Az előző részben igyekeztünk megvilágítani az elsőbbségi bejelentés alapos kidolgozásának szükségességét, ezúttal az európai és az USA-beli követelményeket járjuk körbe, de csak röviden.

EURÓPA

Európai bejelentések esetén az alkalmazandó jogszabály az Európai Szabadalmi Egyezmény, (ESZE) amely a Párizsi Uniós Egyezmény 19. cikke szerinti külön megállapodás. Ennek megfelelően az ESZE az elsőbbség (a PUE-ban rögzített) jogát a 87. cikkben elismeri. A cikk kimondja, hogy az elsőbbség joga ugyanazon találmány tekintetében illeti meg a bejelentőt. Az ESZH joggyakorlata kialakított egy tesztet, ami alapján eldönthető, hogy az „ugyanazon találmány” követelmény teljesül-e. A teszt ugyanaz, mint amit annak eldöntésére alkalmaznak, hogy megengedhető-e egy adott módosítás a vizsgálati szakaszban, vagy pedig a módosítás bővítő értelmű (ami az ESZE szerint nem megengedhető). A módosítás nem engedhető meg, ha az eredményeként a bejelentés tartalmában bekövetkező változás (akár hozzáadás, változtatás vagy elhagyás) azt eredményezi, hogy a szakember olyan információhoz jut, ami nem vezethető le közvetlenül és egyértelműen a bejelentés eredeti tartalmából, még úgy sem, hogy a szakember számára implicit tartalmat is figyelembe vesszük. („Claiming priority of “the same invention” means that priority of a previous application in respect of a claim in a European patent application is to be acknowledged only if the skilled person can derive the subject-matter of the claim directly and unambiguously, using common general knowledge, from the previous application as a whole. The subject-matter of the claim defining the invention in the European application has to be understood as “the specific combination of features present in the claim”. Az ESZH kibővített fellebbezési tanácsának G 2/98 számú döntése.)

Azaz, ha az elsőbbséget meg kívánjuk tartani, az elsőbbséget igénylő bejelentés az elsőbbségi bejelentéshez képest csak úgy módosítható, mint ahogy egy benyújtott, vizsgálat alatt álló bejelentés módosítható lenne. Másként fogalmazva: ha egy igénypont nem adható hozzá az elsőbbségi dokumentumhoz anélkül, hogy az a bővítő értelmű módosítás (az elsőbbségi iratban leírtakhoz képest szűkebb oltalmi kör igénylése is lehet bővítő értelmű módosítás, amennyiben a módosított információ nem következik közvetlenül és egyértelműen az elsőbbségi iratból) tilalma alá esne, az elsőbbség erre az igénypontra nem lesz érvényes. Az EPO rendkívül szigorú gyakorlatának ismeretében úgy látjuk, hogy a megengedhető módosítások lényegében az oltalmi körnek az elsőbbségi dokumentumban már feltárt, szűkebb oltalmi körre való korlátozására, a leírásban feltárt, de az igénypontban nem szereplő találmány vagy kiviteli alak igénypontba emelésére, további, a korábban már bemutatott hatások alátámasztására szolgáló példák hozzáadására, nyilvánvaló hibák és nyelvi-szerkesztési hibák javítására korlátozódna. A nem megengedhető módosítások közé tartozik például a (példákban szereplő) specifikus jellemzőkből történő általánosítás, egy tetszőleges szűkebb tartománynak a széles tartományból való kiválasztása vagy a korábban egymással összefüggésbe nem hozott jellemzők kiválogatása és egymáshoz rendelése.

USA

Az USA szabadalmi törvénye és a Manual of Patent Examining Procedure (MPEP) című útmutató (amely tartalmazza a joggyakorlat által kidolgozott vizsgálati elveket) egyértelmű az elsőbbségi irat tartalmát illetően. A továbbiakban az ideiglenes bejelentéssel (provisional application) – mint elsőbbséget megalapozó irattal – szemben támasztott követelményeket részletezzük.

A szabadalmi törvény 111 (b) szakasza határozza meg az ideiglenes bejelentés követelményeit:

(1) …. Such application shall include—

(A) a specification as prescribed by section 112 (a); and

(B) a drawing as prescribed by section 113.

Az ideiglenes bejelentés kötelező része tehát a 112 (a) szerinti leírás:

The specification shall contain a written description of the invention, and of the manner and process of making and using it, in such full, clear, concise, and exact terms as to enable any person skilled in the art to which it pertains, or with which it is most nearly connected, to make and use the same, and shall set forth the best mode contemplated by the inventor or joint inventor of carrying out the invention. (Kiemelés a szerzőtől)

Az MPEP-ben rögzített gyakorlat szerint a „best mode” követelményt az ideiglenes bejelentésben nem, csak a végleges bejelentésben kell teljesíteni. A 112 (a) többi követelményét azonban igen (MPEP 211.05). A maradék követelmények közül különösen fontos odafigyelni arra, hogy az elsőbbségi iratnak (így az ideiglenes bejelentésnek is) „enabling”-nek kell lennie, azaz a szakembernek a leírás alapján meg kell tudnia valósítani a találmányt, anélkül, hogy további feltalálásra lenne szükség. (Ez a követelmény az európai bejelentésekkel szemben is fennáll, amint azt több műszaki fellebbezési tanácsi döntés (pl. T 206/83, T 81/87) leszögezi. A bejelentési nap elismeréséhez elegendő (mások mellett) egy leírásnak látszó tárgyat benyújtani, azonban a bejelentési napot csak a leírásnak azokra a részeire lehet elsőbbségi napként érvényesíteni, amelyek oly módon tárják fel a találmányt, hogy azt szakember meg tudja valósítani.) Ennek biztosítása mind a (megvalósított) példák specifikus részleteinek, mind az abból következő, észszerű általánosításoknak a leírásával érhető el. Szükség van továbbá a megfelelő írásos ismertetésre („written description”) is, ami legkönnyebben talán úgy fogalmazható meg, hogy a feltalálónak igazolnia kell, és a szakembernek a bejelentésben leírtak alapján el kell hinnie, hogy a találmány megvalósítható (anélkül, hogy fel kellene találnia még néhány részletét), és a feltaláló meg is tudta valósítani (a „kezében volt” a találmány). Erre a célra a leginkább a kidolgozott, megvalósított példák az alkalmasak. (Adódik a kérdés, hogy mire jó az ideiglenes bejelentés, ha ugyanolyan jónak kell lennie, mint a non-provisionalnek. Például arra, hogy egy évvel eltolhatja az oltalmi időt).

Az USA-ban a szabályozás szigorúságát némileg enyhíti a „türelmi idő”, ami azt jelenti, hogy a feltalálók saját publikációja a bejelentés napját megelőző egy éven belül még nem újdonságrontó. Ez azonban mások publikációjára nem vonatkozik.

Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy Európában és az USA-ban nem elég, ha a végleges bejelentésből egyértelmű, hogy a találmány egy (melyik) műszaki probléma műszaki megoldása, nem pedig egy kutatási vagy fejlesztési terv, különösen nem egy tudományos elmélet, hanem ennek már az elsőbbségi iratból is egyértelműnek kell lennie. Az élettudományok területére eső találmányok kapcsán fontos figyelembe venni, hogy egy hatásmechanizmus önmagában nem szabadalmazható találmány (a hatásmechanizmus – mint olyan – felfedezésnek és természeti törvénynek minősülhet, ezek pedig nem képeznek szabadalmazható találmányt), meg kell mutatnunk azt is, hogy azt a mechanizmust (például specifikus enzimműködés) egy probléma (például betegség) megoldására (például gyógyítás) pontosan hogyan alkalmazhatjuk (például milyen konkrét molekulával tudjuk módosítani az enzim működését).

Cikkünk harmadik részében példákon keresztül fogjuk majd szemléltetni az első két részben írtakat.

DR. KOMPAGNE HAJNALKA

európai és magyar szabadalmi ügyvivő
partner

Cégcsoport
DANUBIA
DANUBIA IP
DANUBIA LEGAL