Miért jó Önnek a védjegy?
Egy vállalkozás értékét elsősorban az általa nyújtott szolgáltatás vagy az általa értékesített termék minősége, piaci ismertsége határozza meg. Ma már azonban egyre több magyar vállalkozás emellett tudatosan gondol a márkaépítésre is, mint a vállalkozás erejére. Egy frappáns név, egy kreatív logó vagy egy ütős szlogen mindenképpen hozzáadott értéket jelent, és kiemelheti terméküket vagy szolgáltatásukat a versenytársak sokaságából. De fordítva is igaz! A vállalat által képviselt minőség értékessé teszi a vállalat nevét illetve árujelzőjét. Ezt az értéket tehát megéri védeni, amelyet a védjegyoltalom biztosíthat a vállalkozás számára.
Szerencsére egyre több magyar vállalkozás gondolkozik úgy, hogy a saját arculata kialakításához, jó hírnév megszerzéséhez, marketing- és reklámtevékenység folytatásához érdemes védjegyeket használni. Ez nem csak a vállalat és áruja vagy szolgáltatása piaci megkülönböztetését szolgálja, hanem a védjegyoltalomhoz kapcsolódó jogok révén eszközt is ad a vállalkozás kezébe az egyéb versenytársakkal, nyerészkedőkkel, bitorlókkal, hamisítókkal szembeni fellépéshez.
Magyarországon a védjegyoltalom lajstromozással keletkezik, és legalább 10 évig, de a további 10-10 éves hosszabbítási lehetőségekkel gyakorlatilag korlátlan időre szóló védelmet biztosít a védjegy jogosultjának. Az oltalom azonban nemcsak kényelmes jogokkal jár a tulajdonosa részére, hanem bizonyos kötelezettségek teljesítését is elvárja. A jogosult egyik legfontosabb kötelezettsége a védjegyével kapcsolatban, hogy azt használja. Mégpedig védjegyszerűen használja, különben védjegyjogaival nem tud élni, és a védjegy el is vehető tőle, azaz az oltalom megszüntethető.
Odafigyel Ön a védjegye használatára? „Jól” használja Ön a védjegyét?
Bár a bejelentést megelőző használat, vagy a megjelölés használatára irányuló szándék nem feltétele a lajstromozásnak, mint például az USA-ban, a védjegyet annak megszerzését követően használni kell. Pontosabban a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (a továbbiakban: Vt.), de hasonlóképpen az Európai Uniós Védjegyrendelet is azt követeli meg a védjegyjogosulttól, hogy a védjegy lajstromozását követő öt éven belül kezdje meg a védjegy tényleges belföldi használatát, illetve a már megkezdett védjegyhasználattal ne hagyjon fel öt évnél hosszabb időtartamra.
A védjegyhasználat öt éven túli elmulasztása nem jár ugyan automatikusan a védjegyoltalom elvesztésével, de akadályozhatja a védjegyjogosultat a jogai érvényesítésében. Például nem tud sikeresen fellépni a versenytárs hasonló védjegybejelentésével, vagy védjegyhasználatával szemben, illetve a versenytárs meg is támadhatja a védjegyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, kérve a védjegy megszüntetését.
Egy használat hiánya miatt indított megszűnés megállapítása iránti eljárásban a védjegyjogosultnak bizonyítania szükséges, hogy a védjegyét védjegyszerűen használta. A védjegyszerű használat egyrészt azt jelenti, hogy a jogosult a védjegyét pontosan a lajstromozott alaknak megfelelően, vagy a védjegy megkülönböztető képességét nem érintő esetleges kisebb változtatással használta, tehát legfeljebb olyan lényegtelen eltéréssel, ami a fogyasztók számára kevésbé észrevehető.
A védjegyszerű használat követelménye másrészt csak a kereskedelmi célú és mennyiségű használatot fogadja el, tehát hogy a védjegy az oltalmazott árukon és szolgáltatásokon megjelenjen a piacon, mégpedig a a védjegy árujegyzéke szerinti áruk és szolgáltatások fogyasztói által észrevehető mennyiségben.
A gyakorlat által elfogadott kereskedelmi mennyiség a szóban forgó áru vagy szolgáltatás jellegén is múlik. Nyilvánvalóan egy nagyobb értékű, vagy szűk fogyasztói körnek szánt árufajta tekintetében akár néhány darabos forgalom is elfogadható megfelelő használatnak.
A joggyakorlat védjegyszerű használatként értékeli a védjegy elhelyezését az árun vagy annak csomagolásán, a védjeggyel ellátott áru forgalomba hozatalát, eladásra való felkínálását, forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartását, szolgáltatás nyújtását vagy szolgáltatás felajánlását a védjegy alatt és a védjeggyel ellátott áruknak az országba történő behozatalát vagy az országból történő kivitelét. A védjegynek kizárólag üzleti levelezésben vagy reklámozásban történő használata önmagában nem mindig elegendő. A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát viszont a védjegyhasználat megvalósulása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azt a védjegyjogosult saját maga használta volna.
Mikor nem „jó” a használat és mit kockáztat Ön a használat elmulasztásával?
A gyakorlatban két tipikus esete van a használat elmulasztásának, amire Önnek is érdemes odafigyelnie a vállalkozása védjegystratégiájának kialakításánál.
Az egyik az, amikor a védjegyoltalom szélesebb árukört fed le, azaz a védjegy árujegyzéke bővebb annál, mint a vállalkozás által az adott védjegy alatt ténylegesen gyártott, forgalmazott árukör. A piacot egy ilyen széles oltalom indokolatlanul korlátozza, ezért a védjegyjog ezt a gyakorlatot nem támogatja. Tehát amennyiben Ön a védjegye bejelentésekor arra törekedett, hogy minél több árufajtára kiterjessze a védjegye oltalmát azon az alapon, hogy „a több jobb”, de valójában csak néhány terméktípust forgalmaz és csak e körben használja a védjegyét, akkor könnyen a használat részleges hiányának jogkövetkezményével, illetve az ebből eredő joghátránnyal szembesülhet.
E körben a korábbi védjegygyakorlatnak és szokásoknak megfelelően gyakran fordul elő, hogy egy védjegy oltalma egy áruosztályba tartozó összes árufajtára kiterjed. Ha például a védjegy a 29. áruosztályra „Hús, hal-, baromfi- és vadhús; húskivonatok; tartósított, fagyasztott, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások; tej, sajt, vaj, joghurt és egyéb tejtermékek; étkezési olajok és zsírok” árukörre van levédve, avagy kifejezetten úgy lettek az áruk megjelölve, hogy „az áruosztály betűrend szerinti jegyzékében szereplő összes árufajtájára kiterjed”, de a védjegyjogosult ebből csak húsfeldolgozással foglalkozik, akkor a védjegye alapján nem akadályozhatja meg, hogy egy másik piaci szereplő a védjegyéhez hasonló vagy akár azzal azonos megjelöléssel például tejtermékeket forgalmazzon, és erre védjegybejelentést is tegyen.
Az ütköző új védjegybejelentés elleni fellépése, vagyis a felszólalása tehát sikertelen lesz, illetve védjegybitorlás címén sem tudna eredményesen fellépni, ha az ellenérdekű fél az érintett áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában védekezésként a kérelmező védjegye használatának igazolását kéri az eljárásban. De akár az is előfordulhat, hogy a versenytárs külön eljárásban kéri a védjegy árujegyzékének szűkítését, vagyis a védjegy részleges, a nem használt árukra vagy szolgáltatásokra nézve történő megszűnésének megállapítását.
A használat hiánya körében a másik tipikus eset, ami gyakran fel szokott felmerülni, hogy a védjegyjogosult felhagy a védjegy használatával, sokszor úgy, hogy erről nem is tud. Tipikusan ilyen helyzet fordul elő akkor, mikor a vállalkozás újít, modernizál az arculatán, védjegyein. A márkanév jellemzően megmarad, de a logó dizájnja megújul. Az ilyen változtatás viszont sok esetben érinti a védjegy megkülönböztető képességét adó jegyeket is, esetleg az új megjelölés már más benyomást kelt a fogyasztóban (hiszen pont ezt célozta a modernizálás), és így az új megjelölés használata már nem tekinthető a régi, lajstromozott védjegy használatának.
A védjegyjogosultak e körben sokszor ott követik el a hibát, hogy a megújult logóra nem igényelnek, nem szereznek védjegyoltalmat (mondván a márkanév ugyanaz maradt, tehát van rá védjegyem), majd egy jogérvényesítési helyzetben, például bitorlásnál vagy ha felszólalással kívánnák megakadályozni egy hasonló védjegy lajstromoztatását/használatát a versenytárs által, kiderül, hogy a lajstromozott védjegyük abban a formában már öt évet meghaladóan nincs használatban, így nincs semmi a kezükben, hogy a versenytársakkal szemben fellépjenek. Bitorlási vagy felszólalási/törlési eljárásokban az ellenérdekű fél ugyanis védekezésül használatigazolást követelhet az ellene fellépő védjegyjogosulttól, és ha a védjegyjogosult nem tud igazolni elfogadható, „védjegyszerű” védjegyhasználatot, akkor a kérelme illetve a keresete elutasításra kerül.
Rosszabb esetben a versenytárs még úgynevezett használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló eljárást is kezdeményezhet a korábbi védjeggyel szemben, amelynek eredményeként végleg elveszhet a több, mint öt éve már nem használt védjegy. Érdemes tehát mindig az aktuálisan használt logót védjegyoltalom alá helyeztetni.
Tanácsunk Önnek
Mindenképpen érdemes vállalkozása márkanevét védjegyoltalom alá helyeznie. Az is nagyon fontos azonban, hogy a választott, vagy már használt megjelölést, márkanevet olyan formában védjegyeztesse, ahogyan ténylegesen használja vagy használni kívánja azt, és csak védjegyére azon áruk/szolgáltatások tekintetében kérjen oltalmat, amikre a védjegyét ténylegesen használni tervezi. Amennyiben pedig változtatna a logóján, konzultáljon védjegyjogi szakértővel arról, hogy érdemes-e az új logót is védjegyoltalom alá helyeznie, vagy pedig a szakértő szerint a változások csak annyira jelentéktelenek, hogy azok nem érintik a védjegy megkülönböztető képességét.
Dr. Bial Nikoletta
Ügyvéd
