addig is valami hasonlót csinált szabadalmi bejelentések esetében. Hogy hasonlót, az igaz, de azért fontos különbségek is vannak a szabadalmi újdonság és feltalálói tevékenység vizsgálatánál, és erről jó, ha a kérelmező is tud.

Az örökség következményei

A K+F minősítési szolgáltatás két fenti örökségéből (adózási előzmények, szabadalmi előzmények) ugyanis egyaránt fontos tényezők következnek.

Az első ilyen, hogy a minősítés projektre kérhető, esetleg projektek egy csoportjára, de egy teljes céget nem lehet „K+F cég”-nek minősíttetni az eljárásban.

Szintén az adózási előzményekből eredeteztethető, hogy múltbeli projekt minősítésére csak az adóhatóság kérheti fel az SZTNH-t, mi, akik nem vagyunk adóhatóság, csak meg nem kezdett projekt minősítését kérelmezhetjük. Ez olyannyira így van, hogy ha a projekt megkezdésének dátuma véletlenül akár csak egy nappal korábbi, mint a kérelem benyújtása, akkor a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet, erre tehát nem árt odafigyelni.

A korlátozás mögött sejthető logika érthető, hiszen a minősítés célja, hogy megszüntesse a projektgazda bizonytalanságát, és még a költségek felmerülése előtt biztos lehessen a projekt K+F szerinti besorolásában, így kalkulálhasson az esetleges kedvezményekkel. Ehhez pedig szükséges az előzetesség, de ennek ára is van, mivel jövőbeli projektről nehezebb megítélni, hogy az majd valódi kutatás-fejlesztési tevékenység lesz-e.

És ez az, amiért fontos, hogy a K+F minősítési eljárásnak szükségképpen különböznie kell a szabadalomengedélyezési eljárástól, ahol már kidolgozott találmány vizsgálata történik. Itt ugyanis a projekt eredménye még nem létezik, és pontosan nem is ismerhetőek a tulajdonságai, ezért a szabadalmaztatási kritériumokat nem lehet rajta számon kérni.  Mivel a kettő néha nehezen elválasztható, és mivel a bíráló jó eséllyel a „szabadalmi eljáráshoz szokott” szakértő, érdemes a kérelemben segíteni a bíráló munkáját azzal, hogy ezeket a szempontokat szétválasztjuk a kritikus részeknél.

Ha pedig már ennyi szó esik arról, hogy mi nem K+F minősítés, menjünk bele abba is, hogy a K+F minősítési eljárásnak mik a követelményei.

Mit jelent a kutatás-fejlesztés?

Olyan módszeresen folytatott alkotómunkát, amely a meglévő ismeretanyag bővítését célozza, beleértve az emberről, kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is, valamint újszerű alkalmazások kidolgozását valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása érdekében[1]

A Frascati Kézikönyv 2015. évi módosításában – amely a K+F kérelmek elbírálásának részletes módszertani alapja – 5 kulcsfogalom került meghatározásra, ami segít eldönteni, hogy projektünkre illik-e a fenti definíció. Ha egyszerre

– újszerű,

– alkotó tevékenységen alapul,

– tudományos, műszaki bizonytalanságon alapul,

– módszeres tevékenység, és

– mások által felhasználható és/vagy reprodukálható

akkor gondolatban már becézhetjük K+F-nek, és csak egy jól megírt kérelemre lesz szükségünk, hogy erre mindenki mást is rávehessünk, aki számít. Az SZTNH által hozott pozitív döntést ugyanis más hatóságoknak is el kell fogadniuk.

Persze senkit nem fog meglepni, hogy ezt az öt fogalmat az SZTNH módszertani útmutatója és a Frascati kézikönyv is fejezeteken keresztül írja körül. Az említett művek szintén nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a K+F három alkategóriája hogyan különíthető el egymástól.

 Kísérleti fejlesztés, alkalmazott kutatás, alapkutatás

Jöjjön ismét pár definíció, amikben most a különbségek hangsúlyosak.

Alapkutatás: olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását.

Alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek, tudás és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez.

Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:

A fentiek közül a vállalkozásokat az alapkutatás érinti a legkevésbé, hiszen annak célja olyan új ismeretek megszerzése, amiknek a gyakorlati, gazdasági hasznosítása még nem belátható.

Bonyolultabb műszaki problémák megoldása ellenben már gyakran igényel alkalmazott kutatási tevékenységet, tehát ezzel sokszor találkozhatunk magyar vállalkozásoknál is. A K+F+I pályázati források pedig jellemzően magasabb intenzitással támogatják ezt, mint a kísérleti fejlesztést, tehát fontos jól felmérni, hogy reális célkitűzés-e a projektünk számára az alkalmazott kutatási minősítés megcélzása. Ami egyezik a két tevékenységben az az, hogy olyan eredmény létrehozásával kell járniuk, amik újak és előrelépést jelentenek a korábban ismert termékekhez vagy szolgáltatásokhoz képest. A döntő különbség pedig, hogy a kísérleti fejlesztés során az új eredmény kifejlesztése megtehető a rendelkezésre álló tudományos eredmények felhasználásával, alkalmazott kutatásnál viszont a műszaki probléma, a bizonytalanság így nem oldható fel, csak új tudományos ismeretek „előállításával”.

Mi számít új terméknek és mi számít új tudományos ismeretnek?

Amit a fenti definíciók új és javított terméknek vagy szolgáltatásnak neveznek, azt a K+F kérelemben a projekt eredménye fejezetben kell ismertetnünk. Ahogy fent írtuk, a kérelem benyújtásakor a projekt eredménye pontosan nem ismert, sőt minél jelentősebb a tudományos és műszaki bizonytalanság (tehát minél magasabb szintű a K+F tevékenység), annál kevesebb tulajdonságát vehetjük biztosra. Mégis kritikus lépés, hogy a projekt várható eredményét megfelelően elhatároljuk a technika állásától, tehát alátámasszuk, hogy az új lesz a jelenleg ismert megoldásokhoz képest. Amennyiben ugyanis ez nem teljesül, a projekt nem minősülhet K+F-nek, függetlenül attól, hogy milyen magas színvonalú kutatómunkát terveztünk. Ez egy olyan előfeltétel, mint a beugró az egyetemi vizsgákon; ha nem teljesítjük, a kérelem többi részével hiába dolgoztunk.

A technika állásától való elhatárolódásról két dolgot kell kiemelni. Az egyik, hogy a projekt eredmény újdonságát világszinten vizsgálják, és nem a piacon elérhető, már megvalósított és forgalmazott termékekhez képest, hanem az ismert műszaki megoldásokhoz képest. Vagyis azok a megoldások is problémát jelenthetnek, amik soha nem léteztek piaci termékként, de valaki korábban már publikálta valamilyen nyelven.

A másik dolog, hogy egy cég joggal és jól teszi, ha az újdonságot a fogyasztói élményben méri, és arra törekszik, hogy a fogyasztói élményben kínáljon újat és jobbat, mint a versenytársak. Az eljárás során azonban nem ezt vizsgálják, ott nem ez számít, hanem a műszaki megoldás újdonsága. Ha valami merőben új fogyasztói élményt nyújt, ráadásul a piacon ettől sikeres is, attól az még nem K+F, ha ezt korábban ismert műszaki megoldásokból rutinszerű mérnöki munkával kombinálták. Ez innováció, de nem kutatás-fejlesztés. Ezzel szemben K+F-nek minősülhet egy olyan műszaki megoldás kidolgozása, ami a fogyasztó számára nem nyújt érzékelhetően mást, mint a korábbi termékek, de a motorháztető alatt jelentősen új műszaki megoldással oldja meg ugyanazt.

Az alkalmazott kutatáshoz szükséges új tudományos ismerettel kapcsolatban nem kell egyből a NASA vagy az MTA kutatóira asszociálnunk (bár a projektbe való bevonásuk kétség kívül előnyös lehet). Új tudományos ismeretnek minősülhetnek olyan műszaki adatok vagy ismeretek is, amit korábban senki nem rögzített, és ugyanakkor nem csak a mi projektünkben használhatóak fel, hanem más műszaki probléma megoldására is hasznosak. Ilyenek lehetnek például egy új fémötvözet vagy kompozit mechanikai tulajdonságainak bemérése (pl. szakítószilárdság) egy újfajta modellezési feladat elvégzéséhez szükséges paraméterek körének meghatározása vagy akár egy újfajta szociológiai kérdőíves kutatás eredményei is.

A K+F minősítési eljárás menete és díja

A kérelmet az SZTNH-hoz kell benyújtani elektronikus úton vagy személyesen, már amennyiben nincs világszintű pandémiás helyzet. A benyújtás megtehető saját névben, vagy képviselőn keresztül, ami jelentős könnyebbséget jelenthet egy cégnek ebben a speciális eljárásban, aminek a szabályait több száz oldal ismerteti.

A használható formanyomtatvány és az eljárás aktuális illetékei az SZTNH honlapján elérhetőek. Az alap eljárás díja a cikk írásakor 83 000 Ft, amiből azt tudhatjuk meg, hogy a projektünk K+F-nek minősül-e. Amennyiben azt is tudni szeretnénk, hogy a projekt hány százalékban minősül alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak illetve kísérleti fejlesztésnek – ami pályázati támogatások esetében szükséges – akkor kérvényeznünk kell az aránymeghatározást is, amelynek további 20 000 Ft-os illetéke van. Adózási kérdésben való felhasználásnál lényeges lehet annak megállapítása is, hogy a projekt milyen mértében kerül megvalósításra a kérelmező saját tevékenységében. Ennek megállapítása további 30 000 Ft illeték fejében történhet.

Az SZTNH 30 napon belül hozza meg határozatát, amely ellen megváltoztatási kérelemmel élhetünk, amennyiben nem értünk vele egyet. Ha a megváltoztatási kérelemben sikerül alátámasztani az álláspontunkat (és ez egyáltalán nem lehetetlen), az SZTNH saját hatáskörben hoz új, immáron nekünk is megfelelő határozatot. Amennyiben nem, az ügyben a Fővárosi Törvényszék fog dönteni.

Mivel a kérelem benyújtása után új érdemi információt vagy módosítást már nem tehetünk, a minősítés megszerzésének legfontosabb része a kérelem kidolgozása, illetve a megfelelő projektterv kialakítása. Amennyiben szakértő segítségét vesszük igénybe, javasolt már a projektterv véglegesítésének szakaszában bevonni, mivel a kívánt minősítés megszerzése nem csak a K+F kérelem megfelelő kidolgozásán múlik, hanem nagy arányban azon, hogy mi a tervezett projekt tartalma, amin tapasztalataink szerint az esetek többségében szükséges is alakítani.

A minősítést nem csak egyetlen projektre lehet kérni, hanem egyszerre akár többre is a projektcsoport minősítési eljárás keretében, ennek kérelmezése azonban szigorú feltételekhez kötött, amelyeket kevés KKV tud teljesíteni.

Gyakorlati tanácsok

Ahogy említettük, a projekt tervezett eredményének a leírása egyfajta beugróként működik. Ami azonban a kérelem döntő részét kitölti majd, az a tervezett tevékenységeknek a leírása, hiszen ne felejtsük el, hogy a minősítés az elvégzett tevékenységekre vonatkozik. Ebből adódóan a kérelmezőnek a tervezett tevékenységgel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kell felkészülnie, minden egyes részfeladatra vonatkoztatva:

Célmeghatározás – Mi az elérendő cél? Ez miért nem valósítható meg a most ismert megoldásokkal, azok miben alkalmatlanok?

Bizonytalanságok – Mik a tudományos bizonytalanságok (alap- és alkalmazott kutatásnál), vagy műszaki problémák (kísérleti fejlesztésnél) ami a technika állása és az elérendő cél között áll, és aminek megoldása nem triviális?

Újdonság – Mi az az újdonság a technika állásához képest a részfeladatban, amivel tervezzük leküzdeni a problémát?

Folyamat – Pontosan milyen lépéseket végzünk el egymás után a részfeladat során?

Alkalmazott módszerek – Milyen módszerekkel, hogyan oldjuk fel a bizonytalanságot, és hozzuk létre az újdonságot?

Eredmények alkalmazhatósága – Mire használhatóak fel a részfeladat eredményei a további lépések során, illetve széles körben értelmezve?

Ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy a részfeladatról meg lehessen állapítani, hogy az alapkutatás, kísérleti fejlesztés vagy alkalmazott kutatás-e. Utóbbi kategóriával kapcsolatban meglepően gyakran találkozunk azzal a félreértéssel, miszerint ha egy tevékenység nevében benne van a kutatás szó, az alkalmazott kutatásnak minősül.  Alkalmazott kutatás alatt azonban nem kutatást mint keresést értünk, hanem alkotómunkát, új tudományos ismeret létrehozását. Sokszor lehet ilyeneket látni projekt tervben, de az alábbiak NEM számítanak alkalmazott kutatásnak: hazai és nemzetközi technológiák felmérése, a piacon lévő eszközök bemérése, piaci igények felmérése az igényspecifikációhoz, nemzetközi szabályozási környezet, szabványok felmérése, szakirodalomkutatás, piackutatás, stb.

Ezek – a fentiekből következően – nem alkalmazott/ipari kutatási feladatok, sőt önállóan nem is minősülnek K+F feladatnak, hiszen ezek meglévő tudás megszerzésére, szintetizálására, rendszerezésére, stb. irányuló tevékenységek, nem pedig új ismeret létrehozása.

Ha megszereztük, mire használható?

A K+F minősítéseknek két fő felhasználási területe van.

Kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozására kiírt hazai pályázatok esetében a K+F minősítés igazolja, hogy a pályázatban tervezett tevékenységek támogathatóak az ezeknek járó, sokszor magasabb intenzitási kulcsokkal. Bizonyos kiírásokban feltétel a minősítés előzetes megszerzése, de ha ez nincs nevesítve a kiírásban, a K+F minősítéssel akkor is elkerülhetjük, hogy a pályázati hatóság vitassa a feladatok besorolását, mivel az SZTNH határozatát a kérdésben nem bírálhatja felül.

A felhasználás másik nagy területe továbbra is a kutatás-fejlesztési adó- és járulékkedvezményekre való jogosultság igazolása.

A COVID-19 járvány miatt beveztett gazdaságvédelmi akciótervben feltűnt egy új terület is, amelyben a K+F tevékenység megítélése kritikus kérdés, ez pedig a K+F munkakörben dolgozó alkalmazottak után igényelhető bértámogatás. Amennyiben az érintett alkalmazottak tevékenysége projektesíthető (van meghatározott idő és költségkerete valamint eredménye – a támogatás szabályaiból az első kettő részben következik is), úgy az SZTNH minősítése erre a célra is alkalmazható lehet. Bár a támogatás igénylésekor a K+F minősítés benyújtása nem elvárás, az igénylő viseli annak a felelősségét, hogy az alkalmazottak valóban K+F tevékenységet végeznek. A bértámogatás gyorsított bírálati eljárásában a K+F jelleg érdemben nyilvánvalóan nem vizsgálható, így a támogatás elnyerése nem jelenthet teljes biztosítékot a cégnek arra, hogy egy későbbi adóvizsgálat nem állapíthatja meg a támogatás jogosulatlan felhasználását. Egy kedvező K+F minősítés ellenben igen.

Bármilyen felhasználásról legyen is szó, azt mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a kedvező minősítés csak akkor érvényes a gyakorlatban, ha a projekt valóban úgy is valósul meg, ahogyan az a kérelemben szerepelt, és amire a minősítést megkaptuk. Mivel a K+F projektek a természetükből adódóan sokszor eltérnek a kezdeti tervektől, ebből a szempontból is fontos, hogy a kérelem megfogalmazása biztosítsa a kellő rugalmasságot.

Amennyiben a K+F minősítéssel kapcsolatban további segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

Pethő Levente
szellemitulajdon-kezelési tanácsadó
partner

[1] 2.5 szakasz, Frascati Kézikönyv 2015

Cégcsoport
DANUBIA
DANUBIA IP
DANUBIA LEGAL