Korábbi cikkünkben áttekintést adtunk a három legnevezetesebb egyetemi rangsorra és az egyetemen létrejött kutatási eredmények hasznosításának/hasznosulásának az értékelési rangsor felállításában játszott szerepéről. Ismerkedjünk meg ugyanilyen szempont alapján jónéhány további globális, regionális és nemzeti rangsorállítóval és mérési gyakorlatával.

További globális rangsorok

U.S. News Best Global Universities Rankings [1]

Egy vegyes: nevezetesen globális, regionális és nemzeti, valamint a felsőoktatási intézmények mellett a teljes elemi és középfokú oktatásra vonatkozóan is rangsort közlő szervezet. Egyetemeket rangsoroló kiadványa 13 indikátor mentén az USA és még 94 ország 2165 felsőoktatási intézményeinek éves rangsorát vizsgálja, melynek eredményeként létrejövő rangsor immár kilencedszer kerül kiadásra.

A módszertani ismertető [2] révén megállapítható, hogy az indikátorok jelentős publikáció- és hivatkozáscentrikus mérőszámokból állnak, és nem tartalmaznak a létrejött szellemi alkotások ipari hasznosulását, vagy létrejött spin-off vállalkozásoknak a számát mérő jellemzőt. Így a hasznosítóvállalkozások száma a rangsorban elért helyezést nem befolyásolja.

CWTS Leiden Ranking [3]

A Leideni rangsort a hollandiai Leideni Egyetem Tudományos és Technológiai Tanulmányok Központja (Centre for Science and Technology Studies – CWTS készíti. A CWTS Leiden Ranking 2022 a Clarivate Analytics által készített Web of Science adatbázis bibliográfiai adatain alapul. A rendszer elsősorban a leginkább az adatok prezentálásában erős. Az adatokat két változó mentén szemlélve, azokból könnyen digitális infografikák készíthetők.

Részletes módszertani leírást bár az egyetem nem közöl, azonban az indikátorlista tanulmányozása és magyarázatának értelmezése révén kiolvasható, hogy a kollaborációs mutatók/ipari kollaboráció értékjelzője mentén lehet releváns, ám mivel itt is csak az egyetemek és ipari szereplők által közösen ellenjegyzett publikációkra szorítkozva vizsgálódik, így a hasznosító vállalkozások száma irreleváns a rangsor szempontjából. [4]

SCImago Institutional Rankings [5]

Spanyol egyetemek, oktatási intézmények és szervezetek által 2009-óta rendszeresen publikált felsőoktatási rangsor. Említésre méltó, hogy ugyanezen grémium nem csak felsőoktatási intézményeket, de állami szervezeteket, non-profit, sőt piaci ipari szereplőket is minősít hasonlókép.

Értékelési kritériumai az összetettebbek közül valók, hisz 17 mérőszámnak 3 alkalmazott dimenzió (társadalmi faktor, kutatási faktor, innovációs faktor) mentén történő csoportosítása révén megjelenik benne az innovációs dimenzió is, ugyanakkor mindhárom alkalmazott dimenzió erősen publikációs eredmény hangsúlyos.

SCImago Institutional Ranking értékelési mátrixa

A rangsor számítása során domináns súllyal szereplő kutatási faktorhoz kapcsolódó indikátorcsoporton belül 11 darab a publikációkoz, és a tudományos közleményekhez (például szerzőkhöz) kapcsolódó mutatók szerepelnek. A kutatáshasznosítás tekintetében legrelevánsabb faktor a sorrendállításban 30%-os súlyt nyomó innovációs faktor mindösszesen 3 értékelés mutatójából kettő is publikációs tevékenységhez köthető. Egyedül a harmadik mutató az, mely mondhatni tisztán az intézményben létrejött találmányok hasznosítási jogainak átmeneti monopóliumát megteremteni képes szabadalmi bejelentések számát vizsgálja, mely közvetve ugyan, de kapcsolódik a piaci hasznosításhoz. (Azzal azért tisztában kell lenni még ekkor is, hogy messze nem minden szabadalmi oltalom alatt álló megoldást hasznosítanak üzletileg, illetve szabadalmi oltalom nélkül is hasznosításra kerülhetnek egyes megoldások.) Így bár diszkréten is megjelenik a kutatási eredmények hasznosításának mérése a sorrend felállításában, ám itt sem a legegyértelműbb, legdirektebb indikátor, a technológia transzfer tranzakcióknak, avagy a spin-off hasznosító vállalkozásoknak a száma szolgáltat input mutatóval a rangsor elkészítéséhez.

Nemzeti/regionális rangsorok

Amerika

The Carnegie Classification of Institutions of Higher Education [6]

A Carnegie Foundation for the Advancement of Teaching és az American Council on Education (ACE) által készített, az USA egyetemekeire (köztük kutatásintenzív doktori intézményeket) korlátozódó ranglista. Széleskörű és részletes módszertani leírásaik és adatbázis publikációk áttekintését követően arra a következtetésre juthatunk, hogy a spin-off formában történő egyetemi kutatási eredmények hasznosítása semmilyen mértékben nem befolyásolja az egyetemi rangsor megítélését. [7] [8] [9] [10]

The Center for Measuring University Performance (MUP) [11]

The Center for Measuring University Performance, UMass Amherst, Amherst, MA, és University of Florida, Gainesville, FL által készített, kizárólag USA-beli kutató egyetemek rangsorolására használt rendszer. 2000 óta teszi közzé éves jelentését, utolsó jelentése a 2020-as időszakról elérhető.

Az értékelő által közzétett indikátorok listáját [12] áttekintve megállapítható, hogy az egyetemen létrejött tudás hasznosító (spin-off) vállalkozás keretében történő hasznosítása nem képezi a mérés tárgyát, így a besorolást sem befolyásolja.

Ázsia

Greater China Rankings [13]

Az ARWU-t kiadó minősítő szervezet gondozásában két kínai egyetemi rangsor is megjelenik, 2011-től a Ranking of Top Universities in Greater China, valamint 2015-től a Best Chinese Universities Ranking (Mainland China edition).

Ezek is az ARWU-hoz hasonlatosan puritán egyszerűségű mutatók alkalmazásának segítségével állít rangsort, az alábbiak szerint:

Az értékeléshez használt módszertan megtekintésével levonható a következtetés, hogy az ARWU minősítési rendszeréhez hasonlóan ez az értékelés sem tartalmaz olyan értékkomponenst, melyet befolyásolna az egyetemi kutatási eredmények spin-off szervezetben történő hasznosításának jelentősége.

Európa

The Guardian University Guide [14]

Kizárólag a Brit felsőoktatási intézményeket tartalmazó rangsor. Módszertana a hallgatói elégedettségre, és munkaerőpiaci eredménykilátásokra fókuszál, a kutatási, és így a kutatáshasznosítási faktort teljes mértékig figyelmen kívül hagyó értékelési rendszert alkalmaz számításaihoz.

CHE Ranking of German Universities [15]

A Die Zeit német országos hetilap közlésében [16], és a Német Felsőoktatási Központ (Center for Higher Education – CHE) összeállításában készülő német országos egyetemi rangsor, mely vizsgálatát az egyetemi tanulmányok, oktatás, felszereltség, kutatás, valamint a tanulmányi feltételeket illetően a hallgatók véleményére fókuszáló rangsor. [17] Az értékelés dimenzióit meghatározó indikátorokat áttekintve megállapítható, hogy nem szerepel a tudományos eredmények hasznosításának kritériuma az értékelési faktorok között, azok leginkább a publikációra, és citációra alapozzák a rangsor meghatározását a kutatási értékmérés vetülete vonatkozásában is. [18]

GovGrant – University spinouts report [19]

Bár nem minősül az angol innovációs tanácsadó vállalkozás brit egyetemi rangsora a hagyományos értelemben véve a megszokott felsőoktatási rangsornak, ám érdemes kitérni rá, hisz az egyetemeket kifejezetten a spin-out tevékenységük alapján állítja rangsorba. A GovGrant egy egyetemi rangsornál jóval szélesebb – így attól lényegesen eltérő – vizsgálati körrel rendelkezik, hisz nem csak az egyetemek, de az ipar és maguk a spin-off vállalkozások szintjéig lemenve is elemzi a nemzeti hasznosító vállalkozások helyzetét, állapotát, bevonzott tőkebefektetés mértékét, becsült pénzügyi értékét, és rangsorát. Adatait is eltérő forrásból, a Beauhurst [20] nemzeti és PitchBook [21] nemzetközi VC adatbázisából szerzi. Emiatt, valamint az alkalmazott módszertan publikus közzétételének hiánya miatt azonban csak korlátoltan mondható vélemény a spin-off definicionális kérdéseit illetően.

Összegzés

Összefoglaló táblázat az elemzés által talált eredményekről

Összefoglaló táblázat az elemzés által talált eredményekről

Összességében elmondható, hogy a kutatáshasznosulásához közvetlen és direkt módon kapcsolódó mérőszámok egyetlen top-3 egyetemi rangsorban sem jelennek meg. Ugyanezen rangsoroló intézmények által kibocsátott szakterület-specifikus rangsorai itt-ott már nyomokban tartalmaznak az ipari együttműködésre, azok pénzügyi eredményére, szabadalmi és inkubációs aktivitásra, sőt hasznosító vállalkozások számára történő utalást is a rangsor kialakításakor. Ebben a tekintetben a Times Higher Education/Impact Ranking – ipar, innováció, infrastruktúra (SDG9), valamint a QS Star Rating/Innovation rangsorai járnak élen, annak ellenére is, hogy a legkézenfekvőbb 5 technológia transzfer dimenzió közül csak egyet, a spin-off hasznosító vállalkozások számát veszi valamelyest figyelembe a rangsorállításnál.

Hasonlóan elhanyagolt képet mutat a tudományos eredmények alkalmazott hasznosulása szempontjából a többi globális, regionális vagy nemzeti egyetemi rangsor is. Elhanyagolható mértékben kivételt ez alól csak a SCImago és a Greater China Rankings jelent, lévén, hogy ezek egyikében legalább megjelenik egy szabadalmi-, illetve másikában egy ipari bevételi mutató.

Üdítő kivételt csak az angol GovGrant kutatása jelent, mely viszont nem számít hagyományos egyetemi rangsornak. Reméljük a jó példa ragadós lesz, és előbb-utóbb elmozdulás lesz tapasztalható a dedikált egyetemi rangsorokban is a kutatási eredmények ipari hasznosulásának mérése irányába.

Ezzel végére értünk ugyan az egyetemi rangsorok egyetemi kutatási eredmények hasznosulásmérését és egyetemi rangsorállításba való beszámítását firtató vizsgálatunknak, azonban itt az ideje, hogy némileg szélesebb kontextusba helyezve is rápillantsunk a tudáshasznosulási célok és eszközök viszonylatában a témára.

Senki nem vitatja, hogy a tudásteremtésben, kutatás-fejlesztésben kiemelt szerep jut a felsőoktatási intézményekre. Emiatt nemzetgazdasági, európai, sőt globális viszonylatban is óriási jelentőségű az egyetemek K+F potenciáljának az innovációs rendszerekbe történő eredményes integrációja. Egy régió, vagy ország versenyképességét jelentős mértékben lehet képes befolyásolni, hogy milyen mértékben sikeres a felsőoktatás fejlesztési potenciáljának, a létrejött tudományos kutatási eredményeknek az ipari hasznosításba történő becsatornázása.

Áttekintjük hát a következő írásunkban a legismertebb innovációs rangsorokat, és ezek mérőszámait, és visszacsatolva jelen írásunkra, megvizsgáljuk azt is, hogy vajon a kutatási eredmények minél magasabb szintű hasznosulását célzó innovációpolitika leképezését jelző mérőszámok vajon milyen mértékben csengenek egybe az egyetemi rangsorkészítésben favorizált (vagy éppen hogy mellőzött) értékmutatókkal. Ugyanis, ha annak ellenére, hogy a legfelsőbb szintű politikai elhatározás, és annak kulcs-mérőszámrendszere nem tükröződik, nem képes megjelenni a felsőoktatási intézmények elismertségének és presztízsének megítélésében jelentős szerepet játszó egyetemi rangsorokban, akkor az jelentős problémák forrása lehet. Ez esetben ugyanis a „független egyetemi rangsorok” ahelyett, hogy az innovációpolitikai felsőszintű stratégia gyakorlati megvalósulásának ösztönző hajtómotorjai lennének, éppen, hogy kerékkötőivé válhatnak, gátolva, hogy betöltsék a legmagasabb szintű stratégiákban az egyetemeknek szánt szerepet.

Tartsanak velünk további vizsgálódásunkban, és nézzük meg együtt, milyen eredményre is jutunk azt követően.

HASZONITS ANDRÁS

szellemitulajdon-kezelési tanácsadó
építészmérnök, mérnöktanár, a fenntartható fejlődés mérnöke

[1] https://www.usnews.com/education/best-global-universities
[2] https://www.usnews.com/education/best-global-universities/articles/methodology
[3] https://www.leidenranking.com/
[4] https://www.leidenranking.com/information/indicators#collaboration-indicators
[5] https://www.scimagoir.com/rankings.php?sector=Higher%20educ.
[6] https://carnegieclassifications.acenet.edu/
[7] https://carnegieclassifications.acenet.edu/downloads.php
[8] https://carnegieclassifications.acenet.edu/downloads/CCIHE2021_Research_Activity_Index_Method.pdf
[9] carnegieclassifications.iu.edu/downloads/CCIHE2021-PublicData.xlsx
[10] https://nces.ed.gov/pubs2018/2018195.pdf
[11] https://mup.umass.edu/sites/default/files/annual_report_2020.pdf
[12] https://mup.umass.edu/University-Data
[13] https://en.wikipedia.org/wiki/Academic_Ranking_of_World_Universities#Global_rankings
[14] https://www.theguardian.com/education/2022/sep/24/methodology-behind-the-guardian-university-guide-2023
[15] https://methodik.che-ranking.de/indikatoren/baustein-forschung/
[16] https://ranking.zeit.de/che/de/?wt_zmc=fix.int.zonaudev.alias.alias.zeitde.alias.che-ranking.x&utm_medium=fix&utm_source=alias_zonaudev_int&utm_campaign=alias&utm_content=zeitde_alias_che-ranking_x
[17] https://www.che.de/en/ranking-germany/
[18] https://methodik.che-ranking.de/indikatoren/baustein-forschung/
[19] https://www.govgrant.co.uk/university-spinout-report/
[20] https://www.beauhurst.com/
[21] https://pitchbook.com/

Cégcsoport
DANUBIA
DANUBIA IP
DANUBIA LEGAL