Napjainkban, a COVID-19 világjárvány miatt felnőttek és gyerekek milliói kényszerülnek világszerte arra, hogy otthonaikból dolgozzanak vagy játékszobájukból legyen virtuális tanterem. Ennek révén mindenki megismerte a Zoom-ot: szülők, gyerekek, kollégák, nagyszülők és szomszédok.

A Zoom-mal eljött emberi kreativitás pedig határtalan: a karantén-intézkedéseket kihasználó Quarantee online éjszakai klub 10 $ / fő áron engedi be a társasági élet kedvelőit az „online asztalaihoz”, ahol a videohívásban résztvevők privát asztalnál a saját italuk mellett cseveghetnek, miközben egy DJ szolgáltatja a háttérzenét. Számos országban a rendezvények megtartására vonatkozóan elrendelt korlátozások pedig odáig vezetettek, hogy egyesek ma már – a virtuális násznéppel a Zoom-on – a nappalijukban tartják meg az esküvői ceremóniájukat, miközben a nézőknek virtuális háttér segítségével azt a hatást keltik, mintha a házasuló pár a kiszemelt helyszínen lenne. Az sem ritka, hogy egyesek Zoom-on keresztül ismerkednek, terapeutájukkal konzultálnak vagy szülinapot ünnepelnek.

A világjárvánnyal jött hirtelen népszerűség azonban a figyelem középpontjába helyezte az alkalmazást, amelynek biztonsági vetületéről már sokan írtak, azonban védjegyjogi szempontból is érdemes rázoomolnunk a népszerű alkalmazásra.

Csekély védjegyportfólió, jogszerű „bitorlás”?

Eric Yuan, a Zoom alapítója – és egyben vezérigazgatója – elmondása szerint a Zoom-ot eredetileg az IT szektor szereplői számára tervezték távfelhasználásra, ma viszont a „Zoomolni” szó úgy vált szállóigévé a videókonferencia szektorban, mint ahogy a „Googlezni” szó az internetes keresések esetében. 2019 decemberében a Zoom felhasználók napi száma 10 millió volt, 2020 márciusában pedig már 200 millió főt mértek naponta. A részvényárfolyam pedig kilőtt: februárról márciusra duplájára emelkedett. Yuan elmondása szerint nekik nincs olyan növekedési tervük, mint a jól bejáratott cégóriásoknak – ezt pedig szem előtt kell tartani, miközben a  védjegyportfóliót vizsgáljuk, és éppen ezért kiemelt figyelmet és energiát kell fordítania a vállalatnak a Zoom márkanevek védelmére.

A Zoom Video Communications, Inc anyacéget 2011. évben alapították, az első védjegybejelentésüket pedig csak 2017-ben nyújtották be. Az Európai Unió piacán különös gondot jelent számukra, hogy jelenleg egyetlen, a Zoom szóra vonatkozó Európai Uniós védjegybejelentésük van. Egy 2019 áprilisában benyújtott felszólalásnak köszönhetően azonban az anyacég máig nem szerzett oltalmat a Zoom szóra az Európai Unió országaiban.

A fenti sorok gyakorlatilag azt jelentik, hogy bárki, aki „Zoom” elnevezéssel videókonferencia alkalmazást fejleszt, jelenleg büntetlenül teheti. Nem árt viszont az óvatosság, ugyanis a Zoom cég Európai Uniós védjegybejelentését a Nizzai osztályozás szerinti 9. osztályban – többek között – telekonferenciára szolgáló letölthető szoftverek vonatkozásában, a 38. osztályban pedig telekonferencia szolgáltatások nyújtása vonatkozásában kéri oltalmazni. Amennyiben a felszólalási eljárás – a felszólaló szempontjából – sikertelenül végződik, a Zoom szót pedig Európai Uniós védjegyként lajstromba veszik, a bejelentés napjára visszamenő hatállyal mindenkivel szemben felléphet a cég a Zoom szónak – az említett osztályok vonatkozásában történő – jogosulatlan felhasználásra miatt.

A nemzetközi védjegypiacon sem büszkélkedik erős védjegyoltalommal a Zoom szó. Erre a szóra a cég rendelkezik ugyan nemzetközi védjegyoltalommal, de az kizárólag Japánban a 38. osztályban szereplő „Audio távkonferencia szolgáltatás; Elektronikus adatátvitel; Webkonferencia-szolgáltatások” stb. szolgáltatások vonatkozásában élvez oltalmat, és szemben az EU védjegybejelentéssel, a 9. osztályba tartozó telekonferenciára szolgáló letölthető szoftverek például már nem szerepelnek az oltalmazott áruk között.

Sokan megtalálták a kiskapukat

Jól látható tehát, hogy egy ilyen relatíve kis védjegyportfólióval a világpiacra betört vállalkozás pillanatok alatt válhat a szellemi tulajdon-bitorlók célpontjává. Arról már szó volt, hogy mi történik abban az esetben, ha valaki Zoom elnevezéssel kíván számítógépes szoftvert fejleszteni. Azok ellen viszont a Zoom Video Communications, Inc vállalatnak semmilyen lehetősége nincs fellépni jelenleg, ha valaki kedvet kapna Zoom elnevezéssel például cipőket értékesíteni vagy tisztítószereket gyártani.

A konkurens cégóriások is meglátták a lehetőséget a Zoom használata körüli résekben. A napokban többen írtak arról, hogy a Google LLC vállalat Google Meet nevű videokonferencia alkalmazásának megjelenése egyre inkább hasonlít a Zoom felhasználói felületére, továbbá a Google alkalmazás ikonja – az eltérő formájú és színű keret ellenére –  is emlékeztet a Zoom alkalmazás logójára.

Érdekes vetülete a szóban forgó árujelző használatának, hogy számottevően megugrott a Zoom szót tartalmazó Domain nevek regisztrációja az elmúlt hónapokban, amelyek közül néhány egyértelműen visszavezethető a Zoom sikerének harmadik személyek általi kiaknázására: nehéz lenne az <OnlineZoomMediations(.)com> vagy a < ZoomwithLila(.)com> Domain nevekben nem a videókonferencia alkalmazásra asszociálni.

A Zoom Brand jogszerű használata

A nem várt siker, valamint a kis védjegyportfólió ellenére is látszik azonban, hogy a Zoom Video Communications, Inc egy márkaöntudatos vállalkozás. A cég ugyanis egy 19 oldalas Márkahasználati iránymutatásban összegezi a védjegyének jogszerű használatára vonatkozó legfontosabb szabályokat.

Ennek megfelelően Zoom szó bárhol történő feltüntetése (i) kizárólag kék vagy fehér színben valósulhat meg; (ii) a logó nem animálható, nem forgatható vagy módosítható; (iii) mindig figyelni kell a logó legfrissebb verziójára, az előző verziók nem használhatók; (iv) Lato vagy Helvetica Neue betűtípussal jeleníthető meg.

A Zoom logójának használatára vonatkozóan is fontos szabályokat rögzít a dokumentum, így tudni érdemes, hogy annak elsődleges színe a 45 140 255 RGB színkódú „Zoom Kék”, másodlagos színe pedig a 242 109 33 RGB színkódú „Zoom Narancs”. Ezen kívül a feketétől a fehérig még további hét árnyalatot sorol fel az iránymutatás, ezeken a színeken kívül másképp nem jeleníthető meg a cég árujelzője.

Amennyiben Önben is felmerült, hogy a márkanevének használata esetleg más jogába ütközhet vagy a jövőben – a Zoom példáján is okulva –  erősebb szellemi tulajdon portfóliót szeretne kialakítani, keresse irodánkat professzionális szakmai segítségünkért.

Dr. Lantos Judit 
ügyvéd
partner

Dr. Éder Róbert
ügyvédjelölt

Cégcsoport
DANUBIA
DANUBIA IP
DANUBIA LEGAL